Hosszúra nyúlt, hatórás vita után a cseh szenátorok 54-20 arányban fogadták el a Lisszaboni Szerződést, ami jelentős többségnek számít, mivel a dokumentum régóta megosztotta a cseh politikai életet.

Mirek Topolánek, a távozó miniszterelnök egyik utolsó cselekedete a kormány élén nagyban hozzájárult a szavazás végeredményéhez. Polgári demokratikus pártjának, az ODS-nek a tagjait arra kérte, hogy akadályozzanak meg egy "újabb szégyenletes eseményt", miután a kabinet "az EU elnökség közepén szégyenszemre megbukott."

A leköszönő miniszterelnök "jelentős eredményt" ért el azzal, hogy sikerült a Szenátussal elfogadtatnia a szerződést.

Aláírja-e Klaus?

A szerződés teljes ratifikációja most a cseh elnökön, Václav Klaus-on múlik, akiknek jóváhagyása és aláírása szükséges ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés törvényerőre emelkedjen. Klaus, aki régóta ellenzi a szerződést, korábban már kijelentette, hogy nem fogja aláírni a szerződést, amíg ebben az évben Írországban meg nem tartják róla a második népszavazást.

Klaus tegnap megerősítette, nem tartja saját napirendjén a Lisszaboni Szerződés aláírását, mivel szerinte a dokumentum a tavalyi ír népszavazás után "meghalt".

"A Lisszaboni Szerződés halott, mert egy tagállam népszavazáson elutasította. Ezért, ennek a szerződésnek a ratifikációja jelenleg nincs napirenden." - mondta Klaus.

Tavaly novemberben a cseh államfő leszögezte: "Nincs okom rá, hogy én legyek a következő európai vezető, aki Írországot sürgeti. Egyszerűen, nem változhat addig semmi, amíg Írország nem módosít az álláspontján."

Klaus szavai arra engednek következtetni, hogy az őszre várható második népszavazás sikeressége esetén, sor kerülhet az aláírásra.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso úgy véli, Klaus "amint lehet", alá fogja írni a szerződést. Barroso szóhasználatából azonban nem derül ki, hogy az aláírást a népszavazás előtt, vagy utána várja.

Technikai értelemben a szerződést Németországban és Lengyelországban sem ratifikálták. A lengyel elnök, Lech Kaczyński - egy másik erősen euroszkeptikus vezető - szintén kijelentette, hogy addig nem írja alá a dokumentumot, amíg azt Írország el nem fogadja, annak ellenére, hogy a lengyel parlament már 2008 áprilisában áldását adta rá.

A német alkotmánybíróság, pedig valószínűleg nyárra dönti el, hogy a szerződés összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal.

Jo Leinen, Németország szocialista EP-képviselője és az Európai Parlament alkotmányos ügyekért felelős bizottságának elnöke elmondta, hogy a cseh szavazás "fontos áttörést" jelent, véleménye szerint Németország júniusban az európai választások után valószínűleg hasonlóan fog cselekedni.

"Németországban senki sem gondolja, hogy a szerződés az alkotmányunkba ütközne," jelentette ki. Az alkotmánybíróság legfeljebb "értelmezéseket és útmutatásokat" fogalmaz meg, hogy az ország belső jogszabályaiban hogyan jelenjen meg az EU szabályozás.

"Bizakodó vagyok, hogy az év végére elfogadhatjuk a szerződést", zárta le a gondolatmenetet.

Minden út Írországba vezet

Az EU figyelme tehát ismét Írország felé fordul, ahol őszre várható a második népszavazás. Dick Roche, az ír európai uniós ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy a cseh szavazás "nagyon jó hír", mert szerinte "jót tesz Európának, hogy már 26 ország parlamenti többséggel elfogadta a szerződést".

Megerősítette, hogy a második népszavazás "ősszel várható", miután a júniusi EU csúcstalálkozón tisztázzák az Írország által sürgetett jogi garanciákat.

Roche szerint a cseh eredmény "befolyásolhatja" az ír népszavazást. A friss közvélemény kutatások szerint, a szavazok nagymértékben mozdultak el az "igen" felé.

"Csak remélhetjük, hogy ha megkapja ezeket a jogi garanciákat, akkor Írország csatlakozni fog a 26 másik tagállamhoz, és nem állja útját az egész integrációnak, elszigetelve ezzel magát az EU többi részétől," nyilatkozta Leinen.