Az energiaprojekt annak az 5 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítő csomagnak a része, mely további 1,02 milliárd eurót szán vidékfejlesztésre és a szélessávú internet lefedettség növelésére. A tervezet célja, hogy új munkahelyek megteremtésével kivezesse Európát a gazdasági válságból és egy fenntartható, "zöld" jövő felé orientálja.

A támogatás nagy részét, 2,37 milliárd eurót a gáz- és villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítják- ez tartalmazza a Nabucco gázvezeték építésére szánt 200 millió eurós összeget is. Az offshore szélenergia projektek 565 millió eurót kapnak, a CCS technológia fejlesztésére (az erőművek által kibocsátott széndioxid föld alatti tárolása) 1 milliárd eurót különítenének el.

A tervek szerint a csomagból 2 milliárd eurót költenének el 2009-ben, a további 1,98 milliárdot pedig 2010-ben.

Az energiahálózatok fejlesztése a januári gázválság miatt került középpontba, miután Oroszország leállított a gázszállítást a tranzitállam Ukrajnának, és ezért Kelet-Európa nagy része áram és fűtés nélkül maradt.

A parlamenti szavazás után az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso úgy fogalmazott, hogy az Unió már most rögtön belevághat a projekt megvalósításába, mely egy igazán hatékony eleme lesz Európa energiabiztonságának. Az új infrastruktúra kiépítése nem csak az együttműködést fogja fokozni a tagállamok között egy esetleges újabb energiaválság idején, de új munkahelyeket is teremt a gazdasági recesszió által leginkább sújtott építőipari szektor számára.

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) üdvözölte az offshore szélfarmoknak szánt milliós nagyságrendű támogatást. "Az európai döntéshozók a megfelelő területeket választották ki az offhore szélenergiával és az elektromos hálózatokkal, ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy hosszú távon valódi változást érjenek el" nyilatkozta az EWEA főigazgatója, Christian Kjaer.

Ezzel szemben a zöld nem kormányzati szervezetek kritizálták az olaj- és gáziparnak jutatott 2,5 milliárd eurót, mely elmondásuk szerint nem teremt új munkahelyeket és nem is járul hozzá, hogy Európa a fenntartható fejlődés útjára lépjen.

A parlamenti szavazás előestéjén a Föld Barátai szervezet nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, mely szerint az elmúlt öt évben már eddig is az uniós adófizetők pénzeinek millióit pumpálták a fosszilis fűtőanyagszektorba. A környezetvédők felszólították az EU-t, hogy inkább a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyság fejlesztésére fordítsák a pénzt.

Megvalósulhatnak az energiahatékonyságot növelő projektek

Számtalan vita alakult ki amiatt, hogy a csomag nem tartalmaz az energiahatékonyságot növelő elemeket, de a képviselőknek sikerült belecsempészniük az egyezménybe egy olyan rendelkezést, mely szerint a fel nem használt támogatásokat energiahatékony és megújuló energiára koncentráló projektekre "lehet" fordítani. Abban is megállapodás született, hogy ha a 2010. márciusi bizottsági jelentés alapján a projekt prioritásai nem teljesülnek, akkor az uniós végrehajtó szerv alternatívaként új hatékonyságnövelő és megújuló energiákra koncentráló csomagokra tesz javaslatot. A Zöldek élesen bírálták a csomagot, mert szerintük ez egy "ódivatú állami segély", mely nem azokba a szektorokba ruház be, melyek hozzá tudnának járulni "az azonnali munkahelyteremtéshez, az energiabiztonsághoz és a klímaváltozás következményeinek csökkentéséhez."

"A támogatások egy része az uniós városok nagy horderejű beruházásait finanszírozza majd, melyek a középületek felújítását és a tömegközlekedés modernizációját szolgálják, ennek hatása azonnal lesz a gazdaságban és munkaerőpiacon. Ezzel szemben a CCS technológia fejlesztésére - melyek nem lesznek készen három éven belül - szánt 1 milliárd eurónak csak korlátozott hatása lesz gazdaságra," nyilatkozta Claude Turmes, a Zöldek luxemburgi Európa Parlamenti képviselője.