fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Megint elküldenek
2009. május 13., 00:39
Szemtől szembe, őszintén! A mi érdekünkben! Most fáj ugyan, de utána sokkal jobb lesz! A sok felkiáltójel azt az emelkedett lelkiállapotot hívatott megjeleníteni, amelybe politikusaink előszeretettel élik bele magukat, amikor meggyőzni, felvilágosítani akarnak minket. Nevezhetnénk verbális agressziónak is, de nem, mert azzal tudományos magasságba emelnénk a közönséges arcátlanságot.

Hét év a házasságok neuralgikus ideje. Ha hét évet kibírtak egymással a felek, a következő ötven már könnyebben megy. Sajnos nekünk rossz társak jutottak. A hét év, amit túléltünk három miniszterelnökkel súlyosbítva, felér egy katasztrófasorozattal, a földrengéstől az elsivatagosodásig. Tönkretették a gazdaságot, válságba és nyomorba taszították a lakosság jelentős részét, a látszatra sem ügyelve megalázták a még hozzájuk hű nyugdíjasokat is. Gyurcsány Ferenc, a lotyaszájú, nagyon szeretett szónokolni bárhol, bármiről. Élvezte, amikor megsértette az embereket, kereste az ütközőpontokat, elemében volt, amikor jól odamondogatott.

Azzal kezdte, hogy az ellenzékét a sintértelepre küldte. A szemérmes balliberális sajtó legalább négyféle hülye magyarázatot csatolt mellé, felpuhítva, hogy valójában mit is értett alatta a miniszterelnök. Pedig az üzenet egyértelmű volt: Gyurcsány a politikai ellenfeleit sintértelepre vágná, ahol a kóbor kutyák sorsa a fizikai megsemmisítés. A következő őszinteségi rohamra nem kellett nagyon várni, a lotyaszájúak nem bírják sokáig, muszáj elkottyintani magukat: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy vállalkozói összejövetelen azt találta mondani, hogy akinek nem tetszik a reform címszó alatt végrehajtott ámokfutás, az elmehet. Pontosabban: "El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!" Hát ez nagyot szólt! Nemzetünk miniszterelnöke, aki elküldi Magyarországról honfitársainkat, akik ellenvéleményen vannak, vagy csak egyszerűen rosszul érzik magukat a kilátástalan és jövőtlen országban. Elküldi a fiatal diplomásokat, a nyomorgó szakembereket, a boldogulni vágyókat, a másképp gondolkodókat. A kiválasztottak gőgjével, mert neki joga van küldeni. Az egyszerű népnek meg nincs lehetősége menni, úgyhogy ez sem volt egyéb, mint cinikus, irritáló kiszólás. Különben is miért mennénk el? Ez az ország a miénk még, egyelőre... Elnézve a miniszterelnököt, a csomagja mellett kampányoló Bajnai Gordont, azt látjuk, hogy méltó utódja elődjének, nemhiába nevezték a klónjának. Beült az ATV-be, és egyetlen vonása sem rezdült, amikor kiejtette a száján, hogy aki nem képes a nagy lakását fenntartani, az menjen kisebbe. Szó szerint: "Az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani." Egy újabb csomagküldő szolgálat.

A megoldás pofonegyszerű, ha nem tudsz fizetni, takarodj. Ez ám az üzenet. Egy baloldali kormány baloldali érzésekkel megáldott miniszterelnökének baloldali üzenete. Ezeknek tényleg enynyit érünk? Néhány felszólítást: kitakarodni, eltakarodni, szájakat befogni! Nézzünk bele abba a cinikus ajánlatba, hogy az "ingatlant el lehet adni". Tényleg? Ma az egész ingatlanpiac haldoklik, hála a Gyurcsány-Bajnai-kormánynak. Tehát az állítás eleje sem igaz. Ma lakást, nagy lakást eladni lehetetlen. A mondat második fele, a "ha nem bírja fenntartani" komoly fejtörést okoz, hogy kire vonatkozhat. Oszkóra, Bajnaira nem, az Apró-villa is kiesik. Marad a békásmegyeri két szoba, amit el lehet cserélni egy hordóra vagy egy padra a Városligetben. És ha onnan is elzavarnak, akkor hová?

(Seszták Ágnes, Magyar Nemzet)