Németországban az időjárási feljegyzések kezdete óta idén volt a legmelegebb az április, ami a Közép-Európában egyre gyorsabban végbemenő klímaváltozást bizonyítja. A hőhullámok és a nyári melegrekordok szerkezetük miatt a városokat érintik különösen erősen. "A burkolt felületek, a sűrű beépítés, a párolgás hiánya és a csekély légáramlás a városokban az ún. hőszigeteffektus kialakulásához vezet, ami a fokozódó globális felmelegedés következtében különösen érzékelhetővé válik" - magyarázta Michael Bruse, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Földrajzi Intézetének professzora.

A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium által finanszírozott, KLIMES elnevezésű közös projekt keretében a mainzi, kasseli és freiburgi egyetemek kutatói olyan várostervezési koncepciókat dolgoztak ki, amelyek segítségével az éghajlatváltozás városlakókra gyakorolt negatív hatásait lehet csökkenteni. A térinformatikusok ennek érdekében továbbfejlesztették az ENVI-met nevű mikroklímamodellt, így lehetővé vált, hogy a beépítés változásának a városklímára gyakorolt hatásait elemezzék.

Nagyon nagy, egyméteres felbontásának köszönhetően a szoftverrel nemcsak a nagy kiterjedésű elemek, mint a zöldfelületek, hanem a kis léptékű beavatkozások, például a napellenzők, növényekkel befuttatott homlokzatok vagy pergolák hatását is lehet szimulálni. Mindezidáig az ENVI-met az egyetlen olyan modell, amely ilyen léptékű dinamikus szimulációkat tesz lehetővé. A városban élő emberek hőérzékelésének szimulálására most először a multiágens szimulációt is alkalmazták - virtuális járókelők tesztelték a városépítészeti terveket hőterhelés szempontjából.

A KLIMES projekt keretében Németország legmelegebb városának, Freiburgnak négy városrészét modellezték az ENVI-met segítségével. Ennek során forgatókönyvként mind az aktuális időjárási helyzetet, mind a jövőre vonatkozó, a klímaváltozást is figyelembe vevő szcenáriókat felhasználtak. A számítógépes szimulációkra alapozva várostervezési forgatókönyveket dolgoztak ki a hőstressz enyhítésére, majd ezeket ismét tesztelték a szoftverrel.

"A szimulációk azt igazolják, hogy a zöldfelületek várostervezési szempontból is megfelelő módon történő növelése enyhíti a hőhullámokat, és így csökkenti a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai, mint a gyerekek, az idősek és a krónikus betegek körében várható egészségügyi veszélyeket" - foglalta össze az eredményeket Bruse. Véleménye szerint ezért a várostervezési stratégiákat és koncepciókat az elővigyázatosság elvének megfelelően a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében kell kialakítani, annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen csökkenteni a városlakókat fenyegető hőséget. A várható hőmérsékletemelkedés enyhítésére különösen alkalmasak a növényzettel borított felületek és az árnyékoló szerkezetek, mint például az árkádok és a pergolák.