Mint a csoportot vezető Pataki Dániel az ülés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, a tagországok hatóságainak képviselőiből álló fórum két kérdésben fogadta el hivatalos álláspontját. Ezek egyike annak a frekvenciatöbbletnek a hasznosítása, amely annak révén szabadul fel, hogy a televíziózásban az EU-tagországok három éven belül kötelezően
áttérnek az úgynevezett digitális sugárzásra. A másik a vezeték nélküli szélessávú internet kérdése.

A csoport egyebek között megállapította, hogy a felszabaduló frekvenciák közül a 790-862 megaherzes sáv hatékony hasznosítása egyedülálló alkalom az európai hírközlési piacon. Emellett olyan innovációs potenciálról van szó, amely képes érezhető lökést adni a válságban lévő gazdaság egészének.

Korábbi közlések szerint az Európai Unióban mintegy 150-200 milliárd euró többletértéket teremthet, ha vezeték nélküli szélessávú alkalmazásokra hasznosítják a frekvenciatöbbletet.

Az EU brüsszeli végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak tanácsokat adó RSPG fontosnak tartja, hogy az uniós tagországok egymással összehangoltan kezeljék ezt a kérdést, és az még idén szülessék erről uniós állásfoglalás.

Viviane Reding távközlési biztos már korábban jelezte, hogy a bizottság júliusban terjeszti elő saját kezdeményezését a tanácsadócsoport véleményére alapozva.

Pataki Dániel most bejelentette, hogy a csoport széles körű, úgynevezett nyilvános konzultációt is indít a témáról, és ennek eredményeit várhatóan már ősszel összegzik.

A csoport sürgeti azt is, hogy az uniós kezdeményezések legyenek szolgáltatás és technológia semlegesek, azaz az elosztásnál egyik felhasználási terület se élvezzen megkülönböztetett előnyöket.

Ami a szélessávú internetet illeti, a csoport úgy foglalt állást, hogy biztosítani kell az 1 gigaherz alatti spektrum elérhetőségét e célra. Hozzátette, még a sáv hiánya sem lehet akadálya a szélessávú szolgáltatások további telepítésének.

Az RSPG azt is fontosnak tartja, hogy a frekvenciahasználat útjából elhárítsák az összes akadályt, beleértve azokat is, amelyek a már jelenleg távközlési használatban lévő spektrumra vonatkoznak.

Állást foglalt a szakértőcsoport egy megbízható, átfogó és összehasonlítható adatbázis létrehozása mellett, illetve arról is, hogy az unió hogyan érvényesítse érdekeit a világ többi régiójával szemben. Az EU-nak ugyanis már most készülnie kell arra, hogy az elosztásról döntő világkonferencián, 2011-ben hogyan érhet el jó pozíciókat.

A 2012-től felszabaduló digitális frekvenciatöbblet elosztásáról egyelőre vita van az ágazaton belül: a műsorszórók, akiké a frekvencia eddig volt, szeretnék megtartani, a mobilszolgáltatók és távközlési szolgáltatók viszont úgy gondolják, hogy a vezeték nélküli széles sáv elterjesztésére ők is hasznosan tudnák alkalmazni.

A szerdai sajtótájékoztatón Pataki Dániel elmondta azt is, hogy reményei szerint nem okoz megtorpanást a spektrumszabályozással kapcsolatos uniós munkában az, hogy az Európai Parlament minapi szavazása nyomán az EU-intézmények között újra kell tárgyalni a távközlési ágazat újabb reformjait tartalmazó szabálycsomagot. Rámutatott arra, hogy a tagországok - és az Európai Parlament is - egyetértenek abban: a frekvenciák ügyében haladni kell az előre eltervezett menetrend szerint.