- Egy hónapja, hogy Gyurcsány Ferencet Bajnai Gordon váltotta. Jó csere volt?

- Két üzlettársról van szó, akik ugyanonnan indultak, ugyanúgy lettek milliárdosok és ugyanúgy felelősek az ország tönkretételéért. A Gyurcsány-Bajnai-korszak a tönk szélére sodorta Magyarországot, a régió éllovasából a kontinens sereghajtójává váltunk, az államadósság az egekben, a nyakló nélküli privatizáció a végletekig kiszolgáltatottá tette az országot, az adóemelések pedig megfojtották a gazdaságot. Évek óta ugyanaz zajlik: hazudozás, az adatok manipulálása, az emberek átverése és semmibevétele. Az állam kárára megtollasodott milliárdosok úgy tekintenek az országra, mint egy részvénytársaságra, a hasznot beszedik, a kockázatokat és a költségeket pedig áthárítják a polgárokra. Ha történelmi hasonlatot kell találnom a GyurcsányBajnai-cserére, akkor a Kádár-rendszer utolsó időszaka jut eszembe. Akkor sem Kádár János volt már a főtitkár, hanem Grósz Károly, de a lényegen ez mit sem változtatott.

- Úgy tűnik, a szocialisták hadilábon állnak a miniszterelnök-választással. Horn Gyula karhatalmista, Medgyessy Péter III/II-es múltja, míg Gyurcsány Ferenc meggazdagodásának körülményei miatt volt könnyen támadható, Bajnai Gordonnál pedig ott a Hajdú-Bét-ügy.

- Köztudott, hogy az MSZP egy utódpárt, amely az egykori állampárt, az MSZMP tulajdonságait erőteljesen magában hordozza. Ezért sűrű szövésű és energikus a titkosszolgálatiak és a pártfunkcionáriusból lett milliárdosok hálózata. Ez mind az örökség része. Ugyanakkor érdemes szétválasztani a magyar baloldal rendszerváltoztatást követő történetét egy 2002 előtti és egy 2002 utáni időszakra. 2002-ig ugyanis a baloldal meghatározó alakjai túlnyomórészt olyan politikusok voltak, akik ugyan fontos pozíciókat töltöttek be a rendszerváltoztatás előtt, de elválasztották a politikát, a kormányzást és a saját megélhetésüket. Ok voltak a régi vágású baloldaliak, Horn Gyula erre a legjobb példa. Hét évvel ezelőtt azonban a baloldalon megkezdődött egy átalakulás, amelynek során a fiatalabb volt kommunista vezetőkből átvedlett milliárdosok kisajátították, ha úgy tetszik, privatizálták maguknak az MSZP-t. Az országra a saját meggazdagodásuk forrásaként tekintenek. Így azt egyáltalán nem nézik, hogy a döntéseiknek milyen következményei lesznek az országra, az emberekre nézve, a tetteikért pedig soha nem vállalják a felelősséget. Ez a felfogás Magyarország érdekein túl a baloldali eszmékkel is szöges ellentétben áll, és úgy tűnik, erre rá is megy az MSZP. A legtanulságosabb példa, a szocialisták offshore cégeinek esete. Sokmilliárdos profitjukat külföldre viszik, hogy ne kelljen befizetni adójukat a költségvetésbe, utána a költségvetés hiányára hivatkozva megszorításokat vezetnek be, s ráküldik az emberekre az adóhivatalt.

- Ha már a felelősség kérdését említette: az emberek ma nem csupán azt várják egy új kormánytól, hogy megállítsa az elszegényedést, hanem azt is, hogy egyszer végre legyen jogi következménye a politikusok által elkövetett bűncselekményeknek. Lát erre esélyt?

- Mélyen egyetértek ezzel az elvárással, hiszen mindazoknak, akik felelős pozíciókat töltenek be, tisztában kell lenniük azzal, hogy döntéseikért, cselekedeteikért felelősséggel tartoznak. Ez így van az élet minden területén, akkor miért lenne másként a kormányzati tisztséget vállalók esetében? A mostani kormányzó elit szeretne kitérni ez elől, de én egyetértek az emberekkel: vissza kell állítani a politikusok személyes felelősségét. Márpedig az elmúlt hét év szocialista-szabad demokrata kormányzása tönkretette Magyarországot. Nem a világgazdasági átalakulások, nem Isten valamifajta csapása, nem egy környezeti katasztrófa juttatott bennünket ide, hanem az elmúlt hét év hibái, az elmúlt hét év alkalmatlan kormányzati politikája. Ezért pedig azoknak kell vállalniuk a felelősséget, akik az elmúlt hét évben hatalmon voltak. Először a politikai felelősséget, ami a választásokon méretik ki, utána pedig a jogi felelősséget.

- Az ilyen mondatok után szokott elhangzani a szocialisták részéről, hogy a Fidesz fenyegetőzik.

- A jogi felelősség a demokrácia egyik alapvető szabálya és természetes velejárója. Folyamatban lévő bírósági eljárások, nyomozások és nyilvános számvevőszéki jelentések arra engednek következtetni, hogy számos esetben nem csupán rossz döntések születtek, hanem súlyos törvénysértések istörténtek. De emlékezzünk csak, 2002-ben még a szocialisták sem voltak annyira kényesek, ha az elszámoltatásról volt szó. Beszéljünk egyenesen: 2002 után volt elszámoltatás. A szocialista és szabad demokrata koalíció száznegyven kormányzati vizsgálatot indított az 1998-2002 közötti kormányzati időszak kapcsán. Külön államtitkárságot és államtitkárt is szenteltek az ügynek.

- Keller László személyében...

- Mivel azonban mi becsülettel tettük a dolgunkat, ezért ők teljes kudarcot vallottak. Most azonban más a helyzet: égbekiáltó törvénytelenségek alapos gyanújáról tudósítanak pártoktól független szervezetek, intézmények. Az elszámoltatáshoz szükséges demokratikus közakarat és a bajvívás szabályai szerinti erkölcsi alapunk egyaránt megvan.

- És nem tudnak kibújni az elszámoltatás alól?

- Majd elválik. Itt van például a mentelmi jog, amit egyáltalán nem az ilyen esetekre találtak ki. A szocialisták éppen azért félnek a nagyarányú Fidesz-győzelemtől, mert a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados többségre van szükség a parlamentben. Én mindenesetre eltökélt vagyok, a demokráciának meg kell védenie magát a hatalmukkal visszaélő vezetőktől, vissza kell adni az embereknek a hitet; aki dolgozik, az boldogul is, aki pedig a közérdekre hivatkozva szélhámoskodik, megkapja, amit megérdemel. Másképp hogyan hihetnénk, hogy Magyarország nem maroknyi milliárdos tulajdona, hanem a miénk? A mi hazánk.

- Beszélni kell a felelősség kérdése mellett a gazdasági válságról is. A szocialisták ugyanis ismét megszorítanak, a 13. havi nyugdíjat például máris elvették. Lenne más út?

- A mi gazdaságpolitikánk középpontjában a növekedés áll, ellentétben a szocialistákkal, akik kizárólag megszorításokkal gyötrik a gazdaságot. Ami a nyugdíjakat illeti: az MSZP a nyugdíjasokkal fizetteti meg a Gyurcsány-Bajnaikorszak árát. A nyugdíjak értéke folyamatosan csökken, de az MSZP most egy mindeddig példa nélkül álló, brutális döntést akar lenyomni az emberek torkán: több mint nyolc százalékkal csökkentik a nyugdíjakat. Pedig a nyugdíjasok egyáltalán nem tehetnek arról, hogy az MSZP-sek az országot a tönk szélére sodorták.

- Mire volna szükség?

- A brutális megszorítások helyett munkahelyteremtő erőfeszítésekre. Adócsökkentésre, a korrupció visszaszorítására, a bürokrácia leépítésére és a beruházások ösztönzésére. Az MSZP-csomag ezzel szemben munkahelyellenes, mert kétszázezer munkahelyet sodor veszélybe. A csomag újra rossz logikát követ, és ezért felborítja a gazdaságpolitikában kötelező egyensúlyozottságot: a költségvetés érdekének rendel alá mindent, közben pedig az adóemelések, a bér- és nyugdíjcsökkentések és az építőipart sújtó intézkedések megfojtják a gazdaságot.

- Mit rontottak el a szocialisták, amiért ilyen helyzetbe sodródtunk?

- A legnagyobb hiba, sőt bűn az volt, hogy felrúgták azt a megállapodást, amelyet 1990 óta minden kormány, még a Horn-kabinet is betartott. A konszenzus úgy szólt, hogy külföldi hitelfelvételből, vagyis az ország eladósítása árán, nem finanszírozunk jóléti kiadásokat. 2002 után azonban a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány nyakló nélkül vette fel a hiteleket külföldről úgy, hogy egyik felét a szavazatok megvásárlására fordították, másik részét pedig eltüntették. Ezzel óriási terhet raktak az ország, az állampolgárok vállára, súlyos helyzetbe sodorták a gazdaságot, és most az emberek végletes elszegényítése árán akarják elkerülni a saját politikai összeomlásukat. Gyökeres változtatásokra van szükség: teljesen mást és másképpen kell csinálni.

- Válságos helyzetekben gyakori, hogy erősödnek azok a pártok, amelyek drasztikus, ha Úgy tetszik, radikális politikai változásokat hirdetnek. Ennek most is van jele: egy új szervezet, a Lehet Mása Politika máris megszerezte az EP-választáson való induláshoz szükséges húszezer kopogtatócédulát, és erősödik a Jobbik is. Átrendeződhet a politikai paletta?

- A gazdaság újjáépítéséhez, az ország megújításához és a felelősök elszámoltatásához nem sokszínű országgyűlésre, hanem erős kormányra van szükség. Egy kormány pedig akkor erős, ha stabil többség és izmos felhatalmazás áll mögötte. 2002 és 2006 tanulsága világos és egyértelmű: a baloldal akkor tud választást nyerni, ha a jobboldal szavazatait megosztják. Igy tehát minden, a változást akaró szavazatok megosztására törekvő szervezet kizárólag az MSZP hatalmi érdekeit szolgálja. De ebben az ügyben a magyar választók mondják ki a döntő szót.

- Mikor jöhet új kormány? Csak 2010-ben?

- Az ország érdeke az, hogy az emberek minél előbb visszakapják a jövőről szóló döntés lehetőségét. Az idő nem a szocialistáknak dolgozik. Minél tovább maradnak hatalmon és minél több döntést hoznak az ország érdekeivel szemben, annál nehezebb helyzetbe kerülnek. Es minél többen, minél egységesebben fejezik ki elégedetlenségüket az emberek, annál nagyobb az esélye a gyökeres változásnak. Ilyen alkalom volt például a tavalyi népszavazás és ilyen lesz a júniusi európai parlamenti választás is. Én a polgári-nemzeti oldal számára az állandó készenlétet javaslom, mert bármelyik alkalommal érkezhet a hír, hogy megnyílt az út az új választások előtt.

- Miért kell elmenni szavazni június hetedikén?

- Először is azért, mert arról, hogy milyen irányba forduljon az ország hajója, mi mindannyian döntünk. Csak az tud beleszólni a közös sorsunk alakulásába, aki él a választójogával. Ha változást akarunk, akkor minél többünk közös és világos üzenetére van szükség: ebből elég! A szocialisták az erőből értenek, és az erő nem a fegyverekben rejlik, nem is a harcos szónoklatokban, hanem a népakaratban. Most úgy tűnik, a változásnak három fontos állomása van. A tavalyi szociális népszavazás, az előttünk álló európai parlamenti választás, s végül a következő országgyűlési választás, amikor új irányt szabhatunk Magyarországnak.