- Jobboldali politikusként 2006 ősze óta az emberi jogok elkötelezett szószólója. Pedig a jogvédők sokáig a balliberális oldalon voltak megszokottak...

- Mivel keresztyén politikus vagyok, és nemzeti érzelműnek tartom magam, számomra a szabadság alapvető érték. A libertas Christi, a Krisztusban elnyert szabadság nemcsak a személyes, belső szabadságunkat jelenti, hanem a közösségét is, amelyhez tartozunk. A honi liberális oldal hajlamos ellopni a szabadság üzenetét, és politikai termékké silányítani. Közben pedig meghamisítja: bizonyos kurrens, úgynevezett harmadik típusú szabadságjogokat kitesz a kirakatba, ezek harcosának mutatja magát. Például a nemek és az etnikumok antidiszkriminációs kérdéseire érzékenyek egyes kormánypárti politikusok, ám közben nem lépnek fel a határon kívüli magyarság érdekében, s naponta tapossák sárba a klasszikus emberi jogokat. Harcolnak azért, hogy bűncselekmények esetében ne lehessen az elkövetők szociokulturális hátteréről, származásáról beszélni, de a biztonsághoz való alapvető állampolgári jogra, vagyis arra, hogy az államnak kötelessége megvédeni polgárait a bűnözőktől, már szót sem vesztegetnek. Ráadásul nemcsak a közbiztonsághoz való jog létezik, hanem a legjobb egészségügyi ellátáshoz vagy oktatáshoz való jog is, amit szintén nem vesz figyelembe a kormány, és ezzel gyakorlatilag lemond a magyar állampolgárok jelentős részéről. Azokról, akik földrajzi, szociális és mentális értelemben is az ország perifériáján vegetálnak, s egészségük, jövőjük, életük biztosítására semmi esélyük.

- Ezért helyezett bakancsot Draskovics Tibor asztalára?

- Azért, mert megérdemelte, s több ezren megszavazták neki a Szabadság Kör "Jogtipró-díját". A díj felhívja a figyelmet a minisztérium által felügyelt rendőrség katasztrofális teljesítményére, mely egyúttal Draskovics Tibor személyes teljesítménye is. A minisztérium tevékenységének közérdekű adatait nem lehet megismerni, már bírósági feljelentés van a miniszter ellen, mert például a mai napig nem tudjuk, hogy az In-Kal Security őrzővédő magáncég, hadsereg foglalkoztatása mennyibe kerül a magyar adófizetőknek.

- Változatlanul sok a panasz a gyülekezési jog tekintetében is...

- Abszurd, hogy a rendőrség a miniszter asszisztálásával egyre inkább tetszik, nem tetszik alapon engedélyez vagy tilt be demonstrációkat. A homoszexuálisok nyári tüntetésének kezelése is elhibázott volt. Először biztonsági kockázatot látott ebben a rendőrség, aztán politikai nyomásra mégis engedélyezte - de a helyszínen már nem garantálta a felvonulók biztonságát. Legutóbb március 15-én több szervezet felvonulását megtiltották. Voltak köztük olyanok, amelyek számomra sem rokonszenvesek, de eszembe sem jutna megakadályozni emiatt a demonstrációjukat. Az pedig mindennek a teteje, hogy a Kossuth térről előállítottak személyeket amiatt, mert a politikai véleményüknek hangot adtak, s a rendőrség brutálisan megalázta őket.

- Időzzünk el még egy pillanatra a melegjogoknál, hiszen a homoszexuálisok házasságkötésének témája mind az itthoni, mind a nyugati liberálisok körében igen népszerű. Keresztyén politikusként és jogvédőként mi a véleménye erről?

- A jelenlegi törvények alapján ma mindenki azzal él együtt, akivel akar, ezt tudomásul kell venni, s nekem is tiszteletben kell tartanom. Ezek az együttélési formák azonban nem lehetnek a házassággal egyenrangúak, hiszen az a házasságban élők jogait csorbítaná. A házasság a jelenlegi alkotmányos felfogás szerint is egy férfi és egy nő kizárólagos kapcsolata, s éppen ez az üzenet vonzó azoknak, aki együtt akarnak családot alapítani. Ha átminősítik a házasságot, és a továbbiakban mást fog jelenteni, azzal a házasok és a házasságra készülők jogait sértik. Természetesen lehet és az alkotmány alapján kell is találni egyéb, jogi védettséget is nyújtó együttélési formákat a homoszexuális párkapcsolatra, de a házasság intézménye már foglalt.

- A nyugati sajtóban meglehetősen kedvezőtlen kép alakult ki Magyarországról: etnikai tisztogatás folyik, a cigányság állandó veszélyben él...

- Az természetesen elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárki félelemben éljen etnikai hovatartozása miatt, például azért, mert cigány. A cigányságra leselkedő legnagyobb veszély azonban nem a rasszizmus, hanem a kilátástalanság. Az, hogy esélyük sincs kitörni a testi-lelki nyomorból, amelyben most élnek. Oda kellene eljutni, hogy félni csak annak kelljen, aki nem tartja be a törvényeket. Ugyanakkor felháborító és elfogadhatatlan az a verbális sajtóháború, amelyik Magyarország ellen folyik, s nem először. De ez az országon belülről indul. Amikor például egy hitszónok az egész magyarság nevében elnézést kér a cigányoktól egy olyan gyilkosság kapcsán, ahol a mai napig nincs meg az elkövető, akkor a kollektív bűnösség elvét alkalmazza. Amikor egy országot, egy nemzetet járatnak le kormányzati körök hathatós támogatásával úgynevezett jogvédők, véleményem szerint az is rasszizmus. Egyszerűen megbélyegzik, szalonképtelenné akarják tenni a lakosság jelentős részét, és így kizárni a politikai diskurzusból. Eközben pedig nem engedik még csak meg sem nevezni a közbiztonsági és etnikai gondokat. Nem szeretnék most definíciót javasolni, de semmiféle törekvést nem látok arra, hogy megtaláljuk először legalább nyelvileg a megfelelő megközelítéseket, és ez a politikai osztály közös felelőssége. Úgy kell beszélnünk a fenyegetettségről, cigányokéról és magyarokéról, hogy elhiggyék nekünk: értjük, tudjuk, mi a baj, és képesek vagyunk segíteni. A verbális háború ma éppen a semmittevés elkendőzésére szolgál. Tény, hogy a szociokulturális háttérnek szerepe van abban, hogy valaki bizonyos bűnelkövetési formákat könnyen és korán sajátíthat el. Erről kriminológiai tanulmányok szólnak. Ha a problémát mégsem nevezzük meg, azzal azt jelezzük, hogy esély sincs a megoldásra. Elég sokat járok vidéki iskolákban, falvakban, roma telepeken. Vannak tisztességes emberek, akik próbálják a törvényeket betartva biztosítani nehéz életüket, de sokan vannak olyanok is, akik úgy vélik, érdemes áthágniuk a törvényeket. Előbbieknek végre segíteni kellene, akár cigányok, akár nem. Utóbbiaknak pedig nem szabad esélyt adni, hogy származásuk vagy más magyarázat mögé bújjanak a törvények elől.

- Van cigányellenesség Magyarországon?

- Attól tartok, egyre többen hiszik el, hogy a problémáik oka a cigányság. De elsősorban nem őket tenném felelőssé, hanem azokat, akik politikai üzletet csinálnak a bajból. Van a pártok között is két ilyen: az SZDSZ és a Jobbik. Végső soron mindkettő etnikai alapon közelít a problémához. A kormány részéről pedig nem folyik más, mint a nyomorult és kiszolgáltatott emberek egymásra uszítása. Azokat, akik ma minden keserűségüket és felháborodásukat az úgynevezett cigánykérdésbe fojtják, ki kell hozni a gondolati és lelki gettóból, ahová a politika tehetetlensége és képmutatása űzte őket. Meg kell értenünk és értetnünk: nem lehet az a cél, hogy a cigány ellenében boldoguljon a magyar, vagy a magyar ellenében a cigány, hanem meg kell találni a módját, hogy egymás mellett, akár egymást segítve, mindketten előre jussanak. Aki azonban megszegi a törvényeket, az ellen keményen fel kell lépni, vagyis meg kell védeni a lakosságot az erőszaktól, a lopásoktól, a betörésektől. Kemény, elrettentő ítéletekre van szükség. Közben pedig lehetőséget kell adni a törvénytisztelő embereknek, hogy ne érezzék magukat baleknak csak azért, mert tisztességesek.

- Európa több országában, például Németországban, tilos megkérdőjelezni a zsidóság elleni népirtás aktuális adatait... A holokauszttagadás nálunk tervezett törvényi tiltása nem sért jogokat, például a véleménynyilvánítás szabadságát?

- A holokauszt tagadása és a tisztességes történészi vita arról, mi is történt pontosan 1933 és 1945 között Európában, két különböző dolog. Ez a törvény Németországban: egyébként inkább szimbolikus, nem csuktak le emiatt az utóbbi években senkit. Tisztességes ember csak elborzadva gondolhat arra, ami Auschwitzban, a hitleri Németországban vagy a nyilas uralom alatti Magyarországon a zsidókkal szemben történt, s csak azt mondhatja: ilyet soha többé! Magyarországon a történtekhez azután hozzájött negyven év kommunizmus, amely manipulálta a problémát: a hivatalos antifasizmus jegyében létrehozta a "bűnös nép" vízióját. Ez nyilván mindenkiből ellenreakciókat vált ki, aki szeretne büszke lenni a népére és a hazájára. E témáról évtizedekig nem lehetett tisztességesen beszélni, és amit negyven évig elfojtanak, az végül torz formákat öltve bukkan felszínre. Ez a helyzet nem oldható meg azzal, ha betiltják a vele kapcsolatos beszédet. Szükség van tisztességes vitára Magyarország és a magyarság akkori történeti szerepéről is. De a diktatúra lényegét és tragikus természetét mi elsősorban a kommunizmus bűnein, például a gulágon keresztül érthetjük meg. Ne vitassa el tőlünk senki a jogot, hogy a nemzetközi szocializmus bűnein keresztül közelítsünk a nemzetiszocializmus bűneihez! Hannah Arendt zsidó filozófus alaptétele, hogy a két totalitarizmus ugyanarról a gyökérről fakad. Nemcsak a horogkeresztet, hanem a vörös csillagot is embertelen rezsimek szimbólumának kell tekintenünk. A valóságos antiszemitizmussal szembe kell nézni, el kell utasítani. Ezt ma leginkább az akadályozza, hogy a balliberális elit mindent és mindenkit ebbe a vérvádba próbál belegyömöszölni, aki nem tetszik neki.

- Nyilván előfordulhat, hogy valaki az antiszemitizmusát Izrael bírálatába csomagolja...

- Természetesen, ahogy az is előfordulhat, hogy az illetőnek semmi köze az antiszemitizmushoz, csak éppen érzékeny az emberi jogok kérdésére. Ilyen esetben a bírálat mindenkinek szíve joga, sőt szerintem kötelessége. Az emberi jogok egyetemesek, tehát védeni kell őket, akár a palesztinokról van szó, akár a zsidókról. Az antiszemitizmus ellen fel kell lépni, s az ellen is, ha valaki ezt a vádat politikai fegyverként használja. Biztos, hogy akik a tüntetéseiken harmadik birodalombeli jelszavakkal és jelképekkel provokálnak, nem a jobboldalt és annak érdekeit képviselik, hanem épp azoknak használnak, akik el akarják terelni a figyelmet Magyarország súlyos gazdasági, szociális és lelki állapotáról.

- Mi lehet a kiút?

- A választások és a kormányváltás után a hagyományos polgári, keresztény és nemzeti oldalra hatalmas feladat vár. Be kell fogadni, meg kell nyerni azokat, akiknek eddig a legkülönbözőbb okok miatt a nemzeti összetartozás és a keresztény hit nem jelenthetett semmit. Most végre rádöbbentek, hogy az úgynevezett szocialisták és liberálisok becsapták őket, tőlük semmi jót nem várhatnak.

- A kérdés az, hogy mit várhatnak a Fidesztől?

- Egyrészt jobb gazdaságpolitikát, szociálpolitikát, oktatáspolitikát. S mint keresztyén politikus, azt remélem, hogy vonzóvá, kívánatossá tehetjük számukra is a lelki, nemzeti összetartozást.