A európai parlamenti választások emeszpés listavezetője, Göncz Kinga például a magyar érdekekért szállna síkra. Amihez nagyon ért, hiszen a szocialista választási kiadvány szerint szociális tárcavezetőként és külügyminiszterként is bizonyította, hogy az európai stílusú politizálás híve. S ez valóban így van - már ha példaként a brit munkáspárti képviselőket vesszük: nem csináltak semmit, ám azt ugyancsak drágán tették, bőven merítve Brüsszel szinte kimeríthetetlen költségtérítési szarujából. Ez a kifejezés nyilván komikusnak tűnik a törvényes lopás szinonimájaként, de hát Göncz asszony is patetikusan hirdeti a magyar érdekek védelmét és saját "megkérdőjelezhetetlen szakértelmét". Amiről érdemes lenne megtudakolni a határon túl élők, például a felvidéki magyarok vagy az elfelejtett vajdaságiak véleményét.

Amúgy az emeszpés kiadványban van egy őszinte félmondat is: Göncz Kinga miniszterként szerzett kapcsolatrendszerét jól kamatoztathatja majd az Európai Parlamentben. Ezt egy másodpercig sem vonjuk kétségbe.

Elődje, Lévai Katalin is a bukásban lévő szocialista kormányfő jelöltjeként került pártja EP-listája élére. S a jelek szerint ideje zömét kapcsolatai kamatoztatására fordította, mivel az Európai Parlament üléseinek mindössze 69 százalékára sikerült eljutnia. Ami persze kiemelkedő eredmény a szabad demokrata Mohácsi Viktória 56 százalékával szemben - a fideszesek bő kilencven fölötti átlagát meg hagyjuk. Túl feltűnő ellenpélda lenne...

Istenem, a kamatoztatás viszi az időt, s valamikor jól is kell éreznie magát az embernek - sóhajthatna fel Kovács László EU-biztos, a brüsszeli ügyes-bajos dolgok avatott szakértője. Kovács urat annak idején ugyanazért küldték Brüsszelbe, mint Lévai Katalint vagy Göncz Kingát. Egy: ne zavarjon itthon. Kettő: cserébe a jó állásért maradjon néma csendben. Három: segítsen kamatoztatni. Természetesen Magyarország érdekében, s ezen a megfogalmazáson csak a jólelkű kívülálló kapja fel a fejét. Hiszen emeszpés értelmezésben a párt és haza egy és ugyanaz - ha nekik kamatoz.

A szocialista választási anyagok nagy garral népszerűsítik uniós képviselőik kiemelkedő munkáját. Írják, ismertséget és bőséges elismerést szereztek Brüsszelben. Ami valóban szép és komoly munka lehetett ahhoz képest, hogy a magyar szocialista delegáltakat lehetett a legkevésbé látni az üléseken.
Hofi Géza örök kedvence a szocialistáknak, így alighanem értik, hogy a humorista a "szocialista-lista-lusta" szójátékkal mire gondolhatott. Nyilván nem csak a "szorgalmas" országépítő munkára. Hiszen van sok terület, ahol bőszen szorgoskodik a balos politikus.

Ilyen például a listázás is. A fővárosi és jászsági szocialisták már most összedobták a saját választási listájukat a 2010-es választásokra. Meglehet, azért, mert ők sem gondolják igazán komolyan, hogy ki lehet bírni Bajnaival az elkövetkező egy évet. Félő azonban, hogy nem az előre hozott választások miatt van ez a nagy sietség. Egyszerűen csak sietni kell, hisz vélhetően alig jut be valaki a parlamentbe, időben el kell tehát kezdeni a helyezkedést. Az országgyűlési karosszék nem csak a politikai túlélés miatt fontos a jelölteknek. Még csak nem is kizárólag a pénz miatt. A képviselői védettség a lényeg! A mentelmi jog a mai szocialista politikusnak mindennél többet ér. Persze fel lehet függeszteni azt is, ám mire az bekövetkezik, már a Kajmán-szigetek felé jár az ember.
S vígan listázza bankszámláit, kamatoztatja a hatéves kormányzás során szerzetteket.