A csúcsot eredetileg tavaly decemberre tervezték, de Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a Dalai Láma európai látogatása ellen protestálva pár nappal a találkozó előtt visszamondta a találkozót. A száműzött tibeti szellemi vezető körül kialakult konfliktus óta a két fél közötti viszony némiképp normalizálódott, de a nézeteltérések tegnap is felszínre kerültek.

A kínai miniszterelnök figyelmeztette az EU-t, hogy a kölcsönös tisztelet elvének jegyében ne próbáljon beavatkozni belpolitikájába. A csúcs házigazdája, Václav Klaus cseh államfő ugyanakkor beszédében újfent kiemelte, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az unió egyik alapértéke, és így az a jövőben is a stratégiai partnerségről szóló tárgyalások egyik legfontosabb alapelve marad.

A kereskedelmi kapcsolatokra térve Ven sürgette az EU döntéshozóit, hogy adják meg a Kínai Népköztársaság számára a piacgazdasági státust, mellyel kedvezőbb elbánásban részesülhetne a dömping ellenes eljárásokban, valamint emeljék fel a Tienanmen téren történt mészárlás óta fennálló 20 éves fegyverembargót.

Európai részről José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke azt szorgalmazta, hogy Kína kötelezze el magát végre a klímaváltozás, és a környezetszennyezés elleni harcban. A csúcsot követő sajtótájékoztatón Barroso hangsúlyozta: az év végén Koppenhágában tartandó ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciáján - melynek legfontosabb célja a Kiotói jegyzőkönyv kibocsátás-csökkentési céljának újratárgyalása - "a megállapodáshoz minden nagy gazdasági erővel rendelkező ország elkötelezettségére szükség lesz".

Ven Koppenhágával kapcsolatban a következőket mondta: "Kína készen áll az Európai Unióval való együttműködésre, de ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy míg a probléma valójában közös, a felelősség eltérően kell, hogy terhelje a világ gazdaságait."