Egy nemrég aláírt megállapodás szerint az Európai Parlament felvesz 18 képviselőt szavazati jog nélkül. A megállapodás a Nizzai Szerződés és a Lisszaboni Szerződés közti zökkenőmentes átmenetet kívánja biztosítani, hiszen míg az előbbi 736, addig az utóbbi 750+1 EP-képviselőnek ad helyet az Európai Parlamentben. A 18 képviselő a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően válna teljes jogúvá.

Az ír szavazók októberben döntenek a szerződésről, és a legújabb közvélemény kutatások szerint az "igen" tábor szinte biztos lehet a győzelmében.

Nigel Farage, Európai Parlamenti képviselő és az Euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenség Párt elnöke az egyezség nyilvánosságra hozatalával igyekezett kihasználni a költségek körül Nagy-Britanniában kialakuló botrányt. "Üdvözöljük a virtuális politikában," mondta. "Ez a politikai költségekkel kapcsolatos botrány lesz az, ami majd véget vett az ilyen jellegű botrányoknak."

"A jelenlegi elit számára az a tökéletes politikus, aki felveszi a fizetését, és egyáltalán nem dolgozik," tette hozzá Farage.

Richard Corbett, a munkáspárti EP-képviselő, aki részt vett az egyezség elkészítésében, kiállt mellette. "Az egyezség teljesen becsületes, felesleges nagy felhajtást csinálni körülötte," mondta el a Daily Telegraph-nak. "Az EP-képviselők minden feladatát elláthatják, csak nem szavazhatnak. Így zökkenőmentes lehet az átmenet, és már volt rá példa."

A megfigyelő státusz nem új keletű intézmény, és nem régen használták, amikor új országok csatlakoztak az EU-hoz. A megfigyelő EP-képviselőket általában Brüsszelbe küldik, hogy többet megtudjanak az új munkájukról, miután az országuk aláírta a csatlakozási szerződést. A parlament teljes jogú tagjává csak a csatlakozás napján válnak. Mostanáig ezt a gyakorlatot nagyon hasznosnak találták.

A Daily Telegraph szerint az 18 EP-képviselőnek több mint 76.000 font (86.460 euró) lesz a fizetése évente, valamint 210.000 font (238.900 euró) értékben kapnak irodát és kisegítő személyzetet, hogy "két évig ne dolgozzanak".

Valójában nehéz megmondani, hogy a képviselőknek meddig kell várniuk, mielőtt teljes jogúvá válnának, ha azzá válnak valaha. Horvátország és az EU tárgyalásai megszakadtak egy tengeri határvita miatt Szlovéniával, és a csatlakozási szerződés aláírására nem számítanak egyhamar.

Izland júliusban szeretné beadni csatlakozási kérelmét. A kis északi állam sokak szerint már most megelőzte Horvátországot, mert a csatlakozási tárgyalások valószínűleg nem tartanak sokáig.

Spanyolország előrehozott aláírást szeretne

További fejlemény, hogy Spanyolország egy külön eljárásról szóló megállapodás aláírását sürgeti az EU vezetők következő brüsszeli csúcstalálkozóján (június 18-19), amit Írország esetében lehetne alkalmazni.

"A júniusi tanácskozáson egy olyan javaslatot szeretnénk beterjeszteni, amely szerint a Lisszaboni Szerződés által érintett 12 ország 18 EP-képviselője azonnal elfoglalhatná a helyét, amit a Lisszaboni Szerződés hatályba lép," idézte Diego López Garrido-t, a spanyol európai ügyekért felelős minisztert az Irish Times.

Az újság ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy néhány tagállam köztük Nagy-Britannia ellenezhet egy ilyen lépést, mert az újra elindítaná a nemzeti parlamentjeikben a Lisszaboni vitát. Nagy-Britanniában legkésőbb tavasszal tartanak általános választásokat.