A miniszterelnök szóvivője közölte, hogy a kezdeményezést első olvasatban már szerdán-csütörtökön megvitathatják a parlamentben.

Izland EU-csatlakozása - a helyi politikai erők jelentős részének ellenállása miatt - egészen a közelmúltig szinte elképzelhetetlen volt. A gazdasági világválság azonban súlyos károkat okozott az ország gazdaságában, s így - nyilván ettől is egyfajta védelmet remélve - ma már Izland 320 ezres lakosságának jelentős része támogatja az EU-belépést, illetve az euró bevezetését. Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 61,2 százaléka helyesli a csatlakozási tárgyalásokat, s csak 29,6 százalék van ellentétes véleményen.

A korábbi, a válság által elsodort izlandi kormány vezető ereje, a konzervatív Függetlenségi Párt ellenezte Izland esetleges EU-tagságát, attól tartva, hogy a belépés kárt okozna az ország jelentős halászati szektorának. Az áprilisi, előre hozott választásokon azonban a baloldal (a Szociáldemokrata Szövetség és a Baloldal-Zöld Párt) szerzett többséget, s e két erőből Jóhanna Sigurdardóttir kormányfő szociáldemokrata pártja egyértelműen támogatja a csatlakozási tárgyalásokat. Bár a zöldek jóval óvatosabbak e kérdésben, megfigyelők szerint a szociáldemokraták képesek lesznek elég támogató szavazatot szerezni a törvény elfogadásához.

Évekig tarthat a csatlakozás, de egyes tisztviselők szerint ez akár egy év alatt is végbemehet, mert Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT). Amennyiben az EU hozzájárul Izland csatlakozásához, az országban népszavazáson döntenek annak véglegesítéséről.