Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idei, május 31-i Dohányzásellenes világnap témájául a dohánytermékeken elhelyezett egészségügyi figyelmeztetéseket választotta. Az Egészségügyi Világszervezet dohánytermékek ellenőrzéséről szóló keretegyezménye előírja, hogy a több mint 160 tagállamban a dohánytermékeken olyan egészségügyi figyelmeztetéseket kell elhelyezni, amelyek megfelelnek a maximális hatékonyság valamennyi követelményének. Ehhez igazodva a figyelmeztetés terjedelme legyen nagyobb, mint a csomagolás fele, annak elülső és hátsó oldalán egyaránt meg kell jelennie, és képi elemeket is tartalmaznia kell. Az egyik legfontosabb figyelmeztetés azokra az egészségi kockázatokra vonatkozik, amelyet a dohány égése során keletkező füst jelent embertársainkra nézve.

Zárt térben ezt a mások által kibocsátott vagy környezeti dohányfüstöt mindenki belélegzi, s ezzel káros hatások érik a dohányosokat és a nem dohányzókat egyaránt. Ez a súlyos probléma veszélyezteti családtagjaink, barátaink és munkatársaink egészségét. WHO főigazgatója Margaret Chan szerint kezünkben tartjuk a globális dohányzás járványra a megoldást, amely több mint 1 milliárd férfi, nő és gyermek életét veszélyezteti, ezek a figyelemfelkelőt képek. A cigaretta dobozokon a képekkel kiegészített feliratokat a világ több országában már bevezették. Ezek hatásosak, de a rászokás megelőzésében és a leszokásban is segítenek. A Dohányzásmentes világnapon és azt követően a WHO bátorítani fogja a kormányokat, hogy vezessék be az előírásoknak megfelelő képes feliratokat, melyek a doboz több mint felét fedik, és mindkét oldalán megjelennek.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányfüstben mintegy négyezer olyan ismert vegyi anyag található, amely súlyos légúti, valamint szív- és érrendszeri betegséget vagy daganatos betegséget okozhat, amelyek gyakran halálhoz vezetnek. E veszély dacára a világ országainak több mint fele, vagyis a világ népességének közel kétharmada továbbra is engedi, hogy az állami hivatalokban, a munkahelyeken és más zárt helyiségekben dohányozzanak.

A becslések szerint 700 millió ember, vagyis a világon élő gyermekek közel fele dohányfüsttel szennyezett levegőt szív, legtöbbször saját otthonában. A környezeti dohányfüst a gyerekek körében több súlyos betegséget okozhat, és tovább súlyosbíthatja egyes meglévő betegségek, például az asztma állapotát. Míg egyesek otthon kinyitják az ablakot, vagy az irodában külön szellőzőt építenek be, a legfrissebb tanulmányokból az derül ki, hogy az épületen belüli ventillációs érték növelésével a beltéri légszennyezettség mérséklésére tett erőfeszítések nem eredményeznek jelentős javulást a belső levegő minőségében. Az elfogadhatónak tartott szintek miatti károk csökkentéséhez a lakásokban és az irodákban a "szélcsatornákban" alkalmazott értékeknek megfelelő szellőzésre lenne szükség. A WHO szerint hatékony védelmet kizárólag a 100 százalékban dohányfüstmentes környezet nyújthat.

A kormányoknak fel kell ismerniük a környezeti füst kockázatait és az emberek tiszta levegőhöz való jogát, és dohányzási tilalmat kell bevezetniük, és más eszközöket, például egészségügyi figyelmeztetéseket kell alkalmazniuk. A dohányosok pedig legyenek tudatában annak, milyen kárt okoznak másoknak, és hogy az egyedüli hatásos döntés az egészség érdekében, ha saját maguk és szeretteik érdekében abbahagyják a dohányzást.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései alapján évente legalább 200 ezer munkavállaló veszíti életét a munkahelyi dohányzás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint a környezeti dohányfüst a felelős évente kb. háromezer nem dohányzó amerikai haláláért, akik tüdőrákban veszítik életüket.

A passzív dohányzás közvetett és közvetlen egészségügyi kiadások és termelékenység-csökkenés révén az állampolgárokra, a vállalkozásokra és a társadalom egészére is gazdasági kiadásokat ró. Az EU-ban a munkahelyi passzív dohányzás a vendéglátóiparban minden munkanapon egy dolgozó halálát okozza. Több iparosodott ország füstmentes munkahelyi politikája átlagosan 29 százalékkal csökkentette az alkalmazottak körében a dohányzás mértékét.

A dohányfüggőség krónikus, idővel súlyosbodó, fizikai és pszichés függést okozó állapot, amely egyszerre szükségessé és nehezebbé teszi a leszokást. Orvosi segítséggel és a megfelelő állapotfelmérésnek, kezelésnek és támogatásnak köszönhetően nagyobb a sikeres leszokás esélye.

Szakemberek szerint a felnőttkori dohányzási szokásokat nagymértékben meghatározza a gyermekkori passzív dohányzás, a gyerekeket körülvevő felnőttek dohányzási szokásai. A dohányos szülők gyereke mondhatni predesztinált, hogy ő is mielőbb kipróbálja a cigarettát. Ezért az Országos Egészségfejlesztési Intézet dohányzás-megelőzési programjai segítséget kínálnak, hogy ez ne következzen be. Felmérések igazolják, hogy a gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49 százaléka naponta 6-10 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,5 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többét.
A Nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérés 2008. évi magyarországi adatfelvétele alapján elmondható, hogy 10-ből csaknem 6 tanuló kipróbálta már a cigarettát élete során (fiúk: 56,5%, lányok: 58,4%), ezen belül a valaha dohányzóknak 18 százaléka 10 éves kora előtt szívta el az első slukkot. Szabadnapokon a gyermekek 21,5 százaléka napi 20-nál is több cigaretta füstjét szívja be. Kutatási eredmények alapján a szülők 84,2 százaléka örülne, ha megtanítanák gyermekét egy program keretében, hogyan védekezzen a passzív dohányzás ellen.

A felmérés alapján hozzávetőlegesen a tanulók egynegyede jelenleg is cigarettázik, a dohányzó tanulók több mint felét nem utasították vissza az eladók a korukra való hivatkozással, amikor cigarettát akartak vásárolni. Nyilvános helyeken a soha nem dohányzó tanulók 87,9 százaléka ki van téve mások dohányfüstjének, ez is indokolja, hogy 10 tanulóból közel 8 támogatná a dohányzás nyilvános helyeken történő teljes betiltását.

A parlament egészségügyi bizottsága szerdán egyhangúlag elfogdta a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását. E szerint a nyilvános- és közterekek betiltanák a dohányzást, ezt tennék a melegételt felszolgáló éttermekben és a személyszállító vonatokon is. Kökény Mihály, a bizottság elnöke szerint a módosításra ez év őszén kerülhet sor, a bevezetését pedig 2010-ben fokozatosan írnák elő.