A "Gazdasági válság és globális kormányzás" című konferencián a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke kiemelte: az IMF eddig a harmadik világ országainak bankja volt, ezért az, hogy jelenleg az Európai Unió tagjainak gazdaságait finanszírozza, súlyos gondokat jelez az unióban, amely - jelenleg úgy tűnik -, nem tudja saját maga kezelni a válságot.
Úgy vélekedett, Magyarország szempontjából is változásokra volna szükség az unió politikájában, mivel a stabilitási és növekedési paktum - mint bebizonyosodott - nem tudja megakadályozni, hogy egyes kormányok rossz döntéseik folytán válságba sodorják országaikat, valamint a maastrichti kritériumok sem helytállóak már, a nemzeti valuták megtartása pedig jelentősen akadályozza a gazdasági növekedést.
Bod Péter Ákos emlékeztetett: az ősszel megkötött magyar IMF szerződés, és a valutaalap által nyújtott hitel mértéke meglehetősen váratlanul ért mindenkit. A szakember szerint az ügylet elsősorban azért jöhetett létre, mert 2008-ban az IMF-nek Izlandon kívül nem volt más ügyfele, ezért újabb hitelre szorulókat keresett, míg a magyar gazdaság minden mutatójában olyan rosszul állt, hogy csak a hitel révén kerülhette el az államcsődöt.
A rossz magyar mutatók kapcsán rámutatott: a gazdasági növekedés az új uniós tagországok között az ezredforduló körül 6-10 százalékos volt, de Magyarország ezt az értéket azóta egyszer sem tudta megközelíteni. A GDP növekedése már a válság kirobbanása előtt visszaesett, jelezve, hogy súlyos gazdasági problémái vannak az országnak.
A gyenge gazdasági teljesítmény csak felerősítette a gazdasági válság hatásait, így annak kirobbanásakor jelentősen gyengülni kezdett a forint - elemezte Bod Péter Ákos. Emlékeztetett: az MNB-nek a gyengülő forint miatt nagy mértékben meg kellett emelnie az alapkamatot, a térség országaiban azonban jelentősen alacsonyabb volt az alapkamat.
Problémát jelentett, hogy a magyar háztartások elsősorban külföldi valutákban vettek fel hiteleket, ami nagy kockázatot jelent egy volatilis hazai valuta esetén. A gazdasági válság a forintot jelentősen gyengítette, ami miatt a háztartások és a vállaltok nem tudták fizetni hiteleiket. Az alapkamat jelentős emelésével az összes kockázat a hitelfelvevőkre került a bankok helyett, így Magyarországon a döntéshozók elérték, hogy míg a bankszektor stabil és továbbra is profitot termel, az emberek nem tudják fizetni hiteleiket.
A Magyar Nemzeti Bank felmérésére hivatkozva a szakember kiemelte: Magyarország kiugró mértékű állami kiadásokkal rendelkezik az Európai Unióban, viszont ehhez képest kevés adót szed be. A maastrichti kritériumokban meghatározott három százalékos deficitet két úton érhetné el a magyar állam: vagy csökkenti az adókat kis mértékben, és a kiadásokat nagy mértékben - ahogyan ezt az EU szeretné -, vagy pedig az IMF jelenleg követett terve szerint növeli adóbevételeit, és ezzel együtt csökkenti a kiadásokat.
Aláhúzta: Magyarország jelenleg nagyban függ az IMF-hiteltől és az IMF politikájától, azonban optimista jövő várhat rá, ha a válság mellett meg tud birkózni olyan problémákkal, mint a társadalom elöregedése és a feketegazdaság. Bod Péter Ákos úgy vélte, a gondok egyik legfőbb oka, hogy túl erős a gulyás-kommunizmus öröksége Magyarországon, az emberek nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, valamint nem hajlandóak a változásra.