fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
A kisantant diadala
2009. június 3., 08:17
Slota: ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat.

Fú, görög tovább a magyarügy meg az Orbán-ügy. Már nem csak Slota fasisztázza a Fidesz-elnököt, nem csak Fico hív össze rendkívüli (választási különszám) magyarellenes parlamenti ülésnapot - a cseh és a német főkülügyér is beállt a sorba. Utóbbi, bizonyos Frank-Walter Steinmeier tegnap Budapesten közölte: "aggodalommal tekintünk Orbán Viktor, a Fidesz elnökének esztergomi kijelentésére". Az aggodalmaskodó szöveget az után fogalmazta meg, hogy cseh és szlovák kollégájával is egyeztetett a történtekről.

Balázs Péter magyar főkülügyér erre csak pislogott és azt hebegte, hogy ez az Orbán a saját felelősségére mondott valamit, és hogy ő azt nem szeretné kommentálni, meg a reakcióval inkább megvárja a szlovákoknak a témában tartandó parlamenti produkcióját.

Kár. Balázs Péter ugyanis nem is lehetett volna könnyebb helyzetben. Mert mit is mondott ez a galád Orbán? Idézek a hírből:

"A Fidesz elnöke Esztergomban egy, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával közösen rendezett választási nagygyűlésen azt mondta: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben."

Épp csak meg kellett volna érdeklődni, nagyon udvariasan, mosolyogva: drága német kolléga, mégis mi aggaszt téged ebben a mondatban? Ráadásul őszinte is lehetett volna az érdeklődés. Nekem legalábbis gőzöm nincs, mi lehet a gond.

Az netán, hogy "Kárpát-medencei magyarság"? Ez akkor lehet gond, ha Németország is beállt a Slota-féle értelmezés mögé, hogy ugyanis "Szlovákiában nincsenek magyarok. Ezek szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat." Vagy a Kárpát-medence csúnya kifejezés? Ficóék már be szerették volna tiltani, ez igaz, de hát mégiscsak egy földrajzi név... Kár, hogy ezzel a német külügy sincs tisztában. Vagy a magyarok brüsszeli képviseletével van gond? Csókolom, Szlovákiában van egy párt, úgy hívják: Magyar Koalíció Pártja. A megfejtés benne van a nevében: bizony, a kisebbségi magyarság érdekeinek védelmére szakosodott. Tehát a magyarokat képviseli. A választóit. Ahogy demokráciákban ez már csak lenni szokott. Erdélyben pedig Romániai Magyar Demokrata Szövetség indul. Csodák csodája, ők is a választóikat, azokat a bizonyos gonosz magyarokat képviselik.

És mindkét ország magyarsága a Kárpát-medencében lakik. Tényleg szörnyű, hogy nem pusztultak még ki ezek onnan, de hát ez van.

Jó lett volna tehát egy illedelmes kérdés, bele is forrt volna a szó a német kollégába, gyorsan kiderült volna, hogy valami irgalmatlanul hagyta magát megvezetni a szerencsétlen, megkajálta, hogy itt valami bújtatott határmódosítási szándékok lappanganak, miközben nem lappanganak. Nem csoda mondjuk mindez olyan időkben, amikor otthon a Zeitban vagy a Frankfurter Allgemeinéban is remek, magyar ballibek által tollba mondott cikkeket olvas a már megint fasiszta, harmincas éveket idéző Magyarországról.

Aztán elvártam volna Balázs Pétertől azt is, hogy tötyögő meghunyászkodás helyett előkapjon egy idézetgyűjteményt, amely miatt Magyarország aggódik, s ezt kedvesen, udvariasan átnyújtsa a német kollégának, ha már az feltétlenül kis káéurópai országok EP-kampányába kíván beavatkozni. Elég lett volna egy perc szörfölés a neten, valamelyik csinos külügyi titkárnő nyilván örömmel vállalkozott volna rá. Én megtettem, szigorúan tartva magam az egyperces időkerethez. Az eredmény:

"A magyarok tűrhetetlen akciói túlléptek minden tűréshatárt, immár a büntetőjog határait súrolják, ezért arra fogunk törekedni, hogy ezt a szlovák nemzeten elburjánzó rákos daganatot mielőbb kipusztítsuk."

"Üljetek harckocsira és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet!"

"Törölték Magyarországot Slota pártjának térképéről."

"Én azt állítom, hogy ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat."

Slota ugyebár még csak nem is ellenzéki politikus, hanem az egyik kormánypárt vezetője a mai Szlovákiában. Tőle származnak a fenti idézetek. Amelyek valamiért nem aggasztják a németeket. Meg senkit. Csak mondjuk minket. Azt meg nem tudja meg senki sem, ha egyszer a külügyminiszterünk nem hívja fel a figyelmet ezekre. Persze megértem én Balázs Pétert is. Ki gondolta volna, hogy ilyen ökörségek előfordulhatnak az EU-ban?

Kedvem is lenne azt mondani: egyáltalán nem vicces, viszont nagyon is nevetséges ez az egész brüsszeli cirkusz, ebben a bohóckodásban meg semmi kedvem részt venni, úgyhogy maradok itthon vasárnap, eszem ágában sincs szavazni. Csakhogy. Ha én nem szavazok, attól az EU még nem szűnik meg szégyenében. Úgyhogy, ha nem is jó kedvvel, de szépen elballagok majd. Minthogy pedig a szlovákiai és erdélyi magyar képviselők mind az Európai Néppárt frakciójában foglalnak majd helyet, Magyarországról logikusan ugyanoda kell képviselőket juttatni, ha azt akarjuk, hogy valami súlyunk legyen. Ez persze nagyjából annyi lesz, hogy nem reggelire, hanem mondjuk csak tízóraira fogyasztanak el minket az egykori kisantant országai, de hát ugye ki a kicsit nem becsüli...

(Stumpf András, hetivalasz.hu)