- Mi a helyzet az Európai Unió bővítésével? Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár a napokban arról beszélt, hogy Horvátország csatlakozása után le kell állítani az EU bővítését, és Törökország nem csatlakozhat a közösséghez.

- Az emberek belefáradtak a bővítésbe. Horvátország viszont nagyon is felkészült arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. De hát vannak problémáink is: ott a balkáni régió többi országa. Az egyetlen megoldás ezeknek az államoknak az uniós tagság. De Angela Merkelnek és Nicolas Sarkozynek abban igaza van, hogy mélyíteni kell az uniós tagországok szövetségét, ehhez pedig a közösség 27, illetve Horvátországgal majd 28 tagállamának szüksége van a lisszaboni szerződés reformjaira. Hogyha a dokumentumot ratifikálja minden tagállam, szó lehet további bővítésről. Nem mondhatunk nemet a távoli jövő történéseire. A további tagfelvételhez azonban pénz, erősebb költségvetés is kell. És emellett fontos megemlíteni, hogy a szomszédságpolitika fejlesztésére is szükség van. Néhány országgal összefüggésben fel kell ismerni azt, hogy nem a tagság, hanem valamiféle szorosabb együttműködés a megoldás. Ez a helyzet például Törökországgal, de gondolhatunk Ukrajnára is. Ezt a fajta együttműködést a néppártban "privilegizált partnerségnek", különleges partneri viszonynak hívjuk. Más országoknak a Nyugat-Balkánon nincs más megoldás, csak az, hogy teljesítsék a taggá válás kritériumait. Mindenekelőtt azonban mélyítenünk kell az intézményrendszert, ehhez pedig szükségünk van a lisszaboni szerződésre.

- A brit Konzervatív Párt arra készül, hogy elhagyja az Európai Néppárt frakcióját. Mire számítanak, mi lesz, ha a képviselők kiválnak, és létrejön egy újabb jobbközép frakció az Európai Parlamentben?

- David Cameron azért tette ezt az ígéretet, hogy meggyőzze az euroszkeptikus torykat arról, hogy ő lesz a megfelelő vezető a párt élén. A brit jobboldallal mindig kissé körülményes volt az együttműködésünk. Mostanában a lisszaboni szerződés miatti nézeteltérés volt a legnagyobb probléma, mert a Konzervatív Párt nem támogatja a szorosabb integrációt. A korábbi egyeztetések vége az lett, hogy bár a Néppártba nem lépett be, a frakcióhoz csatlakozott. Most 278 tagja van az Európai Néppárt-Európai Demokraták közös képviselőcsoportjának. Ebből 240 képviselő az EPP tagja. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint most 250 mandátumra számíthatunk, így tisztán Néppártként is a testület legerősebb csoportja maradunk. A szocialista, szociáldemokrata frakció 210 képviselői hellyel számol, a liberálisoknak pedig 75-80 mandátum juthat. Tehát továbbra is a miénk lesz a legnagyobb frakció, de már sokkal tisztább profillal az európai intézményekre vonatkozóan is.

- Az önmagát konzervatív pártként meghatározó Magyar Demokrata Fórum Bokros Lajos egykori szocialista minisztert kívánja küldeni Strasbourgba, az EPP frakciójába. Mit szól ehhez a szervezet elnökeként?

- Erre csak nagyon formális, hivatalos választ adhatok. A pártunk szabályai szerint minden európai parlamenti képviselő, aki EPP-tagpárt listájáról jut be az Európai Parlamentbe, automatikusan tagja lesz a frakciónak. Így hát nem tudjuk visszautasítani Bokros Lajost sem. Vegyünk egy másik példát, Tőkés László püspök úrét. Ő most már egy olyan szervezet listáján indul, amely tagja az EPP-nek, így ha megválasztják, automatikusan tagja lesz a frakciónknak is. Korábban a frakciónk soraiban ülő románok ellenezték, hogy csatlakozzon hozzánk. Most viszont jöhet. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az MDF-re is, hiszen a párt tagja az EPP-nek.

- Mit javasol az európai jobbközép Magyarországnak, hogyan küzdhetnénk a válság ellen?

- Hajtsák végre a Fidesz programját. Röviden ennyi a válaszom. Orbán Viktor és jómagam is arról beszéltünk, hogy új formába kell önteni a gazdaság működését. Fenntartható, felelős szociális piacgazdaság kell, szabályokon és etikai standardokon alapuló gazdasági rendszer. A szabályok eltűnése az, ami miatt most ilyen helyzetbe jutottunk. Sokkal ésszerűbb, praktikusabb szabályozásra van szükségünk a piacok működtetéséhez. Nem szabad lerombolnunk a piacot, épp csak hozzá kell kapcsolnunk az etikai normákhoz. Ellenkező esetben ebbe a megmételyezett helyzetbe kerülünk, amely a pénzügyi káosz alapja. Nem kell visszatérnünk a baloldali módszerekhez, amelyek munkahelyeket pusztítanának el, és csökkentenék Európa szerepét a világban. Meg kell teremtenünk a szabad és felelős szociális piacgazdaságot, amely ökológiailag is megállja a helyét, fenntartható. Csak ezeken az alapokon tud Magyarország olyan környezetet teremteni, amelyben új munkahelyeket lehet létrehozni, amely megfelel a vállalkozásoknak, különösképpen a kis- és közepes vállalkozásoknak. Ez az egyetlen út, amelyen el lehet jutni a fenntartható gazdasághoz.

- Melyek lesznek a legfontosabb témák az Európai Parlamentben az elkövetkező öt évben?

- Elsősorban a gazdaság. Bizonyára emlékeznek Bill Clinton szlogenné vált mondatára: "A lényeg a gazdaság, ostoba!" Szóval az első szakaszban mindenképpen a válságkezelés a legfontosabb. Ezen túlmenően ott van még a klímaváltozás ügye, valamint az, hogy egy biztonságosabb Európát kell teremtenünk. Harcolnunk kell a szervezett bűnözés, a korrupció, az emberkereskedelem ellen, és, ami nagyon fontos, közös politikát kell kidolgoznunk az illegális bevándorlás ügyében. Emellett kiemelkedő jelentőségű az is, hogy egyesítenünk kell Európa megjelenését a világban: ha ratifikáljuk a lisszaboni szerződést, lesz külügyminisztere az EU-nak, valamint lesz két és fél évre megválasztott állandó elnöke a közösségnek. Mert ennek hiánya eddig gondot okozott. Emlékszünk rá, Henry Kissinger is azzal tréfálkozott, amikor az Egyesült Államok külügyminisztere volt: "No de kit hívjak fel, ha Európával akarok beszélni?" Ha érvénybe lép a reformszerződés, akkor megszületik a válasz is erre a régi kérdésre.

- Mit üzen a magyar szavazóknak, miért menjenek el szavazni június 7-én?

- Azért menjenek, hogy felelős emberekre, hiteles programra szavazzanak. Szavazzanak a jövőre, arra az ambícióra, hogy Magyarország néhány éven belül újra az EU legfejlettebb államai közé tartozzon. Ez lenne a legjobb választás.

Pályakép

Wilfried Martens 1936. április 19-én született Sleidingében. Jogi doktori diplomát szerzett, majd filozófiát tanult a leuveni katolikus egyetemen, és nemzetközi politológiai tanulmányokat folytatott a Harvard Egyetemen. Politikai tevékenységét a flamand népi politikai mozgalomban kezdte, de hamarosan a kereszténydemokratákhoz csatakozott, 1972 és 1979 között a párt elnöke volt. 1979 és 1992 között kilencszer volt Belgium miniszterelnöke. Alapító tagja 1976-ban az európai jobbközép pártok javát összefogó Európai Néppártnak és 1992 óta a párt elnöke. Tagja az Európai Parlamentnek. Öt gyermeke van. 1984-ben hivatalos látogatást tett Magyarországon. 2006. október 23-án, a Fidesz nagygyűlésén a magyar kormányt élesen bíráló beszédet mondott.