Hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és június 13-án tartották az első uniós voksolást. Magyarország a választás révén 24 főt delegálhatott az Európai Parlamentbe.

A választás kitűzését követően megkezdődött a jelölőszervezetek nyilvántartásba vétele. A bejegyzett politikai pártok közül 2004. március 24. és május 14. között 16 párt kérte a nyilvántartásba vételét. A jelölőszervezetek közül tíz kísérelt meg listaállítást. A nyilvántartásba vételi kérelmek közül az Országos Választási Bizottság (OVB) nyolcat fogadott el (Fidesz-MPSZ, MSZP, MDF, SZDSZ, Munkáspárt, MIÉP, Szociáldemokrata Párt, Magyar Nemzeti Szövetség), azonban a Magyar Vidék és Polgári Párt, valamint a Zöld Párt közös listáját az ajánlószelvényekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt visszautasította.

Az EU-választáson a választók 38,48 százaléka jelent meg. A legtöbben Budapesten (49,55 százalék), míg a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (30,46 százalék) mentek el szavazni. A fővárosi kerületek közül a II. kerületben (65,49 százalék) volt a legmagasabb és a XXI. kerületben (39,84 százalék) a legalacsonyabb a részvétel. Az EU-s parlamenti választás részvételi arányainak területi megoszlása újra a szokásos: az északi, de főként a nyugati megyék és kerületek nagyobb aktivitása még a kisebb részvétel esetében is megmutatkozik.

A választás az ellenzék győzelmét hozta: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 12, a Magyar Szocialista Párt 9, a Szabad Demokraták Szövetsége 2, a Magyar Demokrata Fórum 1 jelöltet küldhetett az Európai Parlamentbe. A többi párt nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot.

A Fidesz 1 454 750 szavazatot szerzett, ami 47,40 százalékos aránynak felelt meg. Az ellenzéki párt Vas megyében (56,73 százalék) szerepelt a legjobban, míg Budapesten (39,29 százalék) a legrosszabbul. A fővárosi kerületek közül a Fidesz a XII. kerületben (49,33 százalék) szerepelt a legjobban, míg a XIII. kerületben (31,13 százalék) a legrosszabbul. A Fidesz a megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Sopronban, Kecskeméten és Zalaegerszegen 50 százalék fölött szerepelt. A vidéki városok közül a Fidesz Nyíradonyban és Kerekegyházán 70 százalék fölött, míg Lajosmizsén és Mórahalmon 68 százalék fölött végzett.