- Nézem a nyilatkozatait, a kampányát, s azt olvasom, hogy tizenhárom-tizennégy fideszes befutóra számít.

- Igen. Úgy hatvanszázalékos teljesítményre, hiszen Pécsett a polgármester-választáson és Csepelen ennyit értünk el.

- Az olimpia előtt, mint a MOB első embere, hét-nyolc aranyról beszélt, aztán...

- Hatról.

- De csak három lett.

- Most sok minden, így a közvélemény-kutatások eredménye is mellettünk szól. Bár tudom, nem közvélemény-kutatást kell nyerni, de azért annyi ezekből kiderül, hogy már nagyon sok ember érzi és mondja: elég. Mint Pécsett is, pedig tudom, nincs annyi emberünk a városban.

- Mit gondol, milyen lesz a részvétel?

- Úgy negyvenöt százalék fölötti. Ha csak egyszerű EP-választásról lenne szó, akkor a harmincszázalékos európai átlagot várhatnánk, de a magyar emberek érzik a tétet, s úgy látják, ez lesz az országgyűlési választások főpróbája. Ezért vagyok e téren is optimista.

- Pedig az egyszerű ember csak annyit lát az Európai Unióból, hogy most már, ha Gorenjéért megy Bécsbe, nem kell útlevél, és nem kell a nagymamát is vinni. Miért jó az nekünk, hogy EU-tagok lettünk?

- Valóban, én is úgy érzem, kevés az információ, s az emberek nem igazán érzik az unióhoz tartozás előnyeit. A szomszéd Szlovákia például harminchat százalékot fejlődött, amióta uniós tagország, állampolgárai euróval fizetnek, mi meg minden mutatószám alapján a sereghajtók között kullogunk. Tizenöt éves csúcson a munkanélküliség, a bruttó hazai terméknek már a nyolcvan százalékát elérte az államadósság, a magyar gazdák, valamint a kis- és közepes vállalkozások öt éve hátrányban vannak a külföldiekkel szemben, ugyanakkor megingott a külföldi tőke bizalma, nincs hitele a kormánynak, instabil a forint, csapnivaló a közbiztonság. Soroljam még? Na, ez viszi az embereket az urnákhoz.

- Azt még nem is mondta, hogy 2011-től szabad a magyar föld, az veszi-viszi, aki akarja.

- Így van, ezért is kell nyernünk, hogy erre is valami megoldást találjunk, legalább haladékot kapjunk.

- Az emberek nagy része úgy érzi, hogy csak szegény rokonok vagyunk az unióban.

- Nyilván, ennek is van némi alapja, de az Európai Néppártban az erdélyi és a felvidéki magyar képviselőkkel együtt tizennyolcan vagyunk, többen például, mint a franciák, s elég erőteljes érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkezünk.

- Itthon viszont azt érezzük, hogy nem elég a magunk baja, még az EU is ránk telepszik. Ha valamit szigorítani akar a kormány, elég, ha azt mondja: EU-előírás. Így fizettetett például, mint később kiderült, fölöslegesen a betéti társaságokkal.

- Az bizony más országban is előfordul, ha valami nem megy vagy kínos, egyszerűen rákenik az unióra. Tudom, félelmetesen keveset tudnak az emberek a munkánkról, pedig ezért már tényleg nem az EU felel. Negyedévenként be kellene számoltatni az EP-képviselőket a parlamenti bizottságokban, megnézni, mit végeztek, mire készülnek. De nem. Én például a kulturális és oktatási bizottság alelnöke vagyok, s itthon egyszer sem találkoztam a miniszterrel.

- A magyar EP-képviselők között is divat a széthúzás, mint itthon a parlamentben?

- Nem, ott jobb a helyzet. Ott nincs ellenzék, ott ügyek vannak, amelyek mellett és ellen is felsorakoznak a szavazás előtt. Az Európai Néppárt a legnagyobb frakció, nélküle nem lehet döntést hozni.

- Ha már a szavazást említi, tudja, hogy ön lett az MSZP kampányarca? Az egyik szombati napilap fizetett hirdetésében a szocialisták azzal erősítik táborukat, hogy ön négy vagy öt szavazáson nem vett részt.

- Láttam, s azt mondhatom: hűek önmagukhoz. És az fáj, hogy ez a hirdetés a Nemzeti Sportban is megjelent. Eddig azt harsogták, nincs programunk, pedig két hete megjelent a neten is az Igen, Magyarország többre képes. Aztán ott a plakátjuk, ahol megpróbálják a Fideszt összemosni a szélsőjobbal. Most meg belém kötöttek. Eddig jártam az országot, és békés kampányt folytattam.

- Most bekeményít?

- Nem. Maradok a saját stílusomnál, még akkor is, ha az ellen hazugságkampányba kezdett.

- De ettől még a számok a hirdetésben nem változnak.

- Tényleg nem változnak, csakhogy összességükben mégis hamisak. Úgy látszik, nagy munkával kibányászták, milyen voksoláson nem voltam jelen, s azt vetik a szememre, hogy tizenegyezer szavazásból néhányon nem vettem részt. Közben pedig, nézze meg, itt van a kezemben a magyar EP-képviselők rangsora, a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése, amelyben az összesítésben a huszonnégy képviselő közül a tizenkettedik helyen vagyok. Érdekes, hogy nem a saját képviselői sikereivel kampányol az MSZP, pedig plakátra is tehetné: 17. Herczog Edit, 20. Gurmai Zita, 21. Fazakas Szabolcs, 22. Lévai Katalin, 23. Dobolyi Alexandra, az utolsó helyet pedig az SZDSZ-es Mohácsi Viktória foglalja el. Ha megnézi, az utolsó kilenc helyen csak szocialista, illetve SZDSZ-es képviselő áll.

- Minek alapján készült a rangsor?

- Itt van, három tényező: részvétel, aktivitás, lojalitás. Ezt a listát kellene a plakátjukra tenniük. De, tudja mit, a Nezopontintezet.hu-n bárki megnézheti. Úgyhogy ez is tipikus szocialista megoldás: azzal vádoljuk az ellenfelet, amiben mi vagyunk sárosak. Nem egyszerűen ízléstelen, felháborító is.

- Ilyen világban élünk.

- Sajnos. Éppen ezért kell elmenni választani.

- Úgy látja, hogy életünk bajaira ennyire egyszerű a megoldás?

- Ha mindenre nem is, de a legfőbb bajokra igen.

- Gondolja, ha csak fideszes politikus menne Brüsszelbe, az EP-be, akkor nekünk itthon jobb lenne az életünk?

- Biztos, hogy nem csak fideszes megy, viszont az is biztos, hogy a választók megtehetik az első - vagy már nem is első, hiszen itt-ott már volt voksolás -, tehát komoly lépést életük megváltoztatásához.

- Kicsit olyan a helyzet, mint a rendszerváltozás előtt, csak az a baj, hogy nincs már az embereknek hitük. Egyszerűen elegük van a politikából.

- Ez tényleg így van, nem csupán az ország egy részét, az emberek hitét is ellopták. És látom, igyekeznek összemosni a bűnöket, bűnösöket. Amikor azt mondják, hogy húsz szocialista politikus van börtönben, vagy éppen készül átlépni a börtön küszöbét, egyszerűen kijelentik, hazug módon azt mondják, hogy fideszesek ellen is folyik eljárás. Mondjanak csak egy komoly fideszes politikust, akit fogdában tartanak. A csúsztatás, az összemosás, a hazugság a szocialisták stílusa, és ebből van elegük az embereknek.

- Meg hát a létbizonytalanságból.

- Ó, hát ez még sokáig folytatható. Mert ott van a mesterségesen felszított indulat, a közbiztonság hiánya vagy az örökös rasszistázás. Ha történetesen Orbán Viktornak hívnák a miniszterelnököt, és közben módszeresen gyilkolnák a romákat, vajon meddig maradhatna Orbán a helyén? Vagy a rendőrfőnök és a belügyminiszter? És az sem érdekli őket, hogy a mesterséges indulatokkal az egész országnak ártanak. Feszültséget teremtenek a semmiből. Pedig éppen azoknak kellene és lehetne rendet tenniük ebben az országban, akiknek a kezében van a hatalom. Ehelyett azzal riogatnak, mi lesz itt, ha a Fidesz nyer.

- Tényleg, mi lesz?

- Mi lenne? Békés, nyugodt élet. Helyükre kerülnek az emberek, ezzel helyükre kerülnek a dolgok is, s helyrezökken az életünk. Vissza kell adni az emberek hitét, mert hit, erkölcs, hitelesség és bizalom nélkül semmi nem megy. Illetve így megy, ahogy most. Mert hit és bizalom nélkül még az utca másik oldalára sem lehet átmenni.

- Gondolja, hogy egy ilyen szavazás minderre alkalmas?

- Ez nem közvélemény-kutatás, bár nyolcmillió embert megkérdeznek, csakhogy a válaszoknak itt következményük van.