- Képviselő úr, láthattuk, e választási kampány is túlnyomó részt belpolitikai kérdésekről szól. De lehet-e kétséges, hogy mindaz, ami az Európai Unió intézményrendszerében történik, egyben belpolitikai kérdés?

- Ez már csak azért sem lehet kétséges, mert az Európai Unióban születő jogszabályoknak - beleértve a nemzeti tagállamokban meghozott jogszabályokat - mintegy kétharmada közvetlenül az európai uniós jogból következik, annak végrehajtására irányul.

- Törvényszerű-e, hogy az erősebb tagállamok jobban, a gyengébbek kevésbé tudják érvényesíteni nemzeti érdekeiket a brüsszeli-strasbourgi gépezetben?

- Sokszor a méretbeli hátrányt odafigyeléssel, felkészültséggel, szervezettséggel ellensúlyozni lehet. Erre jó példa, hogy az elmúlt öt évben a Fidesz - a magyar néppárti delegáció - a létszámarányánál sokkal jobb hatásfokot tudott elérni az Európai Parlamentben. Mindenekelőtt azzal, hogy megfelelő módon állítottuk össze a listánkat, hogy minden szakterülettel valaki foglalkozott. A vasárnapi választás kapcsán is megszívlelendő: olyan pártok bejutásának van értelme, melyek külön-külön is aránylag népes képviselőcsoportokat képesek felállítani. Az SZDSZ esete megmutatta, hogy a szinte magányosan működő képviselők nem képesek áttekintetni valamennyi kérdést. Hiszen nincsen a saját pártfrakciójukban olyan - saját tagállambeli - képviselő, aki megfelelő tájékozódáshoz tudná segíteni őket a jogalkotási kérdésekben.

- Ön a mezőgazdasággal és a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságokban dolgozott. Jó volt-e ez a kombináció?

- A két téma között jelentős az összefüggés. Látni kell, a nemzetközi kereskedelem tárgykörben Magyarországnak mindig az agrárkérdések a legfontosabbak. Különösképpen azért, mert az elmúlt öt évben folyamatos volt a vita, legyen-e, illetve milyen tartalmú legyen az új WTO-megállapodás. Hazánknak nem érdeke, hogy a Kereskedelmi Világszervezetben olyan alku szülessék, melynek keretében föláldozzák az európai mezőgazdasági érdekeket, például vámcsökkentés, exporttámogatások megszüntetése, sőt, belső támogatások csökkentése révén. Ez, tekintettel erős mezőgazdaságunkra, számunkra rossz következményekkel járna. Ezért az elmúlt öt évben e megállapodás késleltetése, megakadályozása volt a fő magyar érdek. Ennek érdekében azt hangsúlyoztuk: az Európai Uniónak mindenekelőtt el kellene érnie, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog részévé váljon az is, milyen állategészségügyi, állatjóléti élelmiszerbiztonsági feltételek mellett lehessen külső partnereinknek is termelni. Ne történhessék meg, hogy Európába olyan élelmiszereket hozzanak be, melyeket Európában tiltottnak számító módszerekkel állítottak elő, így a belső piacon forgalomba hozni sem volna szabad.

- A szabadkereskedelmi tendenciák gátolásán túl mit sikerült elérni agrárfronton?

- Inkább kármentési hadműveletekről lehet beszélni. Nem arról szólt a közösségi agrárpolitika elmúlt öt éve, hogy hatalmas sikereket érhettünk volna el. Akkor is, ha Gráf József szakminiszter egy minapi beszédében megpróbálkozott azzal, hogy elhitesse: ilyen meg olyan nagy diplomáciai sikereket értek el. Ezzel csak azt lehet elérni, hogy még inkább elidegenedjenek tőlük azok, akiknek az érdekeit állítólagosan védi a magyar kormány. Hiszen mindenki azt látja, hogy a szabályozási környezet és vele a gazdák helyzete egyre rosszabb lesz. Azt viszont, hogy a mi kármentésünk mennyire volt eredményes, lehet valamihez mérni. Ahhoz a jelenséghez, hogy az EU-ban nagyon sokan, sőt többségben vannak azok, akik szerint az unió közös agrárpolitikáját már rég meg kellett volna szüntetni.

- Annak ellenére, hogy számos tagállam kevéssé agrárjellegű, nem öngyilkos politika - az egész Európa szempontjából -, hogy megszüntessék a közös agrárpolitikát?

- Mi odakint éppen ezzel érvelünk, mert ha csupán a magyar érdekre hivatkozunk, az kevés. Azoknak, akik szét akarják verni az Európai Unió közös agrárpolitikáját, szüntelenül azt magyarázzuk: ezzel az unió elveszítené az élelmiszer-önellátási képességét, biztonságát. Márpedig ez nem megengedhető a 21. század elején, amikor a világ nagy kihívásai között nem csupán a klímaváltozással és az energiaválsággal, hanem az élelmiszerválsággal is szembesülünk. Ma már minden hatodik földlakó - egymilliárd ember - éhezik. Az éhezők száma egyre nő, az előrejelzések szerint a következő évtizedekben is gyorsabban fog növekedni a Föld népessége, mint élelmiszertermelő képessége. Tavaly 82 millióval nőtt az össznépesség és 180 millióval az éhezők száma.

- Milyen hátteret biztosított a kormány az önök harcaihoz?

- A kormány működése rendkívüli mértékben megnehezítheti a magyar érdekek érvényesülését az európai hadszíntéren, ha a mezőgazdaságról van szó. Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök 2008-ban elment Davosba, a Világgazdasági Fórumra, és ott elmondott egy olyan beszédet, ami teljes egészében az angol érdeket tükrözte, és ellentétes volt a miénkkel. Körülbelül arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy az EU-ban nincs szükség az agrártámogatásokra, mert a mezőgazdaság a magas áraknak köszönhetően finanszírozás nélkül is működőképes. Nos, amikor mi a támogatások fenntartása mellett érvelünk, bizony gyakran az orrunk alá dörgölik, hogy máshogy foglalt állást a magyar miniszterelnök Davosban. Vagyis fölhasználják Gyurcsány szavait ellenünk. Ráadásul azt is elmondják, hogy miért akarjuk mi megőrizni a támogatásokat, amikor - Európában egyedülálló módon - a magyar kormány az, amelyik a nemzeti kiegészítő támogatásokat nem adja oda teljes egészében a magyar gazdáknak, csak kis töredékét. Egyébként az, hogy - 2004-ben csatlakozott országként -2013-ig nem kapjuk meg az idevágó uniós támogatás száz százalékát, illetve a magyar kormány említett magatartása együttesen azt idézte elő, hogy a magyar gazdák harmadrendű polgárok lettek az Európai Unióban.

- Agrárérdekeinkre nézve kisült-e valami jó abból, hogy az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba deklaráltan "népi sarjadék"?

- Ítélje meg ki-ki a most lezárult európai parlamenti ciklus legmagyarabb agrárpolitikai kérdésének alakulásáról. Ez, mint tudjuk, a kukoricaintervenció kérdése volt, mely szerint az Európai Unió eredetileg vállalta, hogy előre meghatározott áron felvásárolja a kukoricát a termelőktől. Amikor - 2007-ben - vészterhesen felbukkant e rendelkezés fokozatos megszüntetésének a javaslata, sikerült elérni, hogy én lehessek a kérdés néppárti jelentéstevője. Tabajdi Csaba pedig a szocialista oldalon árnyékjelentéstevői pozíciót szerzett. Elég jó esélyünk volt arra, hogy ha mi mind a ketten ellenezzük a kukoricaintervenció megcsonkítására irányuló javaslatot, akkor egy ilyen irányú ajánlást tudunk az EP-ben keresztülvinni. Nem könnyű harcok árán elértem, hogy az Európai Néppártban többségem legyen, és a többség elutasítsa a megkurtítási kísérletet. Mindeközben Tabajdi Csaba még azt is elmulasztotta, hogy tájékoztasson engem, hogy nem fog bejönni a szavazásra. Tabajdi a szocialista oldalon átengedte a szavazási forgatókönyv-készítés lehetőségét egy német szociáldemokratának, aki aztán a magyar érdekekkel ellentétes szavazólistát készített. Ezen múlt, hogy az EP-ben nem sikerült elutasító ajánlást készíteni.

- Hazánkban a legnagyobb a termőföld-koncentráció. Mit lehet tenni ez ellen?

- Valóban csak a briteknél, cseheknél és a kelet-német tartománynál tapasztalható ilyen fokú földkoncentráció, bár e folyamat mindenütt zajlik. Ez rendkívüli módon káros a mezőgazdaságra is, amit az európai intézmények észlelnek, foglalkoznak is vele, de a probléma feltárásánál tovább nemigen jutottak. Ellenben a Magosz által spontánul, nem vártan megtalált megoldás, az egyre izmosodó gazdabolthálózat egy európai problémára adott európai válasz! Mintaképes bárhol az unióban. A cél: ne kényszerüljenek arra a gazdák, hogy multinacionális feldolgozóknak és kereskedelmi láncoknak adják el termékeiket. Minden effajta kezdeményezés segít, hogy a kisebb üzemek életképesek maradjanak, fennmaradjanak, és a helyi közösségeket tovább erősíthessék. Utóbbi alatt persze nemcsak helyi termelőknek értem, hanem a helyi fogyasztókat is, mert ők így olcsóbban tudnak jó minőségű élelmiszerhez jutni. Ez a kezdeményezés egybevág az élelmiszerbiztonságra és az önellátásra törekvés elvével is. Tegnap Pécsett éppen egy ilyen bolt átadásánál vettem részt.

- Magyar kézben marad-e a még magyar föld, ha a Fidesz nyer az európai parlamenti, majd az országgyűlési választásokon?

- Az elmúlt évtizedben állandóan küzdenünk kellett a szocialistákkal, hogy megakadályozzuk ama törekvéseiket, melyek lehetővé tették volna a külföldiek földtulajdonszerzését. Tanulmányoztuk az Európai Unió más tagállamaiban meglévő jogalkotási gyakorlatokat. Ez alapján is az a véleményem, hogy igenis lehet Magyarországon olyan jogszabályokat alkotni, melyek biztosítják, hogy a magyar föld meghatározó része a magyarok tulajdonában maradjon. A megoldás pofonegyszerű: mai körülményekhez igazítva vissza kell térni ahhoz az gyakorlathoz, melyet annak idején a polgári kormány egyszer már kialakított.