A két utóbbi a választás nagy vesztesének mondható, de mindketten szeretnék továbbra is kivenni részüket az európai uniós integrációt építő munkából: a szocialistáknak meggyőződésük, hogy EU-nak az általuk képviselt (de Poul Nyrup Rasmussen pártelnök szavai szerint nem eléggé látható) új irányra van szüksége egyebek között a gazdasági válság leküzdésére, a liberálisok pedig "királycsinálónak", a hatalmi EP-mérleg nyelvének is kikiáltották magukat.

A hétfőn folytatódott szavazatszámlálás révén a voksolás statisztikája egyre közelebb kerül a végeredményhez, mindazonáltal érdemi eltolódások nem mutatkoztak és már nem is várhatók az EP vasárnap éjféltájt bejelentett új összetételében.

A legfrissebb összesítés szerint a néppárt 263 (közük 14 fideszes és egy MDF-es) képviselővel rendelkezhet a 736 tagú új parlamentben, és ebben még nincsenek benne azok a brit, lengyel és cseh jobboldali képviselők, akik várhatóan új frakciót alakítanak.

A szocialista párt (ESZP) 161 (ebből 4 MSZP-s), a liberálisok 80 képviselővel számolhatnak a július közepén összeülő testületben. A zöldek 52 képviselőt küldenek Strasbourgba, a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat, míg az ESZP-n kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 33, az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport pedig 19 tagra számíthat.

A fennmaradó 93 képviselő hovatartozása még nem egyértelmű - ebbe a kategóriába tartozik egyelőre új EP-pártként a magyar voksoláson három helyet szerzett Jobbik is.

Megerősítést nyert a rekordalacsony részvétel is, a hétfő esti részadat szerint már csak 42,94 százalékot mutatott. A 2004. május 1-je után csatlakozott 12 országban átlagosan alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamokban.

Csaknem végleges adatok szerint a romániai magyarság három, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja 2 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Hat erdélyi megyében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) neve alatt futó Magyar Összefogás listája végzett az első helyen, országosan 8,9 százalékot kapott.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az uniós politikáról alkotott vélemény kifejezése helyett számos ország szavazópolgárai arra használták ki az EP-választásokat, hogy ítéletet mondjanak saját nemzeti kormányuknak a globális gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítéseiről. A kormányon lévő német, francia és olasz konzervatív pártok az élen végeztek, és jól szerepelt Lengyelországban a Polgári Platform nevű jobboldali liberális kormánypárt is.

Vereséget szenvedett viszont a kormánypárt Görögországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Írországban és Lettországban - csupa olyan ország, amely heveny gazdasági problémákkal küzd.

Helyenként, elsősorban Franciaországban jelentősen javítottak pozíciójukon a zöldek. Az elemzők egy része őket tartja a választás egyik nagy nyertesének.

A frissen kibontakozott képből kiderül, hogy a korábban már ismert országok mellett a három skandináv EU-tagállamban is megerősödött a szélsőjobboldali pártok támogatottsága, ugyanott a környezetvédő mozgalmak az európai átlagot meghaladóan jól szerepeltek.

Írországban az ellenzéki jobbközép Fine Gael párt nyert, ez minden bizonnyal fejtörést okoz majd a tagállamok vezetőinek a jövő hét végén tartandó brüsszeli találkozón a szigetországban még nem ratifikált reformszerződés sorsát illetően.