Az 1995-ben elkészült laboratóriumban a kutatók olyan módszereket, technológiákat vizsgálnak, amelyek garantálják majd egy leendő atomhulladék-tároló biztonságos működését. A tervek szerint a radioaktív hulladékot 25 tonna tömegű, réz bevonatú dobozokban tárolják majd, melyek egyenként két tonna atomhulladékot képesek tárolni. Egy dobozban annyi hulladék fér el, amennyi a 286 ezres Malmö körülbelül egyéves energiaellátásából marad vissza.

A dobozokat sziklába vájt alagutakba helyezik, majd a fennmaradó teret egy agyagfajtával, a bentonittal töltik ki. A bentonit vízzel keveredve felduzzad, s vízhatlan réteget képez, mely egyúttal a földrengésektől is megóvja a tárolót. A dobozokat jó néhány méter távolságban helyezik el egymástól, így a szikla el tudja nyelni a radioaktív anyag keltette hőt - magyarázza Kajsa Engholm, a laboratórium egyik "idegenvezetője". A laboratóriumban a kutatók rendszeres teszteknek vetik alá a próbaképpen elhelyezett üres dobozokat, megvizsgálva, hogyan hat rájuk a hőmérséklet-változás, a víznyomás, a nedvesség vagy épp a mikrobák.

A nagyszabású tároló megépítésének egyelőre nagyon kevés ellenzője van, sőt, olyannyira nagy a lelkesedés, hogy a helyéért Oskarshamn mellett egy másik kelet-svédországi város, Oesthammar is verseng. Mindkét kisvárosban áll már atomerőmű, s a lakosság mintegy 80 százaléka mindkét helyen támogatja a leendő tároló befogadását is.

A kevés ellenző hang egyike Johan Swahné, aki egy nukleáris hulladékokkal foglalkozó svéd nem kormányzati szervezet (NGO) vezetője. Swahn egy 2007-es tudományos cikkre hivatkozva azt állítja, hogy a rézdobozok néhány száz év után elkezdhetnek rozsdásodni, ami jelentős kockázattal jár. A technológia pártolói ugyanakkor rámutatnak, hogy e cikken kívül máshol még nem erősítették meg, hogy a réz oxigén nélkül is rozsdásodhat, de még ha ez be is következne, a tároló biztonsági rendszere akkor is megakadályozná a szivárgást.

A svédországi atomerőműveket üzemeltető társaságok önálló céget hoztak létre a nukleárishulladék-tároló létrehozására. A cég szóvivője, Jimmy Larsson-Hagberg szerint ha minden a tervek szerint halad, az 1,9-2,4 milliárd euró (550 milliárd forint) összköltségű projekt 2016-ban kezdődhet el, s az első dobozokat 2022 és 2024 között helyezhetik el az új tárolóban.

Svédország tíz atomreaktora az ország energiaellátásának 45 százalékát biztosítja. A kormány februárban visszavont egy, a reaktorok felszámolását kimondó korábbi döntést, s úgy határozott, hogy egy ambiciózus terv keretében lecserélik az élettartamuk végéhez közeledő atomerőműveket.