Az Országgyűlés a jövő héten szavaz a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának betöltéséről, a legfőbb ügyész mandátuma pedig jövő decemberben lejár. Ez a jelenlegi felbolydulás egyik oka. A másik pedig az, hogy a balliberális pártok gazdasági és politikai holdudvarához tartozó személyek egész sora ellen indult az utóbbi két évben büntetőeljárás. Nem mindegy tehát, kik lesznek az igazságszolgáltatás vezetői. A pártelit továbbra is gátlástalanul tör a harmadik hatalmi ág befolyásolására, vezető pozícióinak megkaparintására. A két fontos tisztségről 1990-ben még bizonyos kompromisszum alapján döntött az Országgyűlés. Györgyi Kálmán és Solt Pál távozása után már nem csak személyi kérdésekről volt szó. Arról is természetesen, hiszen Polt Pétert a balliberálisok a Fidesz emberének tartották. Emiatt alkotmányellenes akciókat indítottak részben Polt leváltásáért, részben pedig a vádhatóság jogkörének megnyirbálásáért.
Az SZDSZ parlamenti képviselői sorozatosan tették fel kérdéseiket Polt Péternek, főként arról, miért nem folytatódnak a Keller László által kezdeményezett büntetőeljárások. Az ügyek nagy részében ugyanis az ügyészség nem emelt vádat, illetve a bíróság felmentő ítéletet hozott. A közpénzügyi-feljelentésügyi államtitkár - mint emlékezetes - a Medgyessy-kormány idején kapta azt a megbízatást, hogy tárja fel az állami szférához kapcsolódó visszaéléseket. A politikai államtitkár az első menetben több mint 30 büntetőeljárással próbálta a vádlottak padjára ültetni az előző, vagyis az Orbán-kormány állami és gazdasági tisztségviselőit. Igyekezete teljes kudarccal zárult. Mielőtt az ügyek lefutottak volna, az MSZP és az SZDSZ képviselői rendszeresen és folyamatosan interpellálták Poltot. Az interpellációkra adott válaszait leszavazták. Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszter a nyilvánvaló politikai akció támogatásaképpen kijelentette, hogy a legfőbb ügyésznek távoznia kell, hiszen leszavazták a válaszait. Még azt is hangoztatta, ha Polt önként nem áll fel a székéből, jogszabály-módosítással fogják rávenni erre. Ehhez persze nem volt meg az alkotmányozó többségük.
A dühöngő politikai kampánynak jóval később, 2004. február 16-án az Alkotmánybíróság (AB) vetett véget. Az AB Polt Péter kérésére értelmezte az alkotmányt. Úgy döntött: a vádhatóság vezetőjét ugyan az Országgyűlés választja meg, ám a tisztségviselő nincs alárendelve a törvényhozó hatalomnak. A parlament nem szólhat bele az ügyészség szakmai munkájába. A legfőbb ügyész az interpellációkra adott válaszában nem köteles ismertetni a konkrét eljárások menetét. A legfőbb ügyész az interpellációk elutasítása miatt nem váltható le. "Az ügyésznek csak a felettes ügyész és a legfőbb ügyész adhat utasítást, a legfőbb ügyész nem utasítható" - hangsúlyozta az AB. A vádhatóság jogkörét korlátozta volna Polt Péter idején az a jogegységi határozat is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság öttagú büntetőtanácsa fogadott el 2004. szeptember 27-én. A bírák - ugyancsak Keller László munkájával összefüggésben - úgy döntöttek: amennyiben az ügyészség megtagadja a vádemelést az állam sérelmére elkövetett cselekmények ügyében, az állam másik hatósága pótmagánvádlóként léphet fel a bíróságon. Tehát például adó-, tb- vagy vámcsalás gyanúja esetén az adó- és a vámhivatal kérheti a feltételezett tettes megbüntetését.
A Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta a jogegységi határozatot, hogy gátat kell vetni a szerinte ellenőrizhetetlen hatalom, vagyis az ügyészség hibás törekvéseinek. Módot kell adni rá, hogy ha a vádhatóság nem hajlandó az ügyet bíróság elé vinni, más állami fórumok tehessék ezt meg. A jogegységi döntést 2005. november 12-én alkotmánysértőnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Nincs két ügyészség - derült ki a döntésből. Az állam nevében és érdekében az alkotmány szerinti egyetlen közvádló: az ügyészség léphet fel. Az AB indokai szerint a kormány és az ügyészség közötti vita nem zárható le az alaptörvény megsértésével. A kormányzó erők az utóbbi hónapokban is a régi gyakorlatot követték: interpellációkat nyújtottak be, a legfőbb ügyész válaszát pedig több alkalommal leszavazták. Majd elhíresztelték, hogy a vádhatóság vezetője emiatt nemsokára lemond. Minderre az indította őket, hogy büntetőeljárás indult például Zuschlag János, Szilvásy György, valamint a hatodik és a hetedik kerület több szocialista-szabad demokrata vezetője, képviselője ellen.
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök márciusban valóságos politikai kirohanást intézett, mert úgy vélte, a bíróság és az ügyészség a Fidesz sugalmazására folytatja eljárásait. Az államfő áprilisban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén tiltakozott a miniszterelnök felszólalása miatt, e hét keddjén pedig a Markó utcai igazságügyi palotában, az ügyészség napján mondott beszédet, elutasítva a befolyásolási kísérleteket. A folyamat nem zárult le. A Legfelsőbb Bíróság vezetőjének posztja - a szocialisták elutasító magatartása miatt - egy esztendeje betöltetlen. A Solt Pál helyébe lépő Lomnici Zoltán hatéves mandátumának lejártát követően Sólyom László ugyanis hiába állított jelölteket, a titkos szavazáson három alkalommal sem jött össze a kétharmados többség. Ez nem vált a jogállam dicsőségére. Jövő hétfőn újabb voksolás lesz: az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírájáról, Baka Andrásról másodszor mond véleményt a képviselőház.