Legyen már egy jó kis vita végre az országgyűlésben - mondták a szocialisták, és lelkesen megszavazták az oktatási bizottságban Magyar Bálint és Sándor Klára törvényjavaslatát.
Semmi kis történésnek tűnik, nyilván van ilyenből napi több a Parlamentben, ám valójában különleges az esemény. Nem azért, mert az MSZP tényleg azt mondja, hogy hadd vitatkozzunk már egyet, aztán majd jól átalakítjuk a két liberális elképzelését, hanem mert Magyar Bálinték ritka érdekes felvetéseket foglaltak törvényjavaslatba. A két kedvenc részem:
- Az első-hatodik évfolyamon a tanítás nélküli heti pihenőnapokra és tanítási szünetekre nem adható kötelez ő írásbeli feladat.
- A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat. Az általános iskola ötödik és hatodik évfolyamán - a közoktatásról szóló törvény hatályos előírása szerint - a rendelkezésre álló tanítási időkeret huszonöt-ötven százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az egységes tizenkét évfolyammal működő középiskolában pedig az első-hatodik évfolyamon a teljes tanítási időben nem szakrendszerű oktatás szervezhető.
Hogy a fene enné meg, ebből is sikerült kimaradni! Nem elég, hogy a rendszerváltást követő vadkapitalista, minden mozdíthatót szétprivatizáló időkben túl fiatal voltam az államilag támogatott lopáshoz, előtte jól végigszívtam a házi feladatokkal, valóságos tantárgyakkal súlyosbított kádári iskolarendszert. Pedig micsoda buli lett volna hat éven keresztül csak úgy ellézengeni az alapvető készséges elsajátításának kínkeserve közepette. Nem beszélve a még el nem készített házi feladatok miatt lelki nyomorúságban töltött vasárnap délutánokról, amikor csak döglődtünk a lócán ülve, órákon keresztül téve a nagy büdös semmit, és sóhajtoztunk nagyokat, hogy ocsmányul elbánt velünk az élet ezekkel a hülye házi feladatokkal.
Ha már akkor lett volna SZDSZ!
Egyébként gyanítom, hogy megy ez. Magyar Bálint buzulja otthon az internetet, ilyen trendi pedagógus szájtokat Hollandiából, nyomul egy kicsit a csetszobában, aztán már hívja is Sándor Klárát, hogy te, zsír ötletet szedtem le a netről, alapvető készségek fejlesztése, ez most nagyon megy Nyugaton, rohadt kínos, hogy nálunk még mindig ez a tahó oktatás folyik. Leég az ember képéről a bőr a nemzetközi konferenciákon.
És ezzel még nem is volna semmi baj: két elszállt agyú, valóságtól messze rugaszkodott értelmiségi miért ne válthatná meg a világot napjában akár többször is, meg rosszul is, de ezek képesek törvényjavaslatot fogalmazni. Sőt, be is terjesztik. Még sőtebb: valahogy ráveszik a szocialistákat, hogy bekerüljön az anyag a plenáris ülésre. Ott meg ugye bármi megtörténhet: gomb félrenyomása, el se olvasta, olvasta, de lövése nincs.
Mindezt egy olyan párt nevében, amelyre kvázi a tagok és családtagjaik voksolnak, de csak unokatestvéri szintig, és már ott is fölmerül a Jobbikra átszavazás gyanúja.
De sebaj, kilenc hónap múlva kicsikét könnyebb lesz mindannyiunk élete.