A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK megvizsgálta a lakosság környezetvédelemhez, környezettudatos életmódhoz való viszonyát. A felmérések eredményei rámutatnak, hogy a lakosság 45 százaléka vallja magáról, hogy valaha is gyűjtötte szelektíven a szemetet. Legnagyobb arányban a "befutott értelmiségiek", legcsekélyebb arányban pedig a társadalom legalsó rétege, az "underclass" teszi mindezt.

Környezetvédelem, klímaváltozás, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, társadalmi felelősségvállalás, fair trade. Néhány a nap, mint nap hallható környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. "zöld" fogalmak közül, amelyekből építkezve egyre több környezettel kapcsolatos üzenet éri a fogyasztókat, akik sokfélék, sokféleképpen viszonyulnak a környezetvédelmi kérdésekhez. A GfK Hungária kutatásainak eredményei szerint a felnőtt lakosságot különböző mértékben érdeklik az egyes témák. "A hazai felnőttek 38 százaléka mondja magáról, hogy érdekli a környezetvédelem, mint téma. Amíg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, ami jól beépült a fejekbe, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül csengenek az embereknek, a fair trade kifejezést ma még alig ismerik" - mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közös kutatása megállapítja, hogy a "zöld gondolkodás", a környezetvédelem a kultúrafogyasztás része, ezért nagymértékben kultúrafüggő. A korábban azonosított 8 jellegzetes fogyasztói csoport egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutat a környezettudatos életmód, valamint a környezetvédelemhez való viszonyulás tekintetében.

A magyarok 45 százaléka állítja magáról, hogy valaha is gyűjtött szelektív módon szemetet. Azonban ahogy az átlagok megtévesztőek szoktak lenni, ez ezúttal is így van. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyűjtők aránya eléri a 60 százalékot is.

Csekélyebb mértékben aktívak a szelektív hulladékgyűjtés terén a kevésbé tehetős csoportokba tartozók. Ami még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy ma még a fiatalok többsége alacsonyabb hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt. A társadalmilag legszegényebb réteg, az ún. "underclass" hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet.

A szelektív hulladékgyűjtésen kívül sok más lépéssel tudunk tenni a környezetünk védelméért. A GfK Hungária klímaváltozással kapcsolatos felmérése ennek járt utána. Az eredmények szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni. Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele állítása szerint előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetünket), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le.

Azok százalékos aránya, akik biztosan vagy valószínűleg hajlandóak megtenni az alábbi tevékenységeket:
- a hagyományos izzókat energiatakarékosra cserélem 71%
... az elektromos készülékeket, mint például televízió vagy a számítógép, nem hagyom készenléti módban (stand by) bekapcsolva 62%
- új háztartási készülékeket vásárolok, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak (mosógép, mosogatógép, hűtő) 61%
- előnyben részesítem a helyi termékeket, mert ezeknél rövidebb a szállítás útja és így a szállító járművek kevésbé szennyezik a környezetet 53%
- jobb hőszigetelést alakítok ki a házamban/lakásomban 49%
- kevesebbet utazom autóval, mint korábban 27%
- kevesebb húst eszem, mint korábban 20%