Egy ilyen lépés jelentős hatással lehet arra, ki tölti majd be a vezető uniós posztokat, ide értve az Európai Bizottság elnökét is.

Az Európai Unió vezetői ejtették azt az elképzelést, hogy a Bizottság mandátumát meghosszabbítsák. Helyette Írországot akarják rávenni, hogy gyorsítsa fel a ratifikációs eljárást. Ha Dublin kötélnek áll, és a Lisszaboni Szerződést szeptemberben elfogadják, lehetővé válik, hogy októberben kinevezzék a Bizottság új elnökét, már az új szabályok szerint, nyilatkozták diplomaták az EurActiv-nak.

Minden nap számít, mondták a szakértők, mivel az írek jóváhagyásán kívül az euroszkeptikus cseh államfő, Václáv Klaus és a lengyel elnök, Lech Kaczyński jóváhagyása is szükséges a végső ratifikációhoz. Klaus leszögezte, addig nem írja alá a Szerződést, amíg az írek nem szavaznak igennel a dokumentumra, Kaczyński pedig azt állítja, a lengyel alkotmány szerint nem hagyhatja jóvá a dokumentumot, amíg nem teljesen biztos, hogy az életbe is lép.

Közben a német alkotmánybíróság előtt is zajlik az eljárás a dokumentum alkotmányosságáról. A testület június 30-án hozza meg döntését.

Utolsó ülésén a régi Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a volt belga miniszterelnök, Jean-Luc Dehaene kezdeményezésére, mely szerint az új biztosi testület kijelölését az ír népszavazás után azonnal meg kell kezdeni.

Bár az írek azért utasították el a Lisszaboni Szerződést, hogy megtarthassák a biztosukat, az intézményi vitában az az érdekes helyzet állt elő, hogy most éppen ez a dokumentum biztosítaná, hogy minden tagállam 2014-ig megtarthassa saját biztosát. Bár ekkor 15 főre csökkenne a testület száma, amennyiben az ír referendum ismét elutasítja a szöveget, és a Nizzai Szerződés marad hatályban, a biztosi testület azonnal 27 fő alá kell csökkenjen.

Németország ezért nyomást gyakorol mind Írországra, mind a Cseh Köztársaságra és Lengyelországra. Berlin nemrég úgy azt mondta, ha a Lisszaboni Szerződés nem lép életbe, 12, "maximum 18 fős" Európai Bizottságra tesz majd javaslatot, és diplomáciai források szerint utalt arra, hogy "a problémás országok" nem kapnának helyet a testületben.

Németországnak és Franciaországnak kedvez, ha a biztosokat ilyen rövid határidőn belül kell kinevezni, mivel ezek a nagy befolyással rendelkező tagállamok gyorsabban képesek mozgásba hozni lobbierejüket. Bár Párizs és Berlin is támogatja Barroso újraválasztását, várhatóan nem nyújtanak be hivatalos javaslatot az Európai Tanács pénteki találkozóján.

Elméletben az időhúzás a Dehaene által kezdeményezett EP-határozatnak szól, ez ugyanis egyeztetést kezdeményez az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, valamint a politikai csoportok elnökei között, mielőtt a tagállamok bármilyen döntést is hoznának arról, kit jelöljenek a Bizottság élére. Az egyeztetésre várhatóan a következő héten, június 22-29. között kerül sor.

Franciaország és Németország úgy tűnik, támogatná, ha az Unió vezető tisztségeiről "csomagban" egyeznének meg. Ennek keretében az alku tárgyai lehetnek a fajsúlyosabb biztosi pozíciók, illetve az állandó elnök és kül- és biztonságpolitikai főmegbízott tisztsége is, melyeket a Lisszaboni Szerződés hoz létre.

Ez a megközelítés magával vonja azt is, hogy bizonytalanná válik Barroso újraválasztása, hiszen a Bizottság elnökének posztja is az alku részévé válna.