Ha valaki megkérdezné a vajdasági magyarokat arról, hogy az utóbbi egy esztendőben a belgrádi vagy a budapesti kormány tört-e több borsot az orruk alá, aligha lenne kétséges a válasz. Nem a szerbiai. A magyarországi. E tétel egyébként összességében is igaz lehet a határon túliakra, hiszen míg hivatalos kormányaik alábbhagytak magyarellenes kampányaikkal, vagy éppen szüneteltetik azokat, addig az anyaországot vezető koalíció - amolyan hiánypótlásként - alaposan próbára teszi tűrőképességüket.
Hónapokon keresztül ment az éles vita a státustörvény módosításáról, s végül csak a határon túli szervezetek erőteljes jogvédő harcának köszönhető, hogy - ha ilyen megnyirbált formában is - legalább megmaradt az a jogszabály, amelynek megvalósulására évtizedek óta vártak. Ha Kovács Lászlón múlik, talán még az is bekerül a törvénybe, hogy Románia és Szlovákia egységes nemzetállam.
Most itt a kettős állampolgárság kérdése. A barikád egyik oldalán az egységesen fellépő vajdasági magyar szervezetek és az igényüket méltányoló szerb miniszterelnök, a másik oldalon pedig már megint a baloldali magyar kormány, amely odaátról az anyaországot, a magyar államot képviseli. "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását" - szól az alkotmány egyik legnemesebb passzusa, s ennek ismeretében csak megítélés kérdése, hogy alkotmányosan cselekvő vezetése van-e ma Magyarországnak. Ugyanis az a tény, hogy a kormány heteken keresztül tudomásul sem akarta venni a délvidékiek egységes kérését, már nemcsak nemzetietlen hozzáállás, de az alaptörvény betűjének is ellentmond. Portugáliától Romániáig aligha van ezen a kontinensen olyan ország, ahol más államban élő nemzettársak kérésének semmibevétele vállalható politikai álláspontként jelentkezhet. Valami nagyon elromolhatott ott, ahol bizonyos nemzeti kérdések nem a közös minimumát, hanem éppenséggel a fő törésvonalát jelentik a politikának. A mai Magyarországon voksokat gyűjtő tett lehet, ha látványosan hátat fordítanak a nemzet egy részének.
Hogy van még egészséges magyar közösség is a Kárpát-medencében, azt a tegnapi újvidéki közös fellépés mutatja. A Vajdaságban a természetesnek is nevezhető politikai véleménykülönbségek nem érhetnek olyan mélypontra, hogy egy összmagyar kérdést veszélybe sodorjanak. Megfogalmazódott a délvidéki levél Medgyessy Péternek, aki eddig nem tartotta fontosnak a véleménynyilvánítást a kettős állampolgárság kérdésében. Egyetlen mondat erejéig sem. Igaz, erről nem is kérdezik. A közszolgálati televízió riporterének a vajdasági igény nem jelentett olyan fajsúlyú témát, ami felvethető lenne egy kormányfői interjúban. A Szabadság téren tabu téma a kettős állampolgárság ügye. A közszolgálati televízió híradója az utóbbi másfél hónapban megközelítőleg öt percet szánt e témának. A határon túliaknak nincs hírértékük az anyaországban. Nemkívánatosak. Ők is, a problémáik is és a róluk szóló műsorok is. Határátkelő, Szórvány, Palackposta, Kézfogás, Héthatár: a határon túliak körében népszerű m2 öt nekik, róluk szóló műsorát halálra ítélték, megszüntetésüket tervezi szeptember elsejétől a közszolgálati televízió vezetése. A Magyar Televízió Rt. kormányzati sugalmazás, jóváhagyás vagy éppen támogatás nélkül ezt nem merné megtenni. Ez a gyöngyszem is nagyon szépen felfűzhető a kormányzati akarat zsinórjára. Le a koronával a magyarigazolványról, a státustörvény lebutítása, a kettős állampolgárság merev elutasítása és végül a köztelevízió határon túli műsorainak bezárása.
Nincs kérdés, nincs műsor, nincsenek határon túli magyarok. Ez a kormányprogram.

Pataky István

MNO - fidesz.hu