Az Európai Unió mégis hároméves kutatóprogramot finanszíroz, hogy az ötlet valósággá válhasson. Athanasziosz Konsztandopoulosz, a thesszaloniki vegyipari kutatóintézet, a Chemical Processes Engineering Research Institute (CPERI) igazgatója ötletét a prágai EuroNanoForum-on mutatta be. A belső égésű motorok teljesen új megközelítéséről van szó - állítja a 2006-ban európai Descartes-díjjal kitüntetett kutató.

Pár éve lehetségessé vált, hogy nanoporként lehessen fémeket előállítani: a szemcsék nagysága ebben a formában a méter pár milliomod részének felel meg. Így a fémet könnyen át lehet vezetni csöveken és szelepeken; óriási felület keletkezik, ami a gyors égést segíti elő. "Úgy képzelem el, hogy a részecskék bekerülnek a hengerbe, ott oxidálódnak, végül pedig egy gyűjtőberendezés száz százalékosan felfogja az oxidálódott port" - magyarázza a vegyész a Die Welt című német lap internetes kiadásában megjelent beszámolóban.

Ezt később az autón kívül hidrogénnel redukálnák, így újra éghető fémpor lenne belőle - és a kör bezárul. A környezet jó néhány hasznát élvezné ennek a rendszernek. Amennyiben a fémoxid újrahasznosításához napenergiával előállított hidrogént használnának, az egész folyamat fenntartható lenne, valamint szén-dioxid-, illetve szén-monoxidmentes. Az autók nem bocsátanának ki kipufogógázt, a városok levegője jócskán tisztulna. A fémport pedig fémhulladékból lehetne nyerni, például régi autókból.

Konsztandopoulosz meg tudta győzni az EU kutatási biztosát arról, hogy megéri kimerítően megvizsgálni a koncepciót. Így már májusban létrejött a Cometnano Project, egyelőre három évre. Az EU öt kutatóintézete vesz benne részt. Azt hivatottak kideríteni, hogyan lehet égésre alkalmas fémport előállítani, és az égést követően hogyan lehet azt környezetbarát módon újrahasznosítani. Ha ez megújuló energia bevonásával történik, a fémrészecskék energiahordozóvá válnának, és lehetővé tennék, hogy a megújuló energiát olyan közegben raktározzák, amelyet könnyen és biztosan lehet tárolni, illetve szállítani.

Az a kérdés azonban, hogy a rendkívül reakcióképes, így robbanásveszélyes fémport tényleg könnyen lehet-e majd kezelni, még válaszra vár. A szemcséket vékony oxidréteggel kell bevonni, így a por nem tud felrobbanni - javasolja Konsztandopoulosz. Ezenkívül azt is ki kell deríteni, hogy mekkora költségek keletkeznek a nanopor előállítása során, a fémipar hulladékát fel lehet-e hozzá használni, és hogy az egész folyamat rejt-e veszélyt a környezetre és az egészségre nézve. Az autóipar számára legfontosabb kérdés persze az, hogy milyen módosításokat kellene elvégezni a motorokon.