FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú Nyomtatás
Ablak bezárása
Megvédjük a turulszobrot
Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom, hogy bárki rasszistának, fasisztának vagy kirekesztőnek tituláljon engem, az elődömet, vagy bárkit a Turul megvédése miatt. Ez hasonló ahhoz, ami az árpádsávos zászlóval, vagy általában nemzeti szimbólumokkal kapcsolatban is történik - mondta a Demokratának Pokorni Zoltán, a budapesti XII. kerület polgármestere, akivel a Fővárosi Bíróság a turulszobor lebontását elrendelő ítélete után beszélgett a Demokrata.
Létrehozva: 2009. június 19., 14:25 | Utoljára frissítve: 2009. június 25., 07:39

- Mi lesz az emlékművel? Lebontják?

- Mi békét szeretnénk, folyamatosan kompromisszumra törekedtünk, ám úgy tűnik, másoknak inkább a provokáció fontos. Ezért az emlékmű nyugalma és háborús áldozataink tisztelete érdekében arra kértem a jogászainkat, hogy térképezzenek fel minden lehetséges törvényes megoldást, ami a szobor fennmaradását biztosíthatja. Tiszta lelkiismerettel, egy jó ügy védelmében dolgozunk a megoldáson, és minden lehetséges eszközt, amit a jog kínál, meg fogunk ragadni, hogy a szobor továbbra is állhasson a kerületben.

- Tehát nem tűnik el a turul?

- Nem. Hiába harsogja akár mindennap a baloldali sajtó, hogy le kell bontani a szobrot. A múlt héten a sokból egyetlen jogi eljárást veszítettünk el a Fővárosi Bíróság döntésével, de ettől függetlenül továbbra is folyamatosan keressük a kiutat, ami lehet, hogy egészen addig fog tartani, amíg a Fővárosi Közgyűlésnek nem lesz olyan vezetése, amelyik megadja az engedélyt erre a II. világháborús emlékműre. Folyamatban van még egy másik, a jognyilatkozat pótlásról szóló per is, amiben azt kértük, hogy a bíróság mondja ki: a főváros nem jogszerűen hozott tiltó határozatot, tehát nem arra használta ezt a jogát, mint aminek szellemében megkapta. Úgyhogy üzenem mindenkinek, amíg én vagyok a Hegyvidék polgármestere, addig minden támadástól megvédjük a turulszobrot!

- Miért írja akkor mégis néhány sajtóorgánum, hogy hamarosan bontás következik?

- Ez egy szándékos provokáció része. Azt várják, hogy az indulatok kellő felkorbácsolásával megjelennek majd azok az úgynevezett szélsőségesek, akik a szobor fennmaradásáért fognak tüntetni. Már csak az hiányzik ezekből a cikkekből, hogy a végén kis keretesben még odaírják: "kedves rasszisták, tisztelt szélsőségesek, tessék jó sokan, hangoskodva, lehetőleg árpádsávos zászlókkal odamenni a turulhoz, hadd riogassuk valamivel a lemorzsolódott és kiábrándult szocialista és liberális szavazókat". Azért, mert Gyurcsány Ferenc távozott a nagypolitikából, vagy mert Szilvásy volt miniszter urat nemrég rabosították, a provokáció módszere nem merül feledésbe.

- Mit tanácsol? Tüntessünk vagy ne tüntessünk a turulért?

- Egy demokratikus országban teljesen rendjén való, ha az ország törvénytisztelő polgárai az utcára vonulnak és tiltakoznak valamilyen ügy érdekében. A turullal kapcsolatos jelenlegi helyzetben nem erről van szó. A kormány, Demszky Gábor és a balliberális oldal céljait szolgálja egy demonstráció, ami jó alkalom arra, hogy ki lehessen provokálni valamilyen nagyobb botrányt és riogatni lehessen az embereket. Mi minden törvényes eszközt kihasználunk, hogy amíg nem lesz más vezetése a fővárosnak, amelyik végre politikai engedélyt is ad erre az emlékműre. Ha azonban úgy látom, hogy a jog eszköze már kevés, szólni fogok, hogy éljünk a demokrácia más eszközeivel is.

- A Fővárosi Bíróság legutóbbi jogerős döntése úgy szól, hogy le kell bontani a 2005-ben állított turulszobrot. Hogyan jutott idáig az ügy?

- A turulszobor ügyét kezdettől fogva igyekeztek politikai síkra terelni főváros irányítói. Elődöm, Mitnyan György idején az önkormányzat úgy állította fel ezt a II. világháborús emlékművet, hogy a talapzatra volt érvényes építési engedély és a szobrot is jónak, esztétikailag alkalmasnak minősítette a fővárosi szobrok elhelyezésében illetékes Budapest Galéria. Csakhogy Magyarország több mint háromezer-kétszáz önkormányzata közül huszonháromban ez nem elegendő egy szobor felállításához: itt, Budapesten még szükség van a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek jóváhagyására is ahhoz, hogy egy engedélyezett szobortestet rá lehessen helyezni a szintén engedéllyel rendelkező talapzatra. Nos, a két szakmai engedély megvolt, de a lényegében politikai jóváhagyás hiányzott.

- A Hegyvidék önkormányzatának többéves vita után volt egy kompromisszumos javaslata.

- Valóban, mivel úgy gondoltuk, hogy méltatlan a háborúban elesett áldozatokhoz ez a hosszú vita és acsarkodás, ezért azt javasoltam fővárosi képviselőtársaimnak, hogy legyen a turul a világháború kerületi, katonai áldozatainak emlékműve, és a kerületben állítunk egy másik emlékművet is a civil áldozatoknak. Ezután a Fővárosi Közgyűlés törölte korábbi tiltó határozatát, és a fennmaradási engedély kiadására kijelölt I. kerületi önkormányzat jegyzője a megváltozott körülményekre való tekintettel, szerintem helyesen, tavaly tavasszal meg is adta a szoborra a fennmaradási engedélyt.

- És le lehetett volna zárni a vitát...

- Csakhogy nem ez történt. Egyrészt a Fővárosi Közgyűlés az előző, tiltó határozatot visszavonó döntésével szembemenve az utolsó pillanatban nem adta áldását a kompromisszumos javaslatomra. Másrészt az időközben Regionális Államigazgatási Hivatallá átkeresztelt közigazgatási hivatal vezetője, Forgács Imre az I. kerület jegyzőjének döntését felülbírálva úgy határozott, mégis le kell bontani a szobrot. Forgács úr egyébként most már a Bajnai-kormány államtitkára... A határozat kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert egy korábbi alkotmánybírósági döntéssel összhangban úgy gondoltuk, az Alkotmánnyal és az önkormányzati törvénnyel ellentétes, hogy a kormány egy egyszerű többséget igénylő törvénnyel megkerül és kijátszik egy kétharmados döntést igénylő jogszabályt a közigazgatási hivatalok átszervezésénél. Ez véleményem szerint alapjában kérdőjelezi meg Forgács Imre döntésének legitimitását. Emellett pert is kezdeményeztünk, amivel azt szerettük volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: a jogellenesen alakult hivatalnak nem volt hatásköre ilyen döntést hozni. A múlt héten ebben a perben született döntés a Fővárosi Bíróságon.

- Amely szerint a jogellenesen létező hivatal döntése jogszerű, holott a polgári jog alapelve az, hogy jogsértés jogot nem alapít. Mit szól ehhez?

- Az egész ügyet elkeserítőnek tartom. Demszky Gáborék és a szocialisták kezdettől fogva igyekeztek ezt a kérdést elvi, politikai síkra terelni, úgy beállítva, hogy a turul szélsőséges szimbólum. Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom, hogy bárki rasszistának, fasisztának vagy kirekesztőnek tituláljon engem, az elődömet, vagy bárkit a Turul megvédése miatt. Ez hasonló ahhoz, ami az árpádsávos zászlóval, vagy általában nemzeti szimbólumokkal kapcsolatban is történik. Az igaz, hogy 1919-től 1945-ig működött egy Turul Szövetség, egy olyan fajgyűlölő politikát hirdető szervezet, aminek az elveivel, tetteivel ma egyetlen politikai erő sem ért egyet, és senki nem is azonosulhat. De emiatt a valóban elítélendő szövetség miatt, huszonhat év történései miatt minősítsük szalonképtelennek a magyarság egyik több száz, egyesek szerint több ezer éves szimbólumát? Talán vannak olyan olvasók, akik emlékeznek arra a pillanatra, amikor Willy Brandt német kancellár Varsóban letérdelt a holokauszt áldozatainak emléke előtt tisztelegve. Mégsem követelte azt tőle, vagy bármelyik német politikustól senki, hogy vágják ki címerükből a német birodalmi sast. Pedig mindenki tudja, hogy ez a szimbólum a horogkeresztes zászlók fölött díszelegve szégyenszemre végigvonult Európán Hitler idején. A turul esetében olyan csúsztatásról, manipulációról és túlzásról van szó, ami alantas módon még ma is élő emberek fájdalmára, meggyilkolt zsidó emberek tragédiájára hivatkozik, de ezt csak ürügyként használja, ami mögött valójában a napi politikai haszonlesés szándéka, és a konfliktusok szítása áll. Hogy miért nem akar békét Demszky Gábor? Azért, mert úgy gondolja, bármikor jól jöhet neki egy botrány, amikor itt a Hegyvidéken össze lehet ugrasztani a turult védő polgárokat a rendőrökkel. Ennek a provokatív politikának az eszközeit láttuk és sokan elszenvedtük az elmúlt években, például 2006. október 23-án, ami után a főpolgármester még ki is tüntette Gergényi főkapitányt.