A gondosan szerkesztett kompromisszum tartalmazza az ír miniszterelnök, Brian Cowen által kért biztosítékokat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a garanciák ír-specifikusak, vagyis más országokra nem vonatkoznak. Az EU tagállamainak állam- és kormányfői létfontosságúnak tartották, hogy a dokumentum megfeleljen az ír kormány elvárásainak, de azoknak a tagállamoknak, melyek már korábban elfogadták a szerződést, ne kelljen újból ratifikálniuk.

A brit miniszterelnök, Gordon Brown pénteken rámutatott, hogy a brit képviselőháznak ismét jóvá kellene hagynia a szöveget, ha a Lisszaboni Szerződés szövegében bármilyen lényegi változtatásra kerülne sor.

Brown hetek óta belpolitikai problémákkal küzd, ezért vonakodik attól, hogy újra megnyissák a szerződésről szóló vitát. A pénteken (június 19.) zárült állam- és kormányfői csúcstalálkozón az uniós vezetők által megalkotott végső kiegészítések is az ír és brit tisztviselők közötti szoros együttműködés eredményeképpen születtek meg.

A hivatalos források igyekeztek hangsúlyozni, hogy az ír biztosítékok (munkajogi kérdések, katonai semlegesség, etnikai kérdések, adózás, csakúgy mint a megállapodás, hogy minden uniós tagállamnak lesz biztosa a Bizottságban) "teljes mértékig összeegyeztethető" a Lisszaboni Szerződéssel.

Mindez fedezéket nyújt Brownnak a hazai ellenzék, mint például a Brit Konzervatív Párt támadásaival szemben, amely nyíltan szkeptikus a szerződést illetően és megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy Nagy-Britanniában népszavazást tartsanak a Lisszaboni Szerződésről.

Az ír kormányfő, Brian Cowen azt nyilatkozta, elégedett az eredményekkel és az elkövetkező hetekben kijelölik a második népszavazás időpontját. Véleménye szerint október eleje megfelelőnek tűnik, így szeptemberben lehetőség nyílik, hogy "érett vitát" folytassanak a szerződésről.

A színfalak mögött magas a tagállamok diplomatái az elmúlt hetekben arról vitatkoztak, mi is a garanciák pontos jogi státusza. Végül az a megegyezés született, hogy a jogerős biztosítékokat jegyzőkönyv formájában csatolják az uniós szerződésekhez, amint egyszer a Lisszaboni Szerződés hatályba lép.