A szabályozás uniós szinten több mint 50 ezer létesítmény számára jelent új előírásokat számos szennyezőanyag tekintetében. Nincs ugyanakkor az érintett anyagok között a szén-dioxid. A találkozó egyik nyitott kérdése az volt, hogy hány éven belül kell egy-egy iparágban alkalmazni a legjobb elérhető technológiára vonatkozó előírásokat. Részben magyar közbenjárásra ötéves átmenetben állapodtak meg.

Ugyancsak vita volt arról, mekkora legyen az átállás időszaka a nagytüzelésű berendezések körében. A magyar álláspontnak megfelelően alakult ki az a kompromisszum, hogy a meglévő létesítményeknek 2020-ig lépcsőzetesen kell átállniuk. Az új létesítmények esetében a határidő két év lesz az irányelv hatályba lépése után. Az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a szöveget - emlékeztetett Kling István.

Megvitatták a miniszterek a találkozón több tagországnak azt a felvetését, amely szerint nemzeti döntés alapján tartósan tiltható vagy korlátozható lenne a génkezelt növények köztermesztése. Magyarország is támogatta ezt a kérést, és Kling István megerősítette, hogy ha erről jogszabály születne, akkor a jövőben az ország maga dönthetne a génmódosított növények termesztésnek engedélyezéséről az egész területét illetően. Az Európai Bizottság mindazonáltal visszafogottan reagált a kezdeményezésre és azt jelezte, hogy megvizsgálja a javaslatot.

A miniszteri találkozón sok került a biológiai sokféleségre vonatkozó cselekvési terv féléves értékelésére is. A magyar küldöttség arra kérte az Európai Bizottságot, hogy 2010-re terjesszen elő javaslatot az úgynevezett özönfajok elleni védelem témájában 2010-re. A 2011-es magyar elnökség idejére esik ugyanis az újabb stratégia kialakítása ebben a kérdésben.