A kormányfő nyaral, a koalíció pártjai furcsa csereberét ajánlgatnak a pénzügyminiszternek - megszorítást a másik megszorítás helyébe. Közben igyekeznek elhitetni, hogy az intézkedések pusztán László Csaba fejéből pattantak ki, holott a Pénzügyminisztérium nyilatkozataiból kiderül: ezekre a kormányülés korábban rábólintott. A legfontosabbnak a pr-szempont tűnik, mintha arra számítanának, a nem érintettek úgysem tudják, mi a különbség az új lakás utáni adókedvezmény megszüntetése és a szociálpolitikai kedvezmény felemelése között. A helyzet azért különösen veszélyes, mert a hitelfelvevők az adócsökkentésnek köszönhetően a tervezettnél akár havi 20 ezer forinttal is nagyobb törlesztőrészletet vállalhatnak. Ismerve a fizetési késedelem feltételeit a jelzálogkölcsönöknél, ha az MSZP nem áll el szándékától, megismétlődhet a Bokros-csomag utáni állapot, amikor családok ezreit fenyegette a kilakoltatás veszélye. (Akkor a régi lakáshitelek ismételt kamatemelése következtében megemelkedő havi részleteket nem tudták fizetni.)

A szociálpolitikai támogatás egy gyermek esetén 800 ezer forintra, két gyermek után 2,2 millió, három gyermek után 3,2 millió, négy gyermek után négymillió forintra növekszik ugyan, ám ez csak az új kérelmezőket érinti. A nagycsaládosokat éppen a szocpol kényszeríti a magasabb hitel felvételére, mert az állam a juttatásért cserébe a család nagyságához mérten kiköti az elvárt szobák számát. Alig fél évvel a megszorítások hatálybalépése előtt ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el arról, hogy a családosok vagy csak a nagycsaládosok, a rászorulók és az alacsony törlesztőrészletet fizetők megtarthatnák az adókedvezményt, esetleg annak egy részét.

Adtak és visszavettek

A tervbe vett intézkedések nemcsak alkotmányossági aggályokat vetnek fel, de gátolhatják a gazdasági növekedést is, tehát a várttal ellenkező hatást érhetnek el. Emlékezetes Matolcsy Györgynek, az Orbán-kormány gazdasági miniszterének számítása arról, hogy az államnak már pusztán az áfabevételek növekedése miatt is kifizetődő folyósítani a támogatásokat, nem is szólva a többi haszonról, a GDP emelkedéséről, a foglalkoztatottak számának bővüléséről.

Az MSZP 1995-ben még a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételének korlátozásánál használta "a rászorulók nem tudják igénybe venni" indoklást. Most Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője fordítva, az adókedvezmény megszüntetése mellett hozta fel a rászorultsági elv érvényesítését: "Az adókedvezményre is igaz, hogy minél nagyobb az igénybe vevő jövedelme, annál inkább tud élni a lehetőséggel, így a rászorultakat támogatja a legkevésbé" - mondta. (Arról kevesebb szó esik, hogy az állam még az Orbán-kabinet által nyújtott kedvezményekkel is csak az európai uniós átlagnak alig több mint felét fordítja lakástámogatásra.)

Párhuzamok bőven adódnak az 1995-ben történtek és a most tervbe vett intézkedések között. Alig öt hónappal azután, hogy a Horn-kabinet felemelte a szociálpolitikai kedvezményt, a Bokros-csomag részeként családok százezreit zárták ki az igénybevétel lehetőségéből. Most még hatályba sem léptek a jövő évi adókulcsok, a szocialisták máris döntésük visszavonására készülnek. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint az adótörvényeket propagandacélból módosították az önkormányzati választások előtt. Ugyancsak a koalíció következetesnek aligha mondható lépései közé sorolható, hogy előbb törvényt hoztak az idén novemberben kifizetendő 53. heti nyugellátásról, majd a pénzügyminiszter ennek visszavonását jelentette be. (Később huzavona kezdődött a szocialista párton belül, s a PM megszondázta ennek és a 13. havi bér elhalasztásának társadalmi fogadtatását. Szili Katalin házelnök és az MSZP-frakció visszakozott. Lapzártánkig nem derült ki, melyik verzió lesz erősebb.

Semmi baj...

A szocialisták intézkedéseikkel mindkét alkalommal az előző kormány legfontosabb vívmányai ellen fordultak. A Bokros-csomag részeként megszüntették a várandóssági pótlékot. Ezt az ellátást az Antall-kormány vezette be 1993-ban, s az abortusz elleni sikeres fellépés egyik fontos eleme volt. Eltörölték az MDF-kormány által adott, gyermekek utáni adókedvezményt (és a családok helyzetét tovább nehezítve megszüntették a nulla-százalékos adósávot, már az első forintot 20 százalékos jövedelemadóval terhelve). Most a lakáshitelekhez nyújtott adókedvezményt vették célba, amit először csak a 2001-es évről szóló adóbevallásban lehetett érvényesíteni. A megszorítások sorába nemcsak a polgári kormány idején adott kedvezmények megnyirbálása illeszkedik, hanem például a magán-nyugdíjpénztári tagdíj után levonható eddigi összeg elvétele is, amit még Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején vezettek be.

1994 októberében nyolc százalékkal megemelték a nyugdíjakat, 2002 őszén 19 ezer forintot osztottak ki a nyugdíjasoknak, és 50 százalékkal emelték a közalkalmazotti béreket. Ennek akkor is, most is az volt az üzenete, hogy a gazdasággal nincs semmi baj. 1994-ben hosszú idő után megindult a gazdasági növekedés, és az Orbán-kormány is úgy adta át a kormányrudat, hogy a világgazdasági válságtünetek csak csökkentették, de megakasztani nem tudták a magyar gazdaság növekedését. (A Bokros-csomag stabilizálta a költségvetést, és megállította az általuk károsnak tartott gazdasági növekedést, az 1994-es 3 százalékról 0-1 százalék alá lökve a GDP bővülését, a 20 százalékos inflációt pedig közel 30 százalékra tornázva fel.)

A forint leértékelése mindkét megszorító csomagban helyet kapott. 1995. március 13-i hatállyal 9 százalékkal, majd havonta közel két százalékkal - egyre kisebb mértékben - csökkentették a forint értékét, 1995 végére pedig a nemzeti valuta 26-27 százalékkal ért kevesebbet. (Bokros Lajos kiadáscsökkentő lépése, a nyolcszázalékos vámpótlék bevezetése az európai uniós csatlakozás miatt nem ismételhető meg.) Most a forint középárfolyamát 2,26 százalékkal - 276 forintról 282 forintra - tolták el, ami növeli például az euróhitelre vásárlók terheit, javítja viszont a bérmunkában dolgozó könnyűipari vállalatok helyzetét.

Hasonlít egymáshoz a Medgyessy- és a Bokros-csomag abban az eltökéltségben is, hogy az energiaárakat a világpiachoz igazítsák. A mostani választások előtt a polgári pártok aggodalma éppen az volt, hogy a szocialisták ismét hozzányúlnak a gáz árához. Ezzel végül nem kellett a Medgyessy-csomagig várni: a kormány - a miniszterelnök ígéretét megszegve - júliustól az infláció több mint kétszeresével, tizenkét százalékkal növelte a gáz árát. Az Európai Uniótól kért mentességgel nem élve, jövő évtől a legmagasabb áfakulcs alá sorolják az áramdíjat, így a villanyszámlát 12 százalék helyett 23 százalékos adó terheli majd. Januártól tehát 30 százalékkal fizetünk majd többet az áramszolgáltatónak. (A Bokros-csomag idején a fő tüzelőanyag a fűtőolaj volt, amit a megszorítások következtében ugyanakkora adóval terheltek, mint a dízelautókba tankolt gázolajat. Emiatt családok százezrei voltak kénytelenek lecserélni olajkályháikat, -kazánjaikat, nem kis kiadással.)
A járulékcsökkentési ígéretek ellenére januártól egy százalékkal nyesik vissza a kereseteket az ápolási járulék bevezetésével, mellyel kapcsolatban az ellenzéki és SZDSZ-es egészségügyi szakértők egyaránt alkotmányellenességet emlegetnek. Frajna Imre fideszes képviselő amiatt tartja alaptörvény-ellenesnek, mert a Pénzügyminisztérium tervei szerint nem járna érte szolgáltatás. Mihályi Péter, az SZDSZ egészségügyi programalkotója szerint bevezetése akkor is aggályos volna, ha az egészségügyi tárca szolgáltatásokat kapcsolna hozzá, hiszen az ápolás elvileg ma is térítésmentes. (Más kérdés, hogy egyes kórházak ápolási részlegeiben a kiemeltnek számító ellátásért komoly összeget kérnek.)

Akárcsak nyolc éve, a kormány most is a tb járulékalapjának szélesítéséről döntött. Az intézkedéstől 13 milliárd forint bevételt remél a Pénzügyminisztérium, részletek még nem ismeretesek. A mostani intézkedések jelentős, de a Bokros-csomaghoz nem mérhető egészségügyi forráskivonással járhatnak. Az eddig áfamentes gyógyszerek átkerülnek az ötszázalékos körbe. Ez az aprónak tűnő változtatás egyes orvosságok árait akár 50 százalékkal is meglökheti, és komoly teher a kórházaknak is, mert az állami-önkormányzati intézmények nem igényelhetik vissza az áfát. (A Pénzügyminisztérium ezt kivédendő 11 milliárdos kompenzációt helyezett kilátásba.)

A legdrámaibb üzenete nyolc éve a gyermekekkel kapcsolatos támogatások megkurtításának volt, amit az Alkotmánybíróság először szintén visszadobott. Jelenleg sem a gyes, sem a gyed megszüntetését nem tervezik, ám az SZDSZ-ben ismét felvetődött a gyermekek utáni adókedvezmény törlésének ötlete. (Béki Gabriella ügyvivő javaslatától Kuncze Gábor pártelnök elhatárolódott. Pedig Béki egyszer már sikerrel járt: a Horn-kormány idején Csehák Judittal jegyezték a módosító javaslatot, amellyel akkor megszüntették a kedvezményt.)

A legnagyobb vesztesek

Bokros Lajos bevezettette a cégautók adóját, a Medgyessy-kormány megduplázza. Emellett a jelenlegi százkilónkénti 800-1000 forint közötti súlyadót 1200 forintban egységesítik, a kisebb gépkocsik tulajdonosait duplán büntetve. Az áfaemelés következtében a tankönyvek elveszítik forgalmiadó-mentességüket. Emellett kevés szó esik az élelmiszerek háromszázalékos drágulásáról a 12-ről 15 százalékra növő áfa miatt. De azok sem járnak jól, akik a 25-ről 23-ra csökkenő kulcsokkal terhelt cikkeket vásárolják (a dohányosok, az alkoholfogyasztók, az autósok), mivel arányosan megnövekszik a jövedéki adó, így kiadásuk nem lesz kevesebb. Tizenegy százalékkal drágul a személyszállítás, mert a legmagasabb áfakulcs alá sorolják. (Olcsóbbá válhatnak viszont a könyvek, mert 7 százalékkal kevesebb áfát kell fizetni utánuk a jövő évtől - már amennyiben a növekvő alapanyagárak, a szállítási költségek lehetővé teszik.) Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint a bevezetendő ökoadó magasabb lesz az Európai Unióban létező energiaadónál, de ez együtt jár a foglalkoztatást terhelő adók csökkentésével (azóta a kormány döntött: mégsem).

A Bokros-csomag másik emlékezetes intézkedése a 2000 forintos tandíj bevezetése és az egyetemeknek tett - utóbb szintén alkotmányellenesnek bizonyuló - létszám-leépítési javaslat volt. Most 3,4 milliárd forint elvonására készülnek, ami a Fidesz szerint 1400-1500 oktató állását veszélyezteti; a létszámleépítést a szocialisták cáfolják. A megszorítások 300 ezer forintot vesznek ki a családok zsebéből - jelentette be a Fidesz, ám ennél magasabb összeget is kitehet a kár, ha valaki több tételnél is érintett. A legtöbbet a villannyal fűtő, lakáskedvezményt igénybe vevő, tömegközlekedéssel utazó, de gépkocsival is rendelkező magán-nyugdíjpénztári tagok veszíthetnek. A legnagyobb vesztesek - akárcsak a Bokros-csomagnál - most is a rászoruló családok és nyugdíjasok lesznek, jövedelmükből ugyanis az energia- és az élelmiszerárak nagyobb részt tesznek ki, mint a módosabbakéból.

Élő Anita, Heti Válasz