- Nagyon valószínű, hogy a következő választás után a Fidesz alakít kormányt. Mit gondol, jövő ilyenkor mi lesz az ön titulusa: frakcióvezető vagy miniszter?

- Várjuk meg, hogyan döntenek a választók. Egyelőre annyit tudunk, hogy jövőre új kormány irányítja és készíti fel az országot az uniós elnökségre. A közvélemény-kutatási adatok számunkra nagyon kedvezően alakulnak.

- Tekintsük kiindulási alapnak, hogy az új kormány Fidesz-kormány lesz. Vállalna szerepet ebben a kabinetben?

- Meglátjuk. Ez nagyon sok mindentől függ: kapok-e felkérést, olyan területre kapok-e felkérést, amihez értek. Mindenesetre azt szeretném, ha egy év múlva ilyenkor kormánypárti képviselő lehetnék.

- Mennyire van napirenden a Fidesz vezetésében a kormányzásra történő felkészülés?

- Egyre többet beszélünk erről. A gazdaságpolitika területén formálódnak a konkrét lépések, és a napi politikai tennivalókat is próbáljuk összhangba hozni a kormányzásra való felkészüléssel.

- Olyan kérdésekkel is foglalkoznak már, mint a kormányzati vagy a minisztériumi struktúra?

- Igen. Nekem az a személyes véleményem, hogy nem egy, hanem több struktúrában kell gondolkodni. El kell döntenünk többek között, hogy mit tartunk fontosabbnak a kormányzati struktúra szempontjából: a stabilitást, a folyamatosságot, például a minisztériumokat illetően, vagy azt, hogy jelzésszerűen is próbáljuk közölni a választókkal, kisebb, olcsóbb kormányzatot szeretnénk.

- A kormányzásra történő felkészülésnek a mostani szakaszában már konkrét személyekről, leendő miniszterekről is beszélnek?

- Tudok olyan emberekről, akik bizalmas körökben már leendő miniszterként mutatkoznak be. De komolyra fordítva a szót: ez a kérdés nem rám tartozik.

- Azért a párton belüli helyezkedés biztos elkezdődött.

- Hogyne. És egyre intenzívebbé válik, ahogy közeledünk a választásokhoz. Van egy olyan mentalitás a párton belül, hogy az a jó, ha valaki feladatért és nem pozícióért jelentkezik. Persze tudunk olyanról, aki nagyon akart valaki lenni, de végül nem lett az.

- Azonkívül, hogy nyilvánvalóan vissza fogják vonni a vagyonadót és a gyessel kapcsolatos mostani kormányzati intézkedéseket, melyek lesznek a Fidesz-kabinet első lépései?

- Anélkül, hogy konkrétumokat mondanék: olyan lépéseket kell tennünk, amelyek jelzik, valóban új időszak kezdődik mind a gazdaságban, mind a politikai elit önmagához való viszonyulásában. Jelképes, de lényeges lépésekre van szükség. Komolyan vesszük, hogy a politikának a közjót kell szolgálnia, és komolyan vesszük, hogy a politikusoknak alázatosabban kell viselkedniük. Remélem, hogy ezeket bizonyítani is tudjuk.

- Bajnai Gordon nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha a Fidesz minden olyan kormányintézkedést visszavonna, amelyet kritizál, akkor a költségvetés hiánya 4-ről 10 százalékra ugrana, ami a kormányfő szerint gazdasági összeomláshoz vezetne. A Fidesz számításai szerint milyen következményekkel járna a különböző intézkedések visszavonása?

- Azok a lépések, amelyeket javasolunk, mint például az adócsökkentés, a miniszterelnök számítása szerint bevételkiesést jelentenek az állam számára. Mi viszont úgy gondoljuk, a nagyobb adócsökkentés hozzájárulna ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy tíz év alatt egymillió munkahely jöhessen létre vagy váljon legálissá ismét. A látszólagos bevételkiesés valójában többletbevételt termel, ilyen értelemben nem veszteség, hanem nyereség. Az adócsökkentés ezenkívül hozzájárul a szürkegazdaság fehérítéséhez. A kormány adóval kapcsolatos intézkedései nem teszik versenyképessé a gazdaságot, és összességében a lakosság szociális helyzetén sem segítenek. Az adócsökkentés nem pusztán a Fidesz ígérete. Közép-Európában adóverseny folyik. Ha csak apránként változtatunk az adórendszeren, ami ráadásul nem is eredményez valós adócsökkenést, akkor megint csak elszalasztunk egy lehetőséget.

- A miniszterelnök szerint az adótörvényekkel csak a vállalkozások válláról 400 milliárdos terhet vettek le.

- Ez önmagában kevés ahhoz, hogy a vállalkozások levegőhöz jussanak, és a lakosság részéről sem generál olyan keresletet, ami a belső fogyasztás révén felpörgetné a gazdaságot. Exportpiacaink is recesszióban vannak, tehát a belső fogyasztásra, a beruházásokra kell összpontosítani, mert így lehet élénkíteni a gazdaságot. Ez az adórendszer nem megoldás erre.

- A Bajnai-kormány eddigi tevékenysége alatt nem mentek tönkre a devizahitelesek, nem mentek csődbe a bankok, a forint árfolyama pedig stabilizálódott. Úgy tűnik, mintha lennének eredményei is a kormánynak.

- Én a kormánypárti politikusoktól azt tanultam meg, hogy semmi kapcsolata nem volt a kabinet tevékenységének azzal, hogy 300 forint volt az euró árfolyama. Ha egy euró 278 forint, akkor van összefüggés? Persze jó, hogy a forint ma stabil, ám a Bajnai-kormány nem találta meg a megoldást. A Gyurcsány-kabinethez képest lassította a zuhanásunkat, de a kiutat nem találta meg.

- Az nem lehet, hogy éppen a Fidesz-kormány helyett végzi el az úgymond piszkos munkát, hozza meg a népszerűtlen intézkedéseket, amelyek végül növekedéshez vezethetnek?

- Tulajdonképpen 2006 óta zajlik a vita, hogy nem az adóemelés, nem a megszorítás, és nem a szociális rendszer csorbítása vezeti ki az országot a válságból. A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekeinek kell alárendelni sok más gazdaságpolitikai eszközt. Lehet, hogy a kormány sok lépést tett, de mi nem ilyen döntéseket hoznánk. Így nem segítenek nekünk.

- Nem mond ellent ennek a 13. havi nyugdíj példája? A Bajnai-kormány eltörölte, és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, hogy nem lehetne visszaállítani.

- Mindig is ez volt az álláspontunk. A 13. havi nyugdíj speciális kiegészítés volt, mert évente egy összegben jelentett nyugdíjemelést. Amennyiben a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor a nyugdíjemelésre is meg kell találni a pénzt. A szocialisták a 13. havi nyugdíj garantálása és elvétele közötti időszakban állandóan minket vádoltak azzal, hogy ezt el akarjuk venni.

- Orbán Viktor a közelmúltban arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés érdekében nem kell ragaszkodni a mostani, az EU átlagát tekintve is alacsony hiánycélhoz, hanem el lehet térni tőle. Ebben az esetben azonban nem kell attól tartani, hogy megint felszökik a forintárfolyam, illetve tolódik az euróbevezetés időpontja?

- Az unió engedélyezi a haladékot a költségvetési hiánnyal kapcsolatban, vagyis ha a hiány lefaragása nem lenne ennyire drasztikus, akkor levegőhöz jutna a gazdaság. Nem vitatom, a forint árfolyama bizalmi kérdés is. Ám ez nem csak a költségvetési hiányon múlik. A 3,9 százalékos költségvetési hiány csak egy adat, ott van mellette a 80 százalékos államadóssági arány, az alacsony gazdasági növekedési potenciál. Az euróbevezetés nehéz kérdés, de a 3,9 százalékos hiánnyal sem tudjuk előrébb hozni.

- Kizárható a Fidesz koalíciója a Jobbikkal?

- Azt mondom, igen. Úgy látom, hogy nemcsak a mi részünkről, hanem a Jobbikéról is. A mostani közvélemény-kutatási adatok alapján megkapjuk a lehetőséget, hogy egyedül kormányozzunk.

- A kormány elszámoltatását ígérik. Miért nem kezdenek el vizsgálódni, miért nem tesznek büntető feljelentéseket most, ha tudnak konkrét gyanús ügyekről?

- Olyan esetekben, ahol fennáll a bűncselekmény gyanúja, eljár az igazságszolgáltatás. Nyilván a kormányzati munka átadásakor-átvételekor lehet majd látni, voltak-e gyanús esetek, illetve követett-e el valaki bűncselekményt.

- Lassan jócskán benne leszünk a nyárban. Tervez szabadságot?

- Július elején hivatalos úton Japánban leszek, utána tervezek szabadságot. Veszprémi vagyok, így elsősorban a Balaton jöhet szóba a nyaralás helyszíneként.