- Bő egy hónappal az európai parlamenti voksolás után mely pártok tekinthetők nyerteseknek és veszteseknek?

- A közvélemény-kutatásoknál pontosabb képet kaptunk a pártok támogatottságáról, nyilván alacsonyabb volt a részvétel, mint egy országgyűlési voksolás esetében. Figyelembe kell venni, hogy a választás lefutottnak volt tekinthető, sokan nem érezték, hogy szavazatuk fordítana a voksolás kimenetelén. A legnagyobb vesztesnek az SZDSZ tekinthető, amely 1990 óta először nem tudott bekerülni egy parlamentbe. A második fő vesztes az MSZP, amely láthatta visszatükröződni a nagyon rossz közvélemény-kutatási adatokat, hiába is próbálták a négy mandátumot beállítani úgy, hogy ez egy várt eredmény volt. Annak fényében is gyenge eredmény ez, hogy Európa-szerte rosszul szerepeltek a kormánypártok, valamint a parlamenten kívüli proteszt-pártok megerősödtek.

A választás nagy nyertese a Fidesz volt: alacsony részvétel mellett nagyon sok szimpatizánsát el tudta vinni, azonban legalább félmillió támogatója otthon maradt. A pártnak még bőven van tartaléka, akik egy nagyobb téttel rendelkező voksoláson várhatóan részt fognak venni. A másik győztes a Jobbik, amelyik parlamenten kívüli erőként tudott három mandátumot szerezni, nagyon megszorongatva az MSZP-t. A Jobbik mostantól releváns pártként jelenhet meg, és az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy elvész a rá adott szavazatuk. Nyugat-Európában is megerősödtek a bevándorlóellenes erők, tehát a hazai változások nem tekinthetők egyedinek, mivel nálunk a rossz közbiztonságérzet és a "cigányellenesség" az, ami nyugaton a bevándorlóellenesség. Az MDF relatív nyertesnek tekinthető, mivel épphogy meg tudták tartani a parlamenti helyüket, alapvetően időt nyertek, ami az esetükben egy nagyon fontos tényező.

- Az utóbbi napok MDF körüli történései tovább erodálhatják a pártot, vagy ezeknek az eseményeknek nem lesz hatásuk a párt szimpatizánsaira?

- Nem látom ezeket az ügyeket annyira nagy kihívásnak. Az MDF-nek az volt a problémája, hogy míg a tagságuk jelentős része antikommunista, addig a választóik zöme posztszocialista. Mivel a kongresszuson a tagság és nem a választók döntenek - Lezsák, Hock, Almássy az előbbieket akarta megnyerni -, a pártvezetés folyamatosan a szavazókhoz beszélt. A vezetés jelenleg a tagságot akarja a szavazói bázishoz igazítani, ami vélhetően lemorzsolódással jár. Amennyiben el is ítélnék Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, az "új" párt lehetőséget adna arra, hogy Bokros Lajos vezetésével újra csatába induljanak a kiábrándult MSZP-s és SZDSZ-es szavazók kegyeiért. A mostani kilépéseknek szerintem ezért sem lesz komoly következménye. A maradék MDF valószínűleg meg tud kapaszkodni ezen a posztszocialista szavazóbázison, kérdés, kikkel kell osztozniuk e voksokon.

- Hogyan tud reagálni Bokros megjelenésére az MSZP és az SZDSZ?

- Az MSZP-nek most számolnia kell: mi ér nekik többet? Tehát megpróbálják-e visszahódítani kiábrándult szavazóikat egy olyan listavezetővel, aki Bokros vonzerejét kioltja, aki a szocialistáknál tartja azokat, akik most az MSZP helyett az MDF-re voksoltak. A másik lehetőség, hogy adott esetben támogatják is az MDF-et, hogy a parlamentben lehessen legalább egy potenciális szövetségesük.

- A Jobbik mekkora kihívást intéz a pártok felé, valamint kitől szerezhette a voksaikat a parlamenten kívüli alakulat?

- A Jobbik nagyon komoly kihívás mindkét nagy párt számára, mivel olyan vidéki városokban és kistelepüléseken is nagyon jól tudott szerepelni, amelyek egy önkormányzati választás során a helyi és a megyei testületekbe is küldenek képviselőket. Ha ez a tendencia fennmarad, akkor az önkormányzati választáson a Jobbik akár 10-20 százalékos részt is ki tud hasítani, ami nyilván a Fidesznek és az önkormányzatokat visszaszerezni kívánó MSZP-nek sem jó. A Jobbik szavazóbázisa három fő csoportból áll. Az elsők azok a nemzeti radikálisok, akik minden országban megtalálhatóak, és itthon a Fideszt túl engedékenynek tartják. A második csoportot az EP-választásokon megjelenő proteszt-szavazók jelentik, akik az elmúlt húsz évvel elégedetlenek. Ők azt nézték, melyik párt áll a legélesebben szemben az elittel, és így jutottak el a Jobbikhoz. A harmadik csoport jött valószínűleg a baloldalról, akik a rossz közbiztonságérzet és a "cigányellenesség" miatt voksoltak rájuk. Ameddig ezeken a területeken nem várható változás, az MSZP nagyon nehezen tudja visszahódítani ezt a réteget. Kérdés, hogy a Jobbik tartósan is meg tudja-e tartani ezeket a voksolókat. Ha sikerül, akkor van esélye a 10 százalék körüli eredményre.

- A Lehet Más a Politikában lát még további fejlődési lehetőséget, vagy ez a csúcseredmény az ő esetükben?

- Látok bennük további potenciált, mivel a hozzánk hasonló fejlettségű Észtországban és Csehországban is erőre tudtak kapni a zöld pártok. Nyilván ezek rétegpártok a modernizáció nyerteseit tudják megszólítani, illetve modernizációs szigeteken tudnak erősek lenni. "LMP egyenlő SZDSZ mínusz korrupció." Akik különböző okokból kiábrándultak az SZDSZ-ből, azok szavaztak rájuk. Az LMP friss, fiatalos és üde párt az MSZP-hez és a SZDSZ-hez képest, ami nagyban növelte szavazatszerző képességét.

- Vajon megmarad-e az MSZP a középpárti státuszban, vagy képes lesz megerősödni?

- A szocialisták szerintem jelenleg nem lehetnek érdekeltek egy előre hozott választásban, mivel "aki időt nyer, életet nyer". Nyilván vagy a Fidesz hibájára, vagy a csodára várnak, azonban felvevő piacaink most fordulnak még mélyebb recesszióba, így nem érdemes csodában bízni. Egy újabb IMF-hitelben reménykedni szintén nem szerencsés, mivel az első megállapodás után csak félszívű intézkedések születtek, így csak sokkal szigorúbb feltételekkel lehet újra tárgyalni. Az MSZP potenciálisan a magyar szavazók egyharmadára számíthat, azonban őket jelenleg nem tudják megszólítani. Itthon Ismét befuthat a varsói gyors: ahogy 2005 óta a korrupt lengyel baloldalban csalódottak otthon maradtak, úgy hasonló történt hazánkban 1990-ben és 1998-ban. 2006-ban a baloldal el tudta vinni a szavazóit, valamint a bizonytalanok közül is sokakat megnyert, de ehhez hasonlót a következő választásokon nem várok. Az MSZP célja az lehet, hogy egy blokkoló kisebbséget érjenek el, megakadályozandó a Fidesz kétharmadát. Nagyobb célt mai tudásunk alapján irreális lenne kitűzni.

- Az MSZP-n belüli viták elvezethetnek-e ahhoz, hogy esetleg Bajnai Gordon legyen a párt miniszterelnök-jelöltje?

- Bajnai Gordon szerintem már nem jó jelölt, mivel már kifutotta magát. Abban az esetben lenne jó választás, ha Gyurcsány ígéretéhez híven tudták volna fölhasználni az uniós pénzeket. Ha a beáramló pénzek az átlagember életében hoztak volna változást, akkor lehetett volna esélye. Azzal, hogy az MSZP biztos baloldali fellegvárakat veszített el az EP-voksoláson, megkérdőjeleződik a jelenlegi vezetők abbéli képessége, hogy legalább önkormányzati szinten ezeket vissza tudják szerezni. A Jobbik erősödése pedig erre rájátszik, mivel akár több nagyváros vezetését is kicsúsztathatják az MSZP alól. Ezért szalad most mindenki a mentőcsónakok felé a párt fiatal és öreg nagyjai közül, hogy befutó helyet szerezzen a következő választáson.

- A Fidesz képes lesz-e elhitetni, hogy kormányzóképes erő?

- A Fidesz kormányzóképessége nem vitás. Eleve van programjuk, annak ellenére, hogy vannak ellentmondó elemek benne. A párt rendelkezik azzal a szakértői gárdával is, ami kormányképes erővé teszi. Az abszolút többség nagyon valószínű, a kétharmados viszont már nem. Ha a kétharmad nincs meg, akkor ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint 2002-ben az MSZP, nevezetesen hogy a meglévő struktúrán úgy kell változtatnia, hogy alapvető elemekhez nem tud hozzányúlni. Ha a Fidesz nagyon nyer jövő év tavaszán, akkor a Horn Gyula-féle csapdahelyzetbe is kerülhet. Horn 1994-ben nyolc hónapig nem csinált semmit, nehogy veszélybe kerüljön az önkormányzati voksolás sikere.

- Sokan úgy értékelték az EP-választást a hazai pártrendszer változását nézve, mintha ez egy "baleset" lenne. Ez a mostani voksolás egy nagy változás előszele a pártrendszerben?

- Egy fecske nem csinál nyarat, tehát ilyenkor fontos azt nézni, hogy most csupán 20 ezer ajánlószelvényre volt szükség, míg jövőre legkevesebb 180 ezerre. Most mindenhol lehetett egy pártra szavazni, míg jövőre csak ott, ahol egyéni jelölt és területi lista is van. Jövő tavasszal nem biztos, hogy ennyi párt képes lesz az indulásra, ezért a mostani választás egy figyelmeztető jelnek tekinthető. A Jobbik esetében látható, hogy öt százalék fölött van, ezért kevésbé érvényesülhet az az elv, ha rájuk szavazok, akkor az elveszett voks. Az SZDSZ esetében ezzel szemben mindenki meg fogja fontolni, vajon érdemes-e még rájuk ikszelni. A pártrendszer átalakulásáról az országgyűlési voksolás lesz majd bizonyító érvényű. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy a párt nélkül maradt baloldali és liberális szavazókat ki fogja integrálni. Ha egy politikai erő képes lesz kétharmadot szerezni, az át tudja írni a pártverseny feltételeit is. Erre példa Románia, Oroszország és Szlovákia, ahol jelentősen megváltoztatták a politikai rendszer ezen elemeit.