Sonntag rámutatott, hogy a vállalatok - annak ellenére, hogy a csökkenő kamatlábak hatására a hitelek olcsóbbá váltak - jelen pillanatban nehezebben tudnak kölcsönhöz jutni, mint 2009-ben eddig bármikor.

"A hitelfinanszírozás költségeit illetően javulásnak lehettünk tanúi - ez a kamatlábak alakulásában érhető tetten. Mégis, a hitel-hozzáférési lehetőségek az idei év előző hónapjaihoz képest még inkább beszűkültek, elsősorban a kkv-k számára. Szigorodnak a feltételek, a hiteltárgyalások egyre hosszabbra nyúlnak, a hitelezők által nyújtott összegek pedig jócskán megcsappantak" - állapította meg.

A tanácsadó felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb cégek akár ki is szoríthatják a kkv-kat a hitelpiacról, hiszen a jelenlegi válságos időszakban a nagyvállalkozások biztonságosabb partnernek tűnnek a bankok számára.

"A pénzügyi válság számlájára írható, hogy a nagyobb vállalkozások hajlamosak azt gondolni, úgysem képesek megjelenni a tőkepiacokon, ezért rögtön a bankokhoz fordulnak. Képzeljük csak magunkat egy olyan bank helyébe, amelytől egy nagyobb és egy kis cég is szeretne hitelt kapni; a pénzt minden bizonnyal a nagyobb számláján írnánk jóvá, hiszen ezt kevésbé találjuk kockázatosnak" - fejtette ki Sonntag.

EIB

Az eurómilliárdokat a kkv-kba "pumpáló" Európai Beruházási Bank (EIB) számára viszont adott a lehetőség a hitelfolyósítások ösztökélésére. Kiváltképpen azért, mert az EIB tevékenysége az egyszerű pénzkölcsönzés helyett egyre inkább a pénzintézetekkel való kockázatmegosztás irányába tolódik.

"Az EIB magasabb összegeket, tömöttebb borítékokat osztogatott, ám ezeknek a hiteleknek nem feltétlenül nagy a vonzereje. Az EIB partner kereskedelmi bankokkal dolgozik - tehát nem önállóan folyósít hiteleket -, ezért a kockázat oroszlánrésze továbbra is a kereskedelmi bankot terheli."

Sonntag meglátása szerint a kereskedelmi bankok a hitelkérelmek elbírálásánál még akkor sem szívesen vállalják fel az ügyfél fizetésképtelenné válásának kockázatát, ha az EIB egyébként kedvező, alacsony kamatozású kölcsönt ajánl.

"Éppen ezért folytatunk rendszeres párbeszédet az EIB-vel, hangsúlyozva, hogy a kockázat-megosztási lehetőségek skálájának kiszélesítése felettébb hasznosnak bizonyulhat."

A tanácsadó utalást tett rá, hogy az európai kisvállalkozói törvény mielőbbi hatályba lépése "már önmagában is felérne egy komplett gazdaságélénkítő csomaggal", annyira visszaszorítaná a bürokráciát. Emellett a késedelmes kifizetések problémájának orvoslása szintén költségcsökkenést vonna maga után, ez pedig éppen a kkv-k bankszámla-egyenlegeit hizlalná.

Fellendülés

A gazdaság újbóli fellendülésének esélyeit latolgatva Sonntag megjegyezte, hogy a döntéshozók által ma megtett lépések hatása Európa gazdasági életében középtávon válik igazán kézzel foghatóvá. Úgy véli, a K+F beruházások megnyirbálása, illetve a drasztikus létszámleépítések hosszúra nyúló pangási időszakhoz vezethetnek - ez ugyanaz a forgatókönyv, mint Japánban, az ottani gazdasági válságot követően.

"Ha befagyasztjuk az innovációs kiadásokat, a következő öt-tíz évben még véletlenül se számítsunk növekedésre - haladhatunk tovább a Japán által kitaposott ösvényen."

"Rendkívül fontos, hogy a mostani időszak se vesszen kárba, és ne tornyosuljanak leküzdhetetlen akadályok az újrakezdés előtt. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon nem védelmezzük-e túlságosan a régi, elavult iparágakat, miközben az új ipari forradalom ígéretével kecsegtető dinamikus, fiatal vállalkozások teljesen háttérbe szorulnak" - mondta a BusinessEurope szakembere.

Azt illetően, hogy a megfelelő intézkedések meghozatala mellett mennyi esélyt adna egy V alakú fellendülésnek, Sonntag kevésbé volt derűlátó, mint az év elején. Közölte, hogy a korábban nyilvánosságra hozott előrejelzések túlzott optimizmusra vallanak. "Sokkal valószínűbb, hogy a kirajzolódó görge L alakú lesz" - tette hozzá.