A romániai magyarság nem szakadt le az anyaországtól

Sokat kell még tennünk azért, hogy térségünkben a demokrácia kiteljesedhessen - hangzott el a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki programján, ahol a szabadegyetem alapítója, Németh Zsolt is részt vett. A fideszes politikus az euroatlanti integráció pozitívumaként említette, hogy a romániai magyarság nem szakadt le teljesen az anyaországtól. Ugyanakkor Egyed Péter, kolozsvári filozófiatörténész elmondta, hogy a románok többsége nem tekinti államalkotó tényezőnek az erdélyi magyarokat.

Létrehozva: 2009. július 17., 13:01	nyomtat	küld

A XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki programjának egy részét a tábor húsz évvel ezelőtti helyszínén, Bálványoson tartották. A szabadegyetem két "alapító atyja", Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke életfát avatott abból az alkalomból, hogy most ünneplik a bálványosi folyamat elindulásának huszadik évfordulóját. Az alsócsernátoni Haszmann-népiskolában faragott emlékfával arra emlékeztek, hogy ezen a helyszínen szervezték 1990 és 1996 között a táborokat. Később a rendezvény kinőtte a kempinget, így költözött le a Csomád-hegy túloldalán fekvő Tusnádfürdőre.

Az avatási ünnepség után ugyanitt kerekasztal-beszélgetést rendeztek "Kelet-közép-európai blues. Erős térségpolitika? Mennyire volt sikeres a rendszerváltás a térségben?" címmel. A geopolitikával foglalkozó Molnár Gusztáv a térségben zajló integrációs folyamatok két sebességéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a nyugati hatalmak kezdetben az akkori Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felzárkóztatását akarták, a térség többi államát nagyobb időperspektívában akarták az euroatlanti integráció részesévé tenni. Az előadó szerint azonban a folyamat felgyorsult, jelenleg azonban megtorpant a Nyugat-Balkánon és Ukrajna nyugati határánál.

Dinu Zamfirescu román liberális politikus a Nagy Imre újratemetésén részt vevő, az akkori magyar ellenzékkel közös nyilatkozatot aláíró román értelmiségiek egyikeként szólt a rendszerváltásról. Szerinte a térségben különböző módon zajlott az integráció. Az országok egy része ugyanis már eleve demokratikus hagyományokkal rendelkezett - mondta -, más országokban, így Bulgáriában és Romániában viszont még sokat kell tenni az európai értékek meggyökeresedéséért.

Egyed Péter kolozsvári filozófiatörténész kifejtette: a rendszerváltás előtt a térség országaiban ugyan hiányzott a szabadság, de biztonság volt, a demokratikus rendszerben azonban a szabadsághoz bizonytalanság is társul. A romániai helyzetet illetően úgy vélte, hogy a román többség nem tekinti államalkotó tényezőnek a romániai magyar kisebbséget, hanem olyan közösségnek, amelyet "kezelni", "kézen fogni" kell. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu román államfő kisebbségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója a demokratikus intézmények megszilárdításának fontosságáról beszélt.

Németh Zsolt az integráció pozitív hozadékának nevezte, hogy Románia nem szakadt le Magyarországtól az integrációs folyamatban, így a romániai magyarság sem szakadt le az anyaországtól. Az előadó a következő időszak főbb teendői között említette az Európai Unió és a NATO szerepének erősítését, a gazdasági szuverenitás helyreállítását.

(MTI)