Az északi szigetország parlamentje a héten megszavazta a kormány javaslatát, hogy Reykjavík kezdjen tárgyalásokat Brüsszellel a 27 tagú szervezethez történő csatlakozásról. Izlandnak jó esélyei vannak a belépésre, hiszen hosszú demokratikus hagyományokkal rendelkezik, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) és az Európai GazdaságiTérségnek. Ez azt jelenti, hogy már most megfelel az uniós csatlakozás számos követelményének.

Ha a választópolgárok is így látják jónak, és a csatlakozási tárgyalások sikerrel haladnak előre, akkor Izland akár 2011 júliusában felvételt nyerhet az EU-ba - tehát még Horvátország előtt. A balkáni államot tartják általában az unió következő új tagjának, noha Zágrábnak elhúzódó határvitája van Szlovéniával.

"Fennáll a lehetősége annak, hogy Izland megelőzi Horvátországot - vélekedett egy EU-diplomata Brüsszelben. - Az új helyzet rávilágít arra a problémára, hogy a nyugat-balkáni államok egyike sem halad túl gyorsan előre" a csatlakozási feltételek teljesítése terén.

A Balkán többi államai közül Szerbia uniós ambícióit Hollandia fékezi. A holland kormány szerint Belgrád nem működik teljes mértékben együtt a balkáni háborúkban elkövetett bűncselekmények felderítését célzó nyomozásban. A szomszédos Macedónia felvételi kérelmét a Görögországgal 18 éve fennálló névvita akadályozza. Bosznia próbálkozása megfeneklik a két entitás belső harcain, míg Albánia kérelmét - diplomaták szerint - Németország küldte parkoló pályára.

Törökország 2005 őszén kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. Ambíciójára azonban csapást mért a 25 éve megosztott Ciprus körüli huzavona, valamint Párizs berzenkedése azellen, hogy egy népes és muzulmán vallású ország bekerüljön az Európai Unióba.

A nyugat-balkáni államok integrációját az EU úgy tekinti, mint a stabilizálás eszközét egy olyan régióban, amelyet háborúk ziláltak szét a 90-es években. Törökország majdani felvételében pedig sokan a muzulmán világhoz fűződő kapcsolatok javításának lehetőségét vélik látni.

Diplomaták szerint bár csak kevés szakértő tart a harcok kiújulásától az egykori Jugoszlávia területén, fennáll a kockázata annak, hogy erősödni fog az EU-ból való kiábrándulás azokban az országokban, amelyeknek lakossága nem lát érdemi haladást a csatlakozási próbálkozás terén.

"Alighanem olyan stádiumba érkeztünk, amelyben a reformok stagnálnak, miközben egyes országokban felüti a fejét a puha nacionalizmus - ez nyilvánvalóan már megtörtént Boszniában és Macedóniában -, ráadásul nem mutatkozik a kormányzati munka minőségének olyan mértékű javulása, amelyet az EU-csatlakozási folyamat hatására látni szeretnénk" - fogalmazott az EU-diplomata.

Egy másik diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós tagállamoknak - Izland belépési szándékának mérlegelésekor - figyelembe kell venniük azoknak az államoknak az érzékenységét, amelyek már korábban benyújtották csatlakozási kérelmüket Brüsszelhez.

"Ügyelnünk kell arra, nehogy elszigeteljük vagy felbőszítsük a függőben lévő kérelemmel rendelkező országokat. A bővítés nem lehet kétutas rendszer, egyik a gazdag, a másik pedig a szegény országok számára. Ragaszkodnunk kell az egyenlő feltételekhez minden jelölt számára" - fogalmazott a diplomata.

Izland - gazdasági és történelmi előnyei dacára - nem veheti biztosra, hogy a Brüsszelbe vezető út sima és akadálymentes lesz. Problémát okozhat a halászati jogokkal kapcsolatos nézetkülönbség, valamint az a vita, amely néhány EU-tagállammal keletkezett a csődbement izlandi bankoknál vezetett számlák miatt.

"Ha az izlandi fél például tartós derogációt (mentesítést) kér az EU közös halászati politikája alól, akkor alighanem nagyon gyorsan zsákutcába juthatnak a csatlakozási tárgyalások" - vélekedett az első diplomata. Az is bizonytalan, hogy Izland lakossága támogatni fogja-e a népszavazáson a belépést az EU-ba.

Egy horvát diplomata nem izgatta fel magát az izlandi parlament döntése hallatán. Emlékeztetett Olli Rehn bővítési biztos korábbi megjegyzésére, miszerint ha Izland is felvételét kérné az unióba, akkor Horvátország és Izland feltehetőleg egyszerre válna tagjává az EU-nak.

Mint fogalmazott, a többi tagjelölt tisztában van azzal, hogy Izland náluk előbbre tart az uniós szabványok alkalmazásában, ennélfogva természetes, hogy gyorsabban fog haladni a tárgyalásokon. "Nem aggódunk, mivel nem valószínű, hogy előbb fogják lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, mint Horvátország. Legföljebb együtt fogunk belépni az EU-ba" - mondta a horvát diplomata.