Az északi országnak emellett a további bővítés kapcsán is előrelépéseket kell tennie.

Európa-szerte megkönnyebbülés fogadta, hogy július 1-jétől Svédország vette át Csehországtól az EU-elnöki posztot. A csehek több területen mutattak föl eredményeket, többek között az ukrán-orosz gázvitában vagy a lisszaboni szerződésről szóló újabb ír népszavazás kiírásában. A főbb negatívumok között említik Vaclav Klaus cseh elnök folyamatos EU-ellenes retorikáját, valamint a kormánykoalíció szétesését.

Svédország esetében nem fenyeget a jobbközép kormánykoalíció összeomlása. Míg Fredrik Reinfeldt miniszterelnök nemzetközi ismertsége elég alacsony, addig Carl Bildt külügyminiszter Európa egyik legjobban ismert külpolitikusa. A svéd elnökségnek először is az 1930-as évek óta legmélyebb gazdasági recesszióval kell szembenéznie. Másodszor az esetleges írországi újabb nem az EU még mélyebb krízisét válthatja ki. Harmadszor: az újonnan megválasztott Európai Parlament ősznél előbb nem lesz képes a hatékony munkára, valamint a bizottság december 1-jénél előbb nem várható, hogy munkába álljon.

Várhatóan a svédek megpróbálnak újabb kérdéseket az EU napirendjére venni, azonban elnökségük értékelése rajtuk kívül álló (ír népszavazás, esetleges gazdasági növekedés és a decemberi koppenhágai klímakonferencia) események függvénye is.

A lisszaboni szerződés

Svédország feszülten figyeli az októberi ír népszavazás várható eredményét. Az ír választók még 2008 júniusában mondtak nemet az EU szerződésére. Az ír kormány a családjog, a védelmi és az adópolitika terén tett uniós kedvezmények következtében hozzájárult a népszavazás megismétléséhez. A referendum eredményét nehéz előre megjósolni, azonban jól látszik, hogy a szigetországban az unióellenes erők jelentős vereségeket szenvedtek el. Írországban jelenleg úgy látszik, az EU-párti erők jobban szervezettek, és sikeresebb kampányra lesznek képesek, mint tavaly. Az esetleges ír igen felgyorsítaná a szerződés ratifikációját Németországban és Csehországban is.

Gazdasági kérdések

Svédországnak várhatóan gazdasági kérdésekben kell a legtöbb lépést megtennie. Európa-szerte növekszik a munkanélküliség, a hitelezés nehezen áll helyre, és folyamatos a visszaesés. Az elnökségnek kevés a rendelkezésre álló lehetősége a válság kezelésében, mivel a pénzügyi kérdések (fiskális és monetáris politika) tagállami hatáskörbe tartoznak. Franciaország 2008 második fél évében történt elnöksége azonban megmutatta, hogy egy határozott elnökségi szerep hozzájárulhat a problémák csökkentéséhez. Svédországnak erőteljesen támogatnia kell, hogy a bizottság mindent megtegyen a piacok további szabályozása érdekében. A júniusi uniós csúcson az államok megegyeztek arról, hogy erősítik a pénzpiaci felügyeletet és szabályozást. A svéd elnökségnek ennek a megkezdett folyamatnak a jogszabályi szinten való megvalósítását kell folytatnia.

A koppenhágai csúcs és a környezetvédelem

Stockholm számára már régóta az egyik prioritás, hogy összekapcsolják a gazdasági növekedést a folyamatos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével. Nem meglepetés tehát, hogy a környezetvédelem az egyik legfontosabb témája lesz az elnöki periódusnak. Reinfeldt egyik fő célkitűzése, hogy eredményesen záruljon a decemberi koppenhágai klímakonferencia. Három fő célnak kell teljesülnie a sikeres klímamegállapodáshoz. Először is a gazdag országoknak egyezségre kell jutniuk az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséről. Másodsorban a feltörekvő nagyhatalmaknak (Kína, India) áldozatokat kell hozniuk azért, hogy akár a gazdasági növekedést is kockáztatva csökkentsék szennyezőanyag-kibocsátásukat. Végül pedig a fejlett országoknak meg kell állapodniuk arról, hogy a szegényebbek számára biztosítsák a környezetvédő technológiák alkalmazását. A Barack Obama által képviselt, új felfogású amerikai környezetvédelmi politika ellenére várhatóan ebben a kérdésben az EU-nak kell fölvállalnia a vezető szerepet. Svédország a környezetvédelem terén számíthat északi szomszédai, a brit és a holland kormány támogatására is. Ahhoz, hogy decemberben az EU hiteles politikát képviseljen, szükséges saját klímapolitikájának további erősítése. Szükséges a zöldtechnológia-beruházások további ösztönzése, amit jelenleg gátol a szén alacsony ára.

A további bővítés

Az elmúlt hónapokban a lehetséges további bővítés kapcsán apró mozgások voltak megfigyelhetők. Megkezdődött Montenegró esetleges felvételének kiértékelése. Izland várhatóan beadja csatlakozási kérelmét, míg ez Szerbia esetében is feltételezhető, ha sikerül a feltételezett háborús bűnösök kiadásáról megegyeznie Hollandiával. Mindezen fejlemények ellenére a csatlakozási folyamat leállt. Horvátország abban reménykedett, hogy 2010-ben már tag lehet, azonban Szlovéniával zajló határvitája miatt ez nem valósult meg. Macedónia felvételét Görögország, míg a törökök integrációját Franciaország fékezi.

Az unió és a világ

Svédország mindig nagy hajlandóságot mutatott arra, hogy az EU aktívabb szerepet vállaljon a globális szintéren. Az északi ország sokat tesz az emberi jogok és a szegényebb országok gazdaságának előmozdítása terén. Az unió keleti határán várhatóan ismét szembe kell nézni egy újabb orosz-ukrán gázválsággal. A legnagyobb bizonytalansági tényező továbbra is Irán. Az Egyesült Államok várhatóan fel fogja kérni az EU-t, hogy további szankciók bevezetését támogassa az ázsiai országgal szemben, azonban több nagy tagállam ezt nem fogja támogatni, ami növelheti a közösségen belüli feszültségeket.