- A meglehetősen különös módon Futó Péter milliárdos érdekeltségébe került kelenföldi ingatlan ügyében megszólalt a Fidesz frakcióvezetője is. Kupper András szerint ön nem egyeztette álláspontját a helyi frakcióval. Ezzel azt sugalmazza, nem értenek egyet.

- Szerintem hibát követ el az, aki esetleges belső nézetkülönbségeket "kibeszél" a sajtó felé, úgyhogy erről hadd ne kelljen semmit mondanom. A Fideszben ez eddig nem volt szokás, ezután sem fogjuk bevezetni. Az álláspontom azonban ennek ellenére változatlan: verseny nélkül senki ne juthasson önkormányzati ingatlanhoz.

- A XI. kerületi Fidesz tisztújításán önt választották elnöknek. Vannak még más ellentétek is az említetten kívül, amit csillapítani kell?

- Nem lesz nehéz dolgom, egységes szervezetet kell majd irányítom a továbbra is ellenzékben lévő frakció tagjaként. Voltak ellentétek, de ezek megoldódni látszanak. A tisztújítás mindenkinek kijelölte a saját helyét. Olyan elnökséget akarok vezetni, amely az integráció híve, egy jól meghatározott közös irányban fogunk haladni.

- Milyen mérleget tud vonni az önkormányzati ciklus kétharmadához érve?

- Molnár Gyula nyolcadik éve áll a kerület élén, és költi a kerület vagyonát, munkaideje nagy részében kommunikációs pótcselekvésekkel foglalkozik.

- Ez utóbbinak látja a hatását?

- Kétségtelenül képes befolyásolni az embereket, pedig ha összehasonlítjuk Újbuda eredményét más, fideszes vezetésű kerületekkel - a XVI.-kal, az V.-kel, a XVII.-kel - lesújtó képet kapunk. Nálunk semmi sem épül az önkormányzat jóvoltából. Jó példa erre a Hadik kávéház, amelynek helyreállítását a polgármester évek óta ígérgeti. Nagy dirrel-durral jelentette be 2004-ben, hogy a Móricz Zsigmond körtéren működő cipőboltot visszavásárolják, a helyén pedig a patinás kávéház nyitja meg kapuit. A cél egyébként helyes volt, csak nem lett belőle semmi, néhány sajtótájékoztatón kívül. Az üresen álló helyiségért az önkormányzat ötödik éve fizeti a rezsit és a bankhitelek törlesztőrészleteit. Molnár Gyulának öt év is kevés volt, hogy kezdjen valamit az ingatlannal. A polgármester vagyongazdálkodás helyett vagyongarázdálkodást folytat. Az ingatlant az önkormányzat 418 ezer forintért vette meg négyzetméterenként, összességében tehát több mint kétszázmillió forintért. Pár hónappal korábban ugyanott egy háztartási bolt helyiségét 263 ezer forintos négyzetméteráron értékesítette egy könyves hálózatnak. Az önkormányzat tehát olcsón ad el, de drágán vásárol. Ez csak egy példája annak, hogy Molnár Gyula tevékenysége miatt miért jutott oda a kerület, hogy vagyonának hetven-nyolcvan százalékát felélte. Hét év alatt több mint tízmilliárd forintért adott el ingatlanokat.

- Mi lett a pénzzel?

- Föléltük. Szinte az összes bevételt az önkormányzat működési hiánya nyelte el. Néhány játszóteret sikerült csak felújítani, ami természetesen fontos beruházás volt, de ha szembeállítjuk a tízmilliárd forinttal, rendkívül csekély. A sokkal kedvezőtlenebb adottságú XVI. kerültben két uszodát is építettek.

- Hová folyik el a pénz?

- Részben a nagy arányú szociális kiadásokra és az oktatásra megy el. Ez az egyetlen terület, amiért nem hibáztatható a polgármester: az állam csak a felét biztosítja ezeknek a költségeknek. Viszont ha ilyen nehéz helyzetben van az önkormányzat, akkor nem bagóért kellene túladni a vagyontárgyakon. Az idei költségvetésben 1,2 milliárd forint bevételt terveztek ingatlanértékesítésből. Ebből eddig nulla forint realizálódott. Lehet persze a válságra hivatkozni, de ha így folytatjuk, előbb-utóbb hitelfelvételre kényszerülünk, miközben nem kirívóan magas az eladósodottságunk. A kerület vagyongazdálkodásáról pontos képet adott az Állami Számvevőszék 2004-es vizsgálata. Egyik megállapításuk úgy szólt, hogy a nem lakás célú helyiségek, vagyis üzletek eladásra való kijelölését gazdaságossági számítás nem előzte meg.

- Továbbra is ez a gyakorlat?

- Változatlanul. Bár Molnár Gyula megígérte az ÁSZ-nak, hogy változtat, de ígéretét tett nem követte.

- Mit kellene máshogy csinálni?

- Megválasztott kerületi Fidesz-elnökként azt tartom a legfontosabbnak, hogy fel tudjunk mutatni egy alternatívát, mert ezt a kerületet máshogy is lehet vezetni. Az őszre szeretnénk előállni a következő ciklusra vonatkozó cselekvési programunkkal, lefektetve azokat a pontokat, ahol mindenképpen változtatni akarunk. Ilyen például a településmarketing, amelyre kétszázmillió forintot költ a Újbuda, hogy abból a polgármester saját tetteit dicsőítse. Számlás ügyvédi megbízásokra, amelyeket sok esetben a koalíciós politikusok hozzátartozói teljesítenek, 107 milliót fizetünk ki, nagy rendezvényekre pedig negyvenmilliót. Amikor ilyen helyzetben van az önkormányzat, ezekre a célokra nem szabad ennyit fordítani. Helyi médiára plusz 140 millió forintot különítettek el. Ennyi pénzt erre a tevékenységre egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem engednek meg. Debrecen jó példa arra, hogy az önkormányzati vagyont bővíteni érdemes, ha van rá lehetőség. Nem kell félni attól, hogy az önkormányzat ingatlanfejlesztésbe kezdjen, de úgy kell intézni, hogy a bevétel ne a vállalkozónál, hanem a kerületnél maradjon.

- Számos lakópark épül Újbudán, ezek is növelik a kerület értékét.

- Ez kétségtelen, csakhogy Molnár Gyula hajlamos elfeledkezni arról, hogy közcélú beruházásokhoz kösse ezeket az ingatlanfejlesztéseket. Egyetlen megépült lakópark esetében sem kötött az önkormányzat településrendezési szerződést, amely előírta volna a vállalkozó kötelezettségeit, hogy a profitból mennyit forgasson vissza közterületek rendezésére, útépítésre. Ez lenne a normális. Amióta ő a polgármester, ilyen szerződést még nem kötött az önkormányzat. Pedig ezekből a forrásokból is lehetne fejleszteni a kerületet.

- Az iskolabezárások körüli botrány már lecsillapodott. Mi a hozadéka a változásnak?

- Már akkor látható volt, hogy olyan helyeken is zárnak be iskolákat, ahol hamarosan kapacitásbővítést kell végrehajtani. Nem készült számítás arról, hogy a lakóparkok övezetében hány iskolai férőhelyre lesz szükség néhány éven belül, pedig a lakóparkokba költöző családok többsége kisgyermekes. A Molnár Gyula vezette önkormányzat olyan helyeken szüntetett meg, vont össze iskolákat, ahol nem lett volna szabad. Az óvodai férőhelyekkel még nagyobb a gond: ma a kerületben csak jelentős protekcióval lehet helyhez jutni. Az óvodai - és valószínűleg az iskolai - férőhelyek bővítése tehát elkerülhetetlen lesz.