Régóta talány számomra ez a mondat. Milyen harcról énekelnek itt? Tudniillik az Internacionálé 1888. július 23-án a franciaországi Lille-ben, egy kávéházban hangzott fel első ízben. Tehát ez "a harc" mintegy 121 éve tart. De kik háborúznak kikkel?

Nos, ez az idei, valamint a jövő évi költségvetésből kiderül - legalábbis hazai viszonylatban.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a balliberális képviselők megszavazták az adótörvények módosítását, a nyugdíj- és szociális rendszer kurtításáról szóló intézkedéseket. Körülbelül 1300-1400 milliárd forintos megszorításról van szó: egy ilyen nagyságrendű elvonás esetén illett volna megkérdezni a társadalmat arról, hogy miként látja a jövőt.

Bajnai Gordon szerint ugyanakkor további intézkedések kellenek ahhoz, hogy "ezeket az eredményeket megszilárdítsuk, előttünk van a 2010-es költségvetés elfogadása, és fontos szerkezeti átalakítások szükségesek a közösségi közlekedés, vagy az önkormányzatok működésének területén".
"A végső költségvetés"- amely hattyúdala lesz jó időre a magyarországi baloldalnak - már készül.

Mit is dúdol a kabinet? Itt cseng a fülünkben: a kormány a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió kottájából énekli majd ki a főszámokat.
A félreértések elkerülése végett: nem a Magyarországot finanszírozó nemzetközi szervezeteket kell okolni, hanem azt a társaságot, amely tönkretette Magyarországot.

Annak ellenére, hogy a válságkezelő intézkedésekkel sikerült megakadályozni a forint összeomlását, és - magasabb árszinten ugyan - finanszírozható maradt a magyar állam, a megszorító lépések nem eredményeznek (egyébként kívánatos) szerkezeti átalakulásokat, pusztán az államcsőd veszélye múlt el.
Hiányos még a tudásunk a 2010-es költségvetésről, ám azt már a nyilvánosság elé tárták, hogy egy 29 éves fiatalember vezényli az előkészületek koordinálását. Az államháztartási hiánycél pedig annyi lesz, mint amennyit az IMF-EU-Világbank triumvirátusa engedélyez. Még jövőre is recesszióban leszünk. A pénzügyminiszter pedig szigorú büdzsét emleget.

Eközben három héttel hamarabb fogadhatja el az Országgyűlés a költségvetési törvényt, vagyis a szocialisták a büdzsét már a vállukon vihetik a parlamenti választásokat megelőző őszi-téli kongresszusukra.

Józan ésszel fel sem lehet fogni, hogy miben reménykednek a szocialisták. A gazdaság állapota miatt sem az idén, sem pedig 2010-ben nem lesznek "jókedvűek" az emberek. Minden csupa rom, egyre többen kerülnek az utcára, oda a 13. "fix", a fiatalok pedig külföldre készülnek. Nagy valószínűséggel az oly sokszor emlegetett szakértőiség sem fog voksokat hozni. Az gyakran szajkózott pénzügyi stabilitás nem is létezik. Kilenc hónap alatt majdnem a duplájára emelkedett az idei költségvetés hiánycélja. Nő az államadósság, illetőleg továbbra is rajta vagyunk az EU deficitlistáján, ahová a tartósan magas költségvetési hiánnyal küzdő országokat pakolja fel a közösség.

A recept tehát a napnál is világosabb: a deficitterveket teljesíteni kell ahhoz, hogy a tavaly ősszel rendelkezésre bocsátott húszmilliárd eurós mentőcsomag részleteit lehívhassuk. Ha nem tartjuk a megállapodásban foglaltakat, nem kapjuk meg az aktuális részleteket. Utóbbiakhoz pedig újabb megszorító intézkedések kellenek.

Az más kérdés, hogy bele kell törődnünk, az alkotmányos berendezkedés, vagy a politikai elit személyes érdekei miatt az országnak még szűk egy évet kell veszítenie.

Ám a hattyúdalra a szocialisták felkészülhetnek.
Közben pedig rámegy az ország a 2002-től napjainkig tartó ámokfutásra.

Amihez már választási költségvetésre sincs szükség!