Kína az üvegházhatás elleni küzdelemben sokat tehet azért, hogy az idén létrejöjjön a koppenhágai szerződés - fejtette ki a világszervezet vezetője.

A tervek szerint decemberben a dán fővárosban az ENSZ égisze alatt kötik meg a klímavédelmi nemzetközi szerződést, amely, felváltva az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyvet, meghatározza az éghajlatváltozás káros hatásai elleni küzdelem módjait, az abból adódó feladatokat és a kötelezettségvállalásokat.

Az ENSZ főtitkára üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Kína fejtett ki annak érdekében, hogy előrelendítsék a tárgyalások menetét az új megállapodás elérése érdekében, de azt is hangoztatta: a kínai kormánynak prioritásként kell szem előtt tartania, hogy az üvegházhatást okozó gázok elviselhető mértékű gázkibocsátásával járuljon hozzá a éghajlatváltozás elleni harchoz, és mutasson példát más fejlődő országoknak.

Kínának mint fejlődő országnak a kiotói egyezmény nem szabott meg kötelező erejű célkitűzéseket, de az ázsiai ország meghatározta az energiahasznosítás hatékonyságára és a káros gázok kibocsátás csökkentésére vonatkozó elképzeléseit.

Peking úgy véli, hogy a hagyományos légkörszennyező országoknak - az iparilag fejlett államoknak - kell a gázkibocsátás legnagyobb mérvű csökkentését végrehajtaniuk, és pénztámogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak a légkör általános felmelegedése elleni küzdelemben.

Ugyanakkor Kína ma az Egyesült Államokkal együtt a legnagyobb mértékben bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat világon. A volt amerikai kormányzat éppen azért utasította el a kiotói jegyzőkönyv ratifikálását, mert annak nem volt kötelező jellegű érvénye az olyan feltörekvő gazdaságokra, mint a kínai és az indiai.

Az új washingtoni vezetés azonban elkötelezte magát, hogy fokozza együttműködést Kínával és Indiával a klímavédelmi problémák terén.