Az orosz geofizikusok - a RIA Novosztyi orosz hírügynökség honlapjának jelentése szerint - helyi idő szerint szombat este csaknem 170 helyi földrengést regisztráltak, s ezek közül többet kísért hamukilövellés, illetve törmeléklavinák. A tűzhányó újabb aktívabb szakasza májusban kezdődött, s azóta kráterjének kupolája is csorba egy helyen, csaknem 30 méteres rés keletkezett rajta.

A Sivelucs nem fenyeget emberéleteket: a hozzá legközelebbi lakott település - az 5000 lakosú Kljucsi városka - a tűzhányótól 50 kilométerre fekszik.

A hamuesők valószínűsége változatlanul nagy: a vulkáni hamu - két milliméternél kisebb átmérőjű magmarészecskék - mérgező lehet az emberekre és az állatvilágra nézve is, a hatalmas hamufelhők pedig a légi közlekedést is veszélyeztethetik.

Az orosz tudósok nem zárják ki az erősebb kitöréseket, mert a vulkáni kráterben az elmúlt évtizedekben kialakult kupola már kritikus méreteket ért el, a kráter gyakorlatilag megtelt a mélyből feltörő lávával és magmalerakódásokkal. Ezért várható egy komolyabb, de nem katasztrofális kitörés, amely a 2005-ös kitöréshez lesz mérhető.

A 3283 méter magas Sivelucs a vulkanológiai szempontból rendkívül aktív kamcsatkai térségben is az egyik legaktívabb tűzhányó, működése gyakorlatilag folyamatos. Legutóbb 1964-ben produkált olyan kitörést, amelyet katasztrófának minősítettek. Akkor széttört a kifolyt lávából képződött kupola, és a hegy több mint egy köbkilométernyi kőzetet szórt szét.