Parragh elmondta: az eddig végzett munka folytonosságának biztosítása mellett erősíteni kívánják tevékenységükkel azt a szemléletet, hogy egy társadalomban nem csak politikai, hanem más szempontoknak is jelen kell lenniük a döntésekben. A GSZT tervei között szerepel, hogy globális tudásra építve, más országok gazdasági és szociális bizottságaival közösen szakmai műhelymunka keretében megvitassák a jövőképet.

Kifejtette: vannak olyan kihívások Magyarországon is, amelyet a hétköznapi pártpolitika színterén nem lehet megoldani. Például meg kell fogalmazni az ország hosszú távú stratégiai célját, elemezni hogyan fog kijönni a válságból, milyen lesz a helyzete válság végén a környező országokhoz képest. "Hátra kell lépni három lépést, hogy legyen egy megfelelő rálátás a folyamatokra" - fogalmazott Parragh László, aki szerint most minden "kicsinyesen zajlik" az országban.

Az egész válságkezelés arról szól, mi lesz holnap, de hogy mi lesz egy év múlva, arra nincs a döntéshozóknak koncepciójuk. Magyarország kényszer hatására reagál a világ folyamataira, ahelyett, hogy proaktívan cselekedne - mondta Parragh. A világ jelentős részében most sem válságról beszélnek, hanem átalakulásokról, amely minden területre hat. A GSZT-ben megfogalmazandó hosszú távú stratégia egy olyan civil vélemény lehetne, amelyet a következő kormány már konszenzusos kiindulásként használhatna - tette hozzá.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyarországi partnereként 2004-ben alakult meg a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) konzultatív fórumként. A GSZT-nek tagjai az országos szakszervezetek, az országos munkaadói érdekképviseletek, a kamarák, a befektetői szféra, a civil szervezetek és a tudomány képviselői.