Két hete annak, hogy Magyarország eurókötvényt bocsátott ki, azaz hitelt vett fel a nemzetközi piacokon. A magyar állampapír túljegyzése jól jött a kormánynak: azóta a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is irányváltásról beszél, miszerint az eurókötvény iránti kereslet a kabinet sikeres gazdaságpolitikáját támasztja alá - büszkélkedik Bajnai Gordon és Oszkó Péter.

Bár legfeljebb válságkezelésről beszélhetünk, szó sincs itt gazdasági irányváltásról.

De nézzük a tényeket! Az eurókötvényre 6,8 százalékos kamatot fizet az állam azoknak a befektetőknek, akik vásároltak a papírból. Ez a tényleges kamatszint - szemben az Európai Bizottság által tavaly ősszel nyújtott hitelforrás 3,3 százalék körüli, illetve a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott forrás 3,5 százalék körüli szintjével.

Mindez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a különböző országok, ha hitelt akarnak felvenni a nemzetközi piacokon, annyi felárat kénytelenek vállalni, amennyivel kockázatosabbnak tartják őket, mondjuk Németországhoz vagy az Egyesült Államokhoz képest. Ez pedig minden térségbeli országra áll, természetesen más-más mértékben. A különböző államkötvény-kibocsátásoknál kialakult hozamok nehezen összevethetők, hiszen különbözők a tényezők (például a futamidő), ám az ugyancsak most kibocsátó Horvátország is hazánkéhoz hasonló kondícióval jegyeztette államkötvényét. Amihez hozzájárult, hogy az elmúlt években nagy léptekkel törtek előre a horvátok, s mára odáig jutottak, hogy nemzetközi hitelminősítésük is teljesen hasonló Magyarországéhoz - pedig nem is tagjai az uniónak.
Kedvezőbb feltételekkel, azaz alacsonyabb hozammal tudott viszont kibocsátani nemrégiben Csehország és Szlovákia, amelyek hitelminősítése jobb, mint Magyarországé.

Emlékezzünk csak, eddig azt mondta a kabinet, hogy az IMF-hitel azért jó, mert olcsóbb, mint a piaci. Most meg azt, hogy bár drágább a piaci hitel, mégis az a kedvezőbb. Hát ki érti ezt?

Mindenesetre bizton állítható, hogy az ilyen hitelfelvétel - amelyre való hivatkozással a hatalom irányváltásról, sikeres válságkezelésről beszél - jóval drágább, mint a Nemzetközi Valutaalap kölcsöne. Ugyanakkor létfontosságú, hogy Magyarország pénzügyi stabilizálódása miatt térjen vissza a nemzetközi hitelpiacra.

Tegyük hozzá azt is, hogy nem a magyar kormány lépései állították helyre a piaci bizalmat, hanem a nemzetközi helyzet fordult kedvezőbbre. Ennek tulajdonítható az is, hogy "hihetetlenül erős" a forint árfolyama. Tavaly nyáron 240 forintért vásároltunk eurót, most a 270-es szint "állt" be. Vagyis minden viszonylagos. Mi sem természetesebb, hogy a forint izmosodását is kormányzati manővernek állítja be a propaganda. Miközben öntömjénezést tapasztalunk az ország hivatalban lévő menedzsmentje részéről, továbbra is pocsékul alakulnak a gazdasági főszámok. Vessünk egy pillantást a recesszió mértékére, az államháztartási hiányszintre, az államadósság növekedésére vagy az adóbevételek elmaradására. A legjobban a helyzetet a gyárbezárási hullám, illetőleg a növekvő munkanélküliség illusztrálja. A belföldi fogyasztás továbbra is gyenge, miközben az euróövezet, azon belül a német gazdaság kilátásai inkább pesszimisták, azaz a minimális piaci lehetőségek is tovább szűkülnek.

Utóbbiak arra engednek következtetni, hogy az idei gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál.
Illúzióink pedig ne legyenek, ha a kormány azzal számol, hogy már szeptemberben túllövi az idei évre vonatkozó hiányt, akkor az IMF figyelemmel fogja kísérni, hogy a kormány milyen intézkedésekkel rakja rendbe a költségvetést. Mindezt pedig hazánk fő finanszírozója, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi illetékese ígérte meg. Cseppet sem mellesleg az IMF is tart attól, hogy a jövő évi költségvetés elfogadása nem lesz könnyű. Ennek hátterében az állhat, hogy a jövő évi országgyűlési választások miatt a szocialisták lazítanának. Egy kis adomány jól jön annak a "bizonyos" választói körnek, amelyet egy tál gulyással és pár ezer forintos csekkel meg lehet vásárolni. Ám a jelenlegi szituáció annyiban más, hogy most tényleg az IMF és az EU pénzéből élünk.

Washingtonban és Brüsszelben viszont tudják, egy eurókötvény-kibocsátás önmagában nem csinál nyarat.