FIDESZ.HU > Hírek > Zöld Nyomtatás
Ablak bezárása
Összenyitják a szigetközi és a csallóközi mellékágakat?
Összekötné a Duna szigetközi magyar és csallóközi szlovák mellékágait a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata, amely része lehet Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének.
Létrehozva: 2009. július 31., 09:57

Az Európai Unió követelményeinek megfelelően készül Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A munka a nyilvánosság előtt zajlik, civil szervezetek bevonásával, uniós programokkal, műszaki modellezésekkel, külön honlappal, lakossági fórumokkal, vitákkal. Az év végéig össze kell állítani a dokumentumot, amelyben minden "víztest" ökológiai célú minőségjavításának módozatai szerepelnek.

A társadalmi vitákban a legnagyobb örvény nyilvánvalóan a Duna jövője körül kavarog. A szigetközi Ásványrárón nemrég megtartott fórum hozzászólásai azt bizonyították: a térség falvai, az ottani egyesületek és körök egységesen lépnek fel a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) már modellezett javaslatai mellett. A környezetvédők közül azonban ez a tervezet nem mindenkinek nyerte el a tetszését.

Abban nem volt vita, hogy az Öreg-Duna gondjaira mielőbbi megoldást kell találni. Közismert, hogy a szlovákok mesterséges mederbe terelték a folyót, és csak Szap térségében vezetik vissza Magyarországra a teljes vízmennyiséget. Ez a megoldás az úgynevezett C variáns része, amelynek létesítményeit a hágai bíróság döntése értelmében nem kell elbontaniuk a szlovákoknak. Így aztán legfeljebb a vízmegosztás mértékén lehet érdemben vitatkozni, ám az kizárható, hogy Magyarország megkapja a teljes vízmennyiséget, bár a szakértők szerint az is kevés lenne a főfolyó medrének rendbetételéhez. A vízlépcső kérdéseivel ugyan a most készülő terv egyáltalán nem foglalkozik, ám a jelenlegi állapot hatásait óhatatlanul is figyelembe kell venni.

- A Duna fő gondja, hogy az eltereléssel érintett magyar szakaszán alacsony a vízszint, erőteljesen süllyed, erodálódik a meder, benövi a növényzet. A szűkülő, mélyülő medret tehát mindenképpen rehabilitálni kell - vázolja a kialakult helyzetet Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A rehabilitációra több alkalmi ötlet is fölmerült, de érdemben csak két elképzelés érkezett. Az egyik, a már korábban kidolgozott úgynevezett meanderező eljárás. Ez azt jelenti, hogy a meglévő ágak egyikét fő vízpótló, kanyargós ágként nyolc ponton átvezetnék a Dunán. Ehhez azonban nyolc fenékküszöbre - tehát olyan, a duzzasztást, a vízszintemelést segítő keresztgátra, amelynek a tetején átbukik a víz - volna szükség. A szakemberek szerint az árvíz- és jéglevezetésben gondot okozhatna egy ilyen beruházás.

A Szite elképzelése három - Ásványráró, Sérfenyősziget (Dunasziget) és Dunaremete térségében kialakított - összetett műtárgyrendszer, más néven kiegészített, vízszintemelő fenékküszöb, amelynek részeként hajózsilip, hallépcső, árvíz-elvezető csatorna is működne. Természetesen nagy hajók így sem közlekedhetnének a folyó medrében, de a kisebb jachtok használni tudnák a vízfelületet. A terv azt is tartalmazza, hogy összekötnék a szlovákiai Csallóköz és a Szigetköz mellékágait. Ezzel a szlovákok is egyetértenek, sőt a modellezésben az ő szakembereik is részt vettek.

Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere, a Szigetközi Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint szervezetük - más civilekkel együtt - a Szite javaslatait támogatja. Ezt a tervet Sérfenyőszigeten a gyakorlatban, úgynevezett kisminta-kísérletben szakemberek modellezték, s az eredmény alapján nyugodt szívvel ajánlhatják a megépítését.

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület vezetője, Lajtmann József viszont azt hangoztatta az ásványrárói fórumon: a Duna egykori elterelésében a magyar vízügy is szerepet játszott, így aztán nem sok bizodalmuk van a gátépítőkben. Ugyanezt sugallta az ezúttal önmagát "állampolgárként" meghatározó Hajósy Adrienn is, aki korábban élharcosa volt a Dunakiliti térségében ma is hatékonyan működő, vízpótló fenékküszöb megvalósítása elleni mozgalomnak.

Szokoli Sándor úgy véli: egyes környezetvédők még nem jutottak el addig a fölismerésig, hogy az ember is élőlény, a természet része, létét, érdekeit ugyanúgy védeni kellene, mint a halakét vagy a fákét. Több szigetközi polgármester véleménye ezzel egybecseng, kiegészítve azzal, amit egyikük így fogalmazott meg: a helyi érdekeket figyelmen kívül hagyó, sokszor politikai érdekeket szolgálók tervei sorra megbuktak az elmúlt évtizedekben. Itt lenne az ideje új fejezetet nyitni a jobb sorsra érdemes Duna és a Szigetköz életében.