A következő választásig már nem lesz új médiatörvény

Létrehozva: 2009. augusztus 14., 13:48 | Utoljára frissítve: 2009. augusztus 14., 13:50	nyomtat	küld

- Nézi a Mónika Show-t és Joshi Bharatot?

- Csak azokat az epizódokat, amelyekre panasz érkezik az Országos Rádió- és Televíziótestülethez. Csupa audiovizuális hulladékot látok, ezért valószínűleg sokkal rosszabb kép alakult ki bennem a televíziózásról, mint amilyen a valóság.

- Legutóbb tizenkét órás elsötétítéssel büntették az RTL Klubot és a Tv2-t a két műsor miatt. Ez az egyik legnagyobb szankció, amelyet az ORTT tizenkét éves működése alatt kiszabott.

- Kérdéses, hogy tényleg komoly szankciónak minősülnek-e. Öt éve küzdök, hogy az ehhez hasonló műsorokat legalább a kora délutáni műsorsávból tüntessék el. Az ORTT-nek az indulásuktól kezdve sokkal szigorúbban, következetesen kellett volna büntetnie ezeket a nézőszámhajhászás miatt minden jogi és erkölcsi korlátot áthágó programokat, amelyek minden jóérzésű embert zavarnak. Feltehetőleg még a műsor készítőit is, ha tükörbe néznek olykor. Vannak olyan témák, például a pedofília, öncélú erőszak, amelyeket nem lehet a bulvár keretein belül feldolgozni, főleg nem követendő mintaként bemutatni. Az ORTT korábbi szankciói nem vezettek eredményre. A csatornák az alacsony pénzbüntetést betervezik a gyártási költségekbe, a felfüggesztést pedig évekkel később hajtják végre, azt éreztetve a nézőkkel, hogy az elsötétítéssel valójában őket bünteti a hatóság. Remélem, ezúttal végre sikerült hatásos szankciót kiszabni, ami változtatásra készteti a televíziókat. A testület többsége elszántnak tűnik, de sajnos a nagy kereskedelmi médiumok lobbiereje sokszor erősebb, mint a médiahatóság elszántsága.

- Ez az erő viszont nem volt elegendő ahhoz, hogy csökkentsék a kereskedelmi adók koncessziós díjait.

- Az RTL és Tv2 díjcsökkentését a körülmények szerencsés összjátéka miatt sikerült megakadályozni. Amellett, hogy gazdaságilag indokolhatatlan, még törvénybe is ütköző döntést hozott volna a testület. Csaknem négymilliárd forint állami bevételről mondott volna le országgyűlési felhatalmazás nélkül az ORTT, ezzel ellehetetlenítve a közszolgálati televíziókat, a kisebb rádió- és tévécsatornákat. Az Európai Bizottság szerint a díjfelezés tiltott állami támogatásnak minősült volna, s mint ilyet, kamatostul vissza kellett volna fizetni. Heteken át ügyrendi eszközökkel sikerült meghiúsítani a döntést. Hozzáteszem, a kisebbségnek, a testület többsége ugyanis a csökkentés mellett foglalt állást, hiszen írásbeli szocialista és SZDSZ-es indítvány is volt a gyakorlati megvalósításra. Sikerünkben szerepet játszott az európai parlamenti kampány is, ugyanis a kormánypártnak és támogatójának, az SZDSZ-nek is kezdett kínossá válni, hogy delegáltjaik a kereskedelmi adók díjcsökkentése mellett törnek lándzsát, miközben egyre nagyobb volt az ellenállás. A közmédiumokon kívül a szakmai szervezetek, testületek, az értelmiségi holdudvar pártállástól függetlenül tiltakozott a csökkentés miatt.

- A Magyar Rádió, az MR2 - Petőfi adó ügyében hozott médiatestületi döntést a bíróságon támadta meg. Mit kifogásol a szóban forgó rádió műsorstruktúrájában az ORTT?

- A Petőfi rádió átalakítását két szempontból érdemes vizsgálni. Egyfelől lehet jogi, másfelől tartalmi megítélése. A testület döntése szerint a médiatörvénynek nem felel meg, ahogy a Magyar Rádió az MR2 - Petőfi műsorstruktúráját átalakította. A döntést a közmédium bíróságon támadta meg, a per jelenleg is tart. Álláspontjuk szerint a rádiónak egészében kell eleget tennie a közszolgálati kötelezettségnek. Első fokon a rádiónak adott igazat a bíróság. Összességében ez azt jelzi, hogy a hatályos médiatörvény nagyon sok kérdésre nem ad egyértelmű választ. Tartalmi szempontból nézve pedig az a kérdés, jó-e, ha a közrádió ilyen műsorstruktúrát alakít ki. Nincs azzal semmi baj, ha a fiatalokat célozza meg műsoraival, jó, ha a magyar zene teret kap. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minek az árán. Jól behatárolható rétegigények kiestek az MR2 - Petőfi rádió műsorstruktúrájából. Mondhatjuk-e, hogy a nótakedvelők, a sportközvetítések hallgatói, a parlamenti közvetítés, a kisebbségi közösségek kevésbé fontosak? Folyvást jönnek a panaszok, hogy mi mindent szeretnének még hallgatni a rádióban, aminek a jelenlegi szerkezetben nincs helye. Az ORTT-nek egyébként lehetősége lett volna most, a Sláger és Danubius frekvenciahasználati jogának lejáratkor, hogy a Magyar Rádió frekvenciakészletét megújítsa. Így kielégíthette volna mindenfajta társadalmi csoport igényét. Ám a testület többsége - véleményem szerint hibásan - úgy döntött, maradjon a jövőben is két kereskedelmi adó.

- Miért bukott el számtalan módosítás után is a médiatörvény tervezete? A kudarcot sokan a szabályozás szerint megalakítandó Nemzeti Médiahatóság túlzott ellenőrzési jogkörének tulajdonítják.

- A Nemzeti Médiahatóság volt a legkevésbé problematikus az új szabályozásban. Azok a lobbikörök, amelyek érdekeltek voltak abban, hogy minden maradjon a régiben, jól hangzó, ám megalapozatlan vádakat fogalmaztattak meg és terjesztettek a médiatörvény-tervezettel szemben. A médiahatóság szerepe egyébként letisztult volna az új szabályozás révén. Szétvált volna a hatósági és tartalomtámogatási tevékenység. A jelen állapot véleményem szerint meglehetősen visszás, a pénzosztó szerep ugyanis hatósági jogkörrel párosul. A frekvenciaosztó hatáskör hasonlóképp megszűnt volna. Viszont erősödött volna az ORTT piacfelügyeleti szerepe. A mostani szabályozás is kitér arra, hogy a testületnek kötelessége megakadályozni a monopóliumok kialakulását. Az ORTT azonban ezt a szerepét alapvetően félreértelmezi. Ahelyett, hogy a verseny lehetőségét segítené, a már piacon lévő vállalkozások érdekeit helyezi előtérbe. Nem a piacot kell megvédeni, hanem a társadalom, a közösség érdekét szolgáló médiapiac működését kell kontrollálni, segíteni. A testület azzal a lépésével, hogy az egyébként is monopolhelyzetben lévő kereskedelmi televíziós csatornáknak tematikus adók korlátok nélküli létrehozását engedélyezte, csak rontott a helyzeten. Így nem új, értékes tartalmak versenyeznek egymással, hanem továbbra is a két kereskedelmi adó diktál. Az elkészült törvénytervezetnek is ez volt az egyik gyenge pontja, az utolsó változatba már gyengébb monopolellenes szabályozások kerültek be, mint amilyenek a jelenleg hatályos törvényben vannak. Nincs realitása, hogy ebben a parlamenti ciklusban lesz új médiatörvény. Mindenkinek érdeke lenne az új szabályozás, remélhetőleg a következő Országgyűlésnek sikerül minél hamarabb elfogadnia.