Meg akarják kopasztani az önkormányzatokat

Létrehozva: 2009. augusztus 17., 08:48 | Utoljára frissítve: 2009. augusztus 17., 08:59	nyomtat	küld

 

- Több Esztergomhoz kapcsolódó ügy is borzolta a kedélyeket a közelmúltban. Magánélete, valamint a Bástya Áruház rámpaelbontása rendszeresen téma a sajtóban.

- A magánéletem kiteregetése és a különféle vádak megfogalmazása mögött ugyanaz a kör áll, amely korábban érdekelt volt a házam felgyújtásában. Miután az a támadás sikertelen volt, sőt az elkövetők elleni büntetőüggyel végződött, most éppen erőszakos férjnek állítanak be, ezzel szeretnének rossz színben feltüntetni. Legutóbb arról cikkeztek, hogy a saját lakóterületemen közművesítek és fejlesztek meseparkot. Munkám miatt már megszoktam ezeket a támadásokat. A Bástya Áruház rámpaelbontási ügye más kérdés. Hévíz városrészben szálloda-konferenciaközpont épül, emiatt bontottuk le a rámpát. Az áruházat egyébként további négy feljárón is meg lehet közelíteni. Az egész területre van érvényes bontási határozat, sőt a híresztelésekkel ellentétben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sem emelt kifogást a bontás ellen. Ezeknek az úgynevezett ügyeknek a révén sokan próbálnak gyengíteni vagy bizonyos városi fejlesztéseknél előnyöket szerezni, ám ezek a témák nem befolyásolják Esztergom életét, fejlődését.

- A helyi iparűzési adók jövőbeni központi beszedése viszont befolyásolja egy város életét. A legtöbben attól félnek, hogy ha nem az önkormányzat, hanem az APEH szedi be ezt a tételt, kevesebbet kapnak vissza a helyi képviseletek.

- Az egész arra megy ki, hogy az önkormányzatokat megkopasszák. Ez lesújtó, hiszen Magyarországon, az önkormányzati rendszer, minden nehézség ellenére, még működőképes. A kormányzat vezette államról és intézményeiről a legjobb jóindulattal sem mondható el mindez. Az ország társadalmi élete az önkormányzatiságba menekül, ez az utolsó mentsvár. Innen kivonni százhúszmilliárd forintot, valamint helyi adót központi beszedésbe vonni egyenlő az önpusztítással. A közigazgatási feladatok harminc százaléka állami, tíz százaléka megyei, hatvan százaléka önkormányzati szinten folyik. Vannak önkormányzatok, amelyek egyik napról a másikra élnek, nekik a forráskivonás kivégzéssel ér fel. Az iparűzési adóért megdolgoztak a települések, ezért fejlesztettek, adtak adókedvezményeket, jelentős összegeket fordítottak a vállalkozások letelepítésére.

- Ha már itt tartunk, Esztergomot mennyire érinti a gazdaság jelenlegi zuhanórepülése?

- Városunknak igen jók a lehetőségei. 1999-ben, amikor polgármester lettem, a város költségvetése hárommilliárd forint volt, ma huszonegy milliárd forintból gazdálkodunk. Az eredményekért változtatnunk kellett a város működési rendszerén. Cégeket hoztunk létre, holdingot működtetünk. A gazdasági mérleg helyreállítása után az első forrásokat az ipari park fejlesztésére fordítottuk 2000-ben. Ennek révén a mai napig tudunk telkeket értékesíteni, amiből több milliárd forint bevétele származott a városnak. A fejlesztések segítségével munkahelyeket teremtettünk, adókat az államnak és az önkormányzatnak. Az iparűzési adó mértéke tavaly négymilliárd forint volt. A Suzuki folyamatosan fejlesztett a területen. Igaz, a válság előtt 260 ezer személygépkocsi gördült le a futószalagokról, és ezt a gondok miatt kétszázezerre csökkentik. A recesszió miatt körülbelül 1,2 milliárd forint esett ki a büdzsénkből, ebbe beletartoznak az állami elvonások is, amelyek több százmillió forintot tesznek ki. Ezzel együtt azonban a város öt-hat éve tízmilliárd forintot fordít fejlesztésre, költségvetésének nagy részét, amit kevés önkormányzat mondhat el magáról.

- Hogyan érzékelhető ez helyben?

- Az elmúlt tizenkét évben majd háromezer fővel nőtt Esztergom lakosainak száma. A harmincezer-ötszáz itt lakóra huszonegyezer munkahely jut. Ebből kétezer a közszférában, tizenkilencezer a magánszférában. Összehasonlításként országos átlagban harmincezer-ötszáz emberre tízezer munkahely jut, Esztergom tehát ennek a duplájával rendelkezik. Ezzel egyenes arányban a Dunakanyar irányába fejlesztünk infrastruktúrát. A korábbi üdülőövezet, ezáltal lassan lakóövezetté alakul.

- Melyek Esztergom jövőbeni lehetőségei?

- Négy fő periódusra osztható a város fejlődése. Az első az infrastruktúra kiépítése, fejlesztések, utak, ipari park, üzemek, lakások építése volt. Van még mozgástér a további lépésekre, de ezek nagy része mostanra lezárult. Ez volt a legnagyobb hatással a közelmúltra, ennek révén kezdődhetett el a második szakasz, azaz a nagyvállalatok, cégek gyors letelepítése. Ám a ma nálunk termelők, tevékenykedők egy része esetleg rövidesen továbbköltözik a megváltozott gazdasági környezet miatt. A harmadik szakasz ilyenformán a turizmus fejlesztése. Ezért építettünk fürdőt a városban, amely visszaadta Esztergomnak a korábbi rangját. Már a 12. században működött itt fürdő. Ezt a fejlesztést azért indítottuk el, mert ettől is reméljük a szálláskapacitás fejlődését. A múlt évben az év gyógy- és élményfürdője elismerést nyerte el a létesítmény. Esztergomban ma egyetlenegy háromcsillagos, harminchat szobás szálloda működik. A fürdőépítés mellett a Széchenyi tér valamint a séta- és turisztikai útvonalak kialakításával is a turizmust serkentjük. A téren a vendéglátóhelyek jó része is önkormányzati tulajdonú helyiségekben működik, az üzemeltetők meghatározott dizájnnal és funkcióval működtetik őket. Mindezt kihasználva a fürdő egyik oldalán száz-, a másik oldalán száznegyvennégy szobás négycsillagos szálloda épül. Egy műemlék házban a fürdő közelében harmincszobás szálló nyílik meg hamarosan, a Búbánatvölgyben pedig rövidesen elkészül a nyolcvanszobás négycsillagos szálloda. Kétszázhúsz szobás, négy- vagy ötcsillagos szálló épül majd a városközpontban, ez a már említett szálloda-konferenciaközpont együttes. Emiatt van a rámpabontás. Három szálloda kivitelezésének ügyében tárgyalásban állunk. Ezek már olyan szolgáltatásokat biztosítanak majd, amelyek a fent említett négy szálloda mellett is piacképesek lesznek. Így újabb munkahelyeket teremtünk a városban. A program negyedik szakaszában a tudásalapú társadalom kialakításába helyezzük át a gazdaság súlypontját. Egyetemvárossá szeretnénk válni. Az ehhez vezető úton megtettük már az első lépéseket az év elején. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem integrálta az Esztergomi Vitéz János Főiskolát. Információtechnológiai, informatikus mérnöki kar indul a városban. Az első évfolyamra már meghirdették a jelentkezést, ősztől pedig elindul az oktatás, és új épületet is kap az iskola, amire 2,5 milliárd forintot fordítunk. A papképzés továbbra is működik városunkban. További szakok, karok indulására is számítunk.

- Legutóbb az építendő mesepark terveivel foglalkozott a sajtó. Száz méter magas égig érő paszuly, sok-sok interaktív épület egy hatalmas területen. Mennyire valós elképzelés mindez?

- A meseparkkal Esztergom megkerülhetetlenné válna a turisztikai piacon. Ezek jelenleg még csak tervek, de ha minden jól megy, és elképzeléseink szerint alakul, akkor az első elemeit öt év múlva átadhatjuk. A mesepark, mivel segítőkre, animátorokra és különböző területeken dolgozó munkásokra lesz szükség, újabb munkahelyeket teremtene. Az élményparkban a magyar mese- és mondavilágot jelenítenénk meg interaktív formában, történelmi és vallási értékeket állítva a középpontba. Szellemi és ügyességi feladatok segítségével a szereplők bőrébe bújva ismerhetik majd meg a gyerekek és a látogatók mérhetetlenül gazdag hazai monda- és mesekincset. Ez egész napos programot biztosítana a családoknak, amire Magyarországon egyre nagyobb a kereslet.

Pályakép

Meggyes Tamás 42 éves, 1999 novemberétől ügyvezető polgármester, 2000 márciusától Esztergom polgármestere. 2002-ben és 2006-ban ismét városvezetővé választották 2006-ig a megyei közgyűlés tagja, 2006 tavaszán a Fidesz megyei listájáról került a parlamentbe, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagja. Polgármesteri megbízatása mellett a száz település önkormányzati társulásaként működő, a határon átnyúló Ister-Granum Eurorégió elnöke.