Az elnök szerint nem elfogadható, hogy a BKV Zrt. egyik vezetője a nyugdíjazása után tovább dolgozott a vállalatnál, de - mint hozzáfűzte - az önkormányzati és "közvetve" állami cégeknél nem alkalmazzák az üvegzsebtörvényt, a vállalatok megtagadhatják az adatok kiszolgáltatását.

Kovács Árpád szerint a BKV humánpolitikai vezetője 100 milliós végkielégítését csak polgári peres úton lehetne visszaszerezni; ha a szerződések megfelelőek, akkor a bíróság "bölcsességére" van bízva, hogy visszafizetteti-e a végkielégítést.

Azt azonban megjegyezte, hogy "nem szabad a fürdővízzel együtt a babát is kiönteni", nem szabad a végkielégítéseket szabályozó egész rendszert veszélyeztetni.

Hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak egy állami, szolgáltató vállalatnál a titoktartási pénz kifizetését, főleg, ha olyan komoly összegről van szó, mint a BKV esetében. Kovács Árpád szerint ezt meg kellene szüntetni. Jobb szabályozással és jobb tulajdonosi hozzáállással lehetne az ilyen eseteket elkerülni - tette hozzá.

Domokos László, az albizottság fideszes alelnöke emlékeztetett, hogy a BKV évente 50 milliárd forintot meghaladó központi költségvetési támogatást kap, és sem a főváros vezetése, sem a cég vezetése nem ad számot arról, hogy mire költik ezt a támogatást.

Mint bejelentette: a következő ülésre meghívják Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármestert - mivel a főváros a cég tulajdonosa -, hogy tartson előadást a témában.

Ezen felül meghívják a BKV könyvvizsgálóját és a Pénzügyminisztérium képviselőjét is, mivel a pénz "visszaszerzésében" a szaktárca lehet a kompetens - tette hozzá.

A hétfői bizottsági ülésen - bár meghívták - nem jelent meg Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és nem jött el Székely Gábor, a BKV felügyelőbizottságának elnöke sem.