- A rendészeti bizottság titkosított ülésén szerzett benyomásai alapján van esély elfogni a cigányok gyilkosait?

- El kell kapni őket. Nem vagyok kompromisszumos alkat, ezért is háborít fel, hogy az országos rendőrfőkapitány 48 órával a kislétai kivégzés után arról beszélt, hogy Nyugat-Európában olykor tíz évig sincs meg a sorozatgyilkos. Ez nem hozzáállás. Ez a tehetetlenség mentegetése.

- Ki lehet mondani, hogy sorozatgyilkossal állunk szemben?

- A rendőrfőkapitány kimondta, és a bizottsági ülésen is ezt erősítették meg. Kilenc esetről, hat halálos áldozatról, öt sebesültről és 63 lövésről beszéltek.

- És azt biztonsággal állíthatja bárki, hogy az ügyben nincs külföldi titkosszolgálati szál?

- Teljes bizonyossággal csak az jelenthető ki, hogy a bűncselekmények közös nevezője az áldozatok cigány származása.

- A bizottság múlt heti ülésén elhangzottak valóban igényelték a nyilvánosság kizárását?

- A végén három percben elmondtak néhány nevet, akik a rendőrség látókörébe kerültek. Ezenkívül semmi sem indokolta a zárt ülést. Megjegyzem, korrekt értékelést kaptunk, amiből kiderült, hogy a rendőrség önmagához képest mindent megtesz a siker érdekében, épp ezért jobb lett volna, ha az amúgy bizalmatlan közvélemény tudja, hogy ez így van. Az emberek kételkednek a rendőrség alkalmasságában és hitelességében, és még inkább a rendészeti miniszterében. Ami cseppet sem meglepő a 2006 őszi és azt követő történések miatt, és tökéletesen érthető Draskovics Tibor bizonyítékhamisítási ügyének ismeretében. Egy ilyen eset uniószerte nemhogy a miniszter leváltásával járt volna együtt, de a közéleti pályafutását is tönkretette volna.

- Ellenben itt a balhét megint a közigazgatási emberekkel, történetesen a rendőrökkel vitették el, hogy mentsék a politikus bőrét.

- Teljesen abszurd. A szakembereknek a legnagyobb biztonságban, abban a tudatban kellene tenni a dolgukat, hogy a feladatot szabó kormányzati politikusok kiállnak értük. Ehelyett fordított a helyzet. De ez csak a felszín. Az elmúlt két évben nyolcezer rendőr hagyta el a pályát. A bűnügyes állományban kevés olyan ember maradt, aki egy sorozatgyilkosság megoldásához kellő fölkészültséggel rendelkezik. A rendészeti szakközépiskolába jelentkezők tanulmányi átlaga 2,3, egy járőr fizetése 80-90 ezer forint. Amíg a rendőri pálya nem lesz középegzisztencia, addig a rendőrséget csak a statisztikákban, trükkökkel lehet megerősíteni. Például úgy, hogy azt a települést is az ellenőrzési háló részeként tartjuk nyilván, ahol egy rendőrautó naponta legfeljebb húsz percet tölt. Olyan kritikus a helyzet, hogy az nemcsak az emberek biztonságérzetét, de az ország biztonságát is destabilizálhatja. Ezért a Fidesz azt hangsúlyozza, hogy a rendőrségnek minden támogatást meg kell adni, s majd a kormányzati felelősség birtokában kell elszámolni a múlttal, és meglépni a szükséges változásokat.

- És még egy szót sem ejtettünk arról, hogy a nemzetbiztonsági főigazgató egy politikai botrány után volt kénytelen venni a kalapját, a felügyelő miniszter pedig azért távozott, mert elszólította a pártja. Holott a kislétaihoz hasonló bűncselekmények felderítésében kiemelt szerepe kellene hogy legyen a titkosszolgálatoknak.

- A rendészeti ágazatban bárkivel beszél az ember, egyöntetű az álláspont, hogy a rendőrség ezer sebből vérzik, súlyos erkölcsi, anyagi, szerkezeti és irányítási problémákkal küzd. Ami teljesen működésképtelen, az a Nemzetbiztonsági Hivatal. A megyei rendőrkapitányságokat végigjárva az volt a tapasztalatom, hogy maga az NBH a rendőrség felderítőmunkájából táplálkozik, mert nincsenek saját információs bázisai. A rendészeti bizottság ülésén például nem tudták megmondani, hogy kik azok, akik Szabolcsból indulva Nemzeti Őrseregként címezve magukat, nyilasokra emlékeztető egyenruhában vonulgatnak. Ez elképzelhetetlen egy normálisan működő országban. Nyugat-Európában a titkosszolgálatok beépülnek az efféle szervezetekbe, és felbomlasztják őket. 2002 óta nálunk ez nem így van. Mert ne gondolja senki, hogy az Orbán-kormány idején nem voltak szélsőséges szerveződések! Csak épp megakadályozták a működésüket.

- Ezzel nem lehet szembesíteni a szocialista politikusokat?

- Ők legitimálták Laborc Sándor kinevezését, föladva a rendszerváltás óta fennálló politikai közmegegyezést, ami önmagában nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A demokrácia megcsúfolása volt, hogy az ellenzék tiltakozása és a NATO határozott jelzése ellenére nevezték ki a polgári elhárítófőnököt. Laborccal szemben nem elsősorban politikai, hanem súlyos szakmai kifogások voltak, az UD Zrt. ügye pedig visszaigazolta az összes félelmet.

- A kormány Gyurcsány Ferenc hatalomba lépése óta a szélsőjobboldali veszéllyel riogat, belemosva a képbe a Fideszt. A Magyarok Nyilai performansz - a felszámolt bombagyárakkal és a rendbontásban évek óta élenjáró Budaházy György letartóztatásával - e munka termékének látszik. A hatalom az első cigánygyilkosságot is a rasszizmus számlájára írta, holott az elkövetőkről még ma is alig tudunk valamit. Nem gondolja, hogy a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal szakemberei nem alkalmatlanok a feladatukra, csak elbizonytalanodtak, hogy e légkörben mit vár tőlük a hatalom?

- A zavarodottság jelei nyilvánvalóak. Elég megint csak Draskovics Tibor videobotrányára utalni. Magyarországon a szélsőséges indulatok megjelenésében döntő szerepe volt az elmúlt húsz évben felhalmozódott szociális elkeseredettségnek. A leszakadt, sorsukat jobb irányba fordítani képtelen emberek radikális megoldásokban kezdtek hinni. Ez a tendencia a szocialisták kormányzásának következményeként erősödött. Hiába jelezték a megyei rendőrkapitányságok, hogy vannak új társadalmi jelenségek, utcai harcok, cigány családok csapnak össze egymással, s hogy a többségi társadalom nehezen viseli a cigányság sajátos szubkultúráját. Hiába érkeztek mind gyakrabban olyan jelzések a kormány felé, hogy a szociális elégedetlenség átcsap politikai elégedetlenségbe. Némely szocialista politikusok úgy gondolták, ez jól jön nekik, és politikát építettek a jelenségre. A probléma egyoldalú, kizárólag kommunikációs kezelésével, a rasszizmus mint feszültségteremtő ok megjelölésével pedig csak olajat öntöttek a tűzre. Az áldozatokat elkeserítették, a vétkeseket felbátorították. És most nőttön-nő a bizalmatlanság, mi több, a gyűlölet a többségi és a kisebbségi társadalom között. A folyamat átlépte a Rubicont, és kezelhetetlenné kezd válni.

- Az ellenzéknek nincs felelőssége a helyzet eszkalálódásában?

- Az ellenzék rendelkezésére nem állnak kormányzati eszközök, különösen nem olyanok, amelyek befolyásolhatnák a rendőrség munkáját. Vannak józan szocialista politikusok, akik belátják, hogy sokáig nem néztek szembe az aggasztó gazdasági tendenciákkal és a következményeikkel. Elsősorban Borsodban, Hevesben, Szabolcsban és Nógrádban, ahol munkahelyek tízezrei tűntek el. A dübörgő gazdaságról szóló legendákat zavarta volna, ha a bajokról is szó esik. A közbiztonság romlása egybeesett az állam piacosítási törekvéseivel, amiből következett, hogy sok faluból eltűnt a körzeti orvos, az iskola, a posta, a rendőr. És nem a kormány felelőssége, de sokszor a pap is. Nem maradt közösségi szervező erő. Járom azokat a településeket, ahol kirívóan magas a bűnügyi mutató, a tanulság s az ok egyértelműnek látszik: nincs jelen az állam. Újjá kell építeni a társadalmat, az államot pedig láthatóvá kell tenni. Ma már a rendészeti minisztérium is kénytelen volt stratégiát váltani. Tavaly ősszel, amikor a Fidesz kiállt, hogy több rendőr kell, az első válasz az volt, hogy ez hazugság, van elég rendőr. Majd idén februárban meghirdették azt a közbiztonsági hálóprogramot, amely a Fidesz javaslatait másolta.

- Ön szerint hogyan kell hozzáfogni az állam újraépítéséhez?

- Mára nyilvánvalóvá vált, hogy ahonnan az állam kivonul, ott az erőszak lesz az úr, a kisebb értékű lopások mindennapossá válásától az uzsorás bandák térfoglalásán keresztül az erőszakos bűncselekmények elszaporodásáig. Az pedig illúzió, hogy ez csak néhány megye problémája. Ahogy az is, hogy ez csak a cigányság jelenlétével hozható összefüggésbe. Ma, ha betörnek valakinek a lakásába, húsz százalék az esélye, hogy megtalálják a tettest. Ez kétségbeejtő. Polgármester kollégám Heves megyében meséli, hogy nem mer elmenni nyaralni, mert attól fél, hogy mire hazaér, kifosztják a lakását.

- Mi lenne a teendő? Kell önálló belügyminisztérium? Lehet javítani a béreken válság idején?

- Nem a Belügyminisztérium léte vagy nem léte a kardinális kérdés. Sokkal problematikusabbnak látom, hogy a mai rendőrség ugyanabban a szervezeti felépítésben működik, mint az 1960-as években. 1990-ben csak a táblákat cserélték ki, semmi mást. A rendszerváltásnak nem volt akkora ereje, hogy érdemben megváltoztassa a rendőrséget. A XXI. század Magyarországán a rendőrben továbbra sem a szolgáltató, hanem az uralkodó államot lehet látni. 2010. szeptember 1-jétől új illetményszabályok és új jövedelemviszonyok kellenek, hogy legyen elegendő számú és minőségű, utcán szolgálatot teljesítő, illetve bűnügyi munkát végző rendőr. Ma egy rendőr tábornok - prémiumok nélkül - egymillió forintot keres. Ehhez jár még titkárnő, szolgálati autó, iroda. Ezen nincs mit javítani. Ma Magyarországon tízezer rendőr főtiszt van és 2600 körzeti megbízott. Ez viszont abszurd.

- Pont a tábornokoknak van olyan lobbierejük, hogy megakadályozzák a rendszer átalakítását.

- A rendőrség mentalitásában komoly változásokra van szükség. A kádári diktatúrában szocializálódott tábornokok szemében 1990-ben mindössze annyi történt, hogy a politikai elit lecserélődött. Továbbra is össze kell csapni a bokákat, nyalni a folyamatosan változó politikai fenekeket, különben minden marad a régiben. Ezért kifejezetten üdítőnek tartom, ha új rendőri nemzedék jön.

- Csendőrség? A kakastoll egyesek szerint tekintélyt kölcsönzött.

- Nemcsak formai, hanem filozófiai változást is akarunk. A világ kívánja így. Ma lassan könyvvizsgálókat meg informatikai szakértőket kell rendőrként alkalmazni, hogy egy bűnügy megérthető és felderíthető legyen. Ehhez rugalmas szervezetre van szükség. Az Egyesült Államok elleni terrortámadás következtében mindegyik ország átalakította a rendőrséget és a titkosszolgálatot. A belbiztonság mindenhol az első számú kérdés lett, kivéve nálunk. Új dolgokat kell létrehozni, nem régieket leporolni. Főként nem olyanokat, amelyek tisztességes emberekben is rossz érzést kelthetnek. Egyértelmű, hogy a terepen kell sok rendőrnek lennie. Magyarországot kistérségi egységekre kell felosztani, egy csoportba 13 rendőrt vezényelni, akik közül kilenc járőr és négy gépkocsivezető. A mostani 2600 helyett így 7,5-8 ezer körzeti megbízott lenne, s ezzel erős állandó jelenlétet lehet garantálni. Anyagilag pedig vonzóbb kell hogy legyen Kislétán körzeti megbízottnak lenni, mint a Szabolcs megyei rendőrkapitányságon íróasztal mellett üldögélni. Ehhez a fizetés súlyozása nyújthat motivációt. Hogy az utcán dolgozók tisztességes jövedelemhez juthassanak, s megélhetésükhöz ne kelljen feketén, diszkóba kidobóembernek állniuk. 2009 Magyarországán egy pedagógus-rendőr házaspár gyerekei alanyi jogon szociális támogatásra jogosultak. Ez nonszensz.

- Magyar Gárda, Vörös Gárda?

- Az állam nem privatizálhatja az erőszak-monopóliumot. Sem magyar, sem vörös gárda nem kell. Például állami épületet ne őrizzen más, csak az állam. Milyen benyomást kelt, hogy a honvédségi épületeket vagy minisztériumokat magáncég vigyázza? Ez sokaknak okoz fájdalmat, visítani fognak, de a következő kormány hitelessége azon is múlik, hogy képes lesz-e megtörni ezeket a milliárdos üzleti érdekeket.