"Valamennyien felelősséggel tartozunk azért, hogy a bizottságot a lehető leghamarabb kinevezzék" - mondta kedden Brüsszelben Cecilia Malmström svéd Európa-ügyi miniszter az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán.

A kivételes állapotot eredményező bizonytalanság abból fakad, hogy egyelőre nem tudni, melyik uniós alapszerződés alapján működik a jövőben az Európai Bizottság.

Ha hatályba lép a lisszaboni reformszerződés, akkor a tagországok egyetértésével fennmaradhat az a helyzet, hogy mind a 27 tagállam küldhet egy biztost az unió legfőbb végrehajtó testületébe. Addig azonban a nizzai szerződés előírásai érvényesek, és azok alapján az október 31-én leköszönő bizottság helyett már csak olyan testület alakulhatna, amelyben a biztosok száma kevesebb a tagállamok számánál.

A lisszaboni szerződést tavaly népszavazáson az írek elutasították. Idén október 2-án újból urnákhoz kívánják szólítani a lakosságot. Ez a fő kérdőjel, de Írország mellett Németországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban sem zárult még le a reformszerződés ratifikálása.

A soros svéd elnökség azt reméli, hogy az október 29-30-án tartandó brüsszeli EU-csúcson - pozitív kimenetelű ír népszavazás nyomán - konkrét döntést lehet majd hozni nem csupán a biztosok jövőbeni számáról, hanem az EU megnövelt hatáskörű külügyi főmegbízottjának személyét, illetve az unió diplomáciai testületének kialakítását illetően is.

Malmström reményét hangoztatta, hogy az EP szeptember 16-án Strasbourgban jóváhagyja José Manuel Barroso eddigi bizottsági elnök mandátumának megújítását.