fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Nincs miért hallgatni
2009. szeptember 2., 11:51
Meddig merünk elnézni? És mennyit van bátorságunk belátni? - tette fel a kérdést a Magyar Tudományos Akadémia elnöke sok száz új hallgató, a köztársasági elnök és tanárok sora előtt a Műegyetem tegnapi tanévnyitóján. Pálinkás József úgy érezte: nem hallgathat tovább. Mint ahogy nem hallgathat tovább senki sem, aki nem akarja többé hinni, hogy "a hazugságról hazudni már majdnem igazmondás", és aki látja, hogy "a hazugság ma felmérhetetlen következményű". Senki nem maradhat csöndben, aki vallja, amit az MTA elnöke: a magyar közéletben szinte mindent újra kell gondolnunk, és hozzá kell látnunk az újjáépítéshez. Az ész és az erkölcs alapjain.

Merthogy az elmúlt nap nem egy szokványos tanévnyitó napja volt országszerte. Az új és a régi diákok egy szétvert, kifosztott, megalázott és letaglózott haza jó esetben még éppen működő iskoláiban jelentek meg. Még ha a legtöbb helyen, kopott ünneplőt öltve, megpróbálták színlelni, hogy egy normális világban élnek.

Nincs értelme tovább hallgatni. Már nincs miért.

Akik eddig a bizonyítványt magyarázták, akik nevüket és arcukat adták Gyurcsány Ferenc öntelt, irigy és tébolyult kormányzásához, azok hallgatnak most. (Csak egy szilánk a közelmúlt mocskából: Friderikusz Sándor felvonultatta a balmagyar értelmiség összes megmondóemberét az őszödi lelepleződés után. Nádas Péter író még csak mélyebb érvelésbe sem bonyolódott. - Ezzel a beszéddel minden rendben van - felelte. Nádas ma már csak a náciveszély szakértője, az ötórás miniszterelnöki interjút is szemrebbenés nélkül bevállaló televíziós bájgúnár pedig csendben lelécelt a közélet porondjáról. De folytathatnánk a sort a pannon pumát terelgető "neves" közgazdászokkal, egyetemi méltóságokkal, akik ma már nem tartják fontosnak megmagyarázni a szavaikat. Az egész lapszám is kevés lenne rájuk.)

Hallgassanak csak. Mi pedig üvöltsünk, mint a csata kezdetén. Mondjuk ki, hogy egy napig sem mehet ez így tovább. Mire is várnánk még? Bajnai Gordonnak sem hitele, sem ereje nem maradt a kilábaláshoz. Minden újabb nap újabb esély egy sukorói panamára, egy elpasszolt Andrássy úti palotára, egy érdekből szanált munkahelyre vagy egy gyilkos lövésre.

Pálinkás József tegnap nem azon aggódott, hogy érheti-e pénzmegvonás, APEH-vizsgálat, titkosszolgálati manipuláció az intézetét, a személyét vagy a családját. Ehelyett bátran kimondta: a szabadosság szép új világa látványosan megbukott. Ötvenhat példájából kiindulva biztatta az egyetemi hallgatóságot: csak akarniuk kell, hogy felismerjék az okokat és a tennivalókat. Csak bátorság kell, hogy bekapcsolódjanak, és példát mutassanak a szellemi és lelki újjáépítésben. - Minden döntés megmagyarázható, ám egyiket sem kell megmagyarázni, ha a tisztánlátás és az igazság szeretete vezérli - mutatott utat az akadémiai elnök.

Rengeteg akarat és bátorság kell - tesszük hozzá -, mert a fertő mélyre hatolt, és majdnem mindent tönkretett Magyarországon. Olyan lett az ország, mint amilyennek Hamvas Béla festi le a hanyatló Bizáncot a Meteóra című esszéjében: példátlan képmutatás, magasrendű romlottság, ördögi ceremónia, kenetteljes züllöttség, esztelenül kegyetlen hatalom és aranyéhség. Nincs új a nap alatt, de ha valamit is adunk magunkra, nem tűrjük tovább a lecsúszást, hanem eltanácsoljuk a közélet környékéről a bűnösöket, az árulókat, a nómenklatúra maradványait.

Jöjjön földindulás! Évtizedek hordalékát kell eltakarítani. A bosszút félretéve, de erővel, igazsággal, becsülettel, erkölcsi mértékkel. Ehhez kellenek most a bátor hangok és a munkás kezek.

(Huth Gergely, Magyar Hírlap)