- A kormány azzal dicsekszik, hogy a válság semmilyen formában sincs hatással a magyar mezőgazdaságra. Mintha ő védte volna meg tőle.

- Szó sincs róla, a hazai agrárium krízisben van, egyébként a nemzetközi válság előtt is abban volt. Ennek egyik jele az, hogy rohamosan csökken a termelők száma. Statisztikai adatok szerint 2001-ben még több mint kilencszázezer termelő tevékenykedett a magyar mezőgazdaságban, 2007-ben már csak hatszáznegyvenezer.

- A tőkés társaságok száma viszont biztosan nem csökkent. Ők alkotják a szocialisták agrárklientúráját.

- Valóban őrzik a pozíciójukat, sőt! Nagyjából száznyolcvan vállalkozás alkotja a 7800 tőkés társaság krémjét. Ez az a száznyolcvan nagyüzem, amely az állami földek nyolcvan százalékát is bérli. A mindenkori szocialista kormányok - miközben arról beszélnek, hogy számukra az agrárium és a vidék minden szereplője egyformán fontos - lépéseikkel, intézkedéseikkel egyértelműen tovább erősítik a holdudvarba tartozó erőseket, a többieket pedig otthagyják az út szélén.

- Aki föladta a gazdálkodást, az újra tudja majd kezdeni egy esetleges kormányzati fordulat után?

- Erre azoknak lehet esélyük, akiknek sikerült megőrizniük az eszközeiket és a földjeiket. Sajnos azonban sokan vannak azok, akiknek már mindenüket elvitték a bankok. Hogy a kormányváltás időszakára hányan lesznek, azt ma még pontosan nem tudjuk. Még csak most erősödik fel igazán a banki beavatkozások, árverezések folyamata.

- Nem várható a piac segítsége sem?

- Nem, a multinacionális cégek továbbra sem veszik át a gazdák terményeit. Nyolcvanegy olyan jogcímet talált egy felmérés a "polcpénztől" kezdve a "fizetési határidő betartási díjig", amivel a multi áruházláncok mind-mind megrövidítik a hazai gazdákat. Kiderült, hogy bármilyen üzlet köttetik, a gazdáknak a kialkudott ár húsz-negyven százalékát mindjárt vissza is kell adniuk a multi áruháznak.

- Az MSZP vezető politikusai mind gazdaellenesek, és a nagyüzemeket, a zöldbárókat favorizálják. Azt hirdetik, hogy csak a nagyüzemek életképesek, csak azok tudnak hatékonyan és nyereségesen működni. Ki tudja miért, vagy mennyiért, de néhány jobboldali publicista és politikus is átvette ezeket az érveket.

- Csak blöff a nagyüzemek mindenhatósága és hatékonysága. Megalapozott számítások bizonyítják, hogy például egy háromezer hektáros nagyüzem csupán ötödannyi embert képes eltartani, mint harminc százhektáros családi gazdaság. De folytatom: a tőkés nagyüzemek a szocialista kormányzás elmúlt hét évében átlagosan 67 ezer forintnyi agrártámogatást kaptak hektáronként. A többiek, a tényleges gazdák, a családi vagy egyéni gazdaságok viszont csupán 49 ezer forintot. A beruházások támogatására 82 ezer forintot kapott hektáronként a nagytőke, a tényleges gazdák, a családi vagy egyéni gazdaságok csak 32 ezret. Ennek ellenére a tőkés társaságok adózás előtt eredménye 33 ezer forint volt hektáronként, míg a gazdáké és a családi gazdaságoké 56 ezer forint. Ezekből a számokból nemcsak azt olvasom ki, hogy a tőkés gazdaságok kevésbé hatékonyak, hanem azt is, hogy rögtön tönkremennének, ha nem támogatná őket protekcionista módon a mindenkori szocialista kormány.

- Ha ennyire rossz a helyzet, akkor a tönkretett gazdák és családi gazdaságok földjeit a földvásárlási moratórium feloldása után nyomban felvásárolják a zöldbárók és a külföldiek. De vajon termelnek-e majd valamit a megszerzett hektárokon?

- Dehogy, ezeknek a köröknek csak spekulációs céljaik vannak. És hogyne lennének, amikor ma Magyarországon kétszázezer és kétmillió forint között mozog egy hektár szántóföld ára, a bécsi medencében viszont 10-15 millió forint. Különben nagyobb a baj, mint gondolnánk. Osztrák kamarai nyilvántartások szerint hazánk mintegy 7,5 millió hektáros termőterületéből hétszázezer hektár már osztrák kézen van. A külföldi tőke megtalálta a kiskaput is a földek tényleges megvásárlására.

Ez lehetetlen, hiszen egyelőre törvény védi a magyar termőföldeket a külföldi befektetőktől!

- Igen, de a földtörvényünk szerint földet vehet az a külföldi is, aki legalább három éve már életvitelszerűen tartózkodik és gazdálkodik Magyarországon. Gazdálkodik, és mezőgazdasági jövedelme után adózik is. Az osztrák vásárlók most önrevíziót jelentenek be az adóhatóság illetékes hivatalához az elmúlt három esztendőre. Mint akik itt gazdálkodtak, csak elfelejtettek adózni. Az adóhatóság elfogadja az önrevíziót, kiadja az igazolást, és ennek alapján a megyei mezőgazdasági hivatalnak - a földtörvény hatályos szövege szerint kötelezően - be kell jegyeznie a tulajdont még akkor is, ha mást mutat a helyszíni szemle. Ennek a trükknek a leleplezéséhez törvénymódosításra, azaz hosszú parlamenti procedúrára van szükség.

- Ebből a fifikás megoldásból arra lehet következtetni, hogy nagyon "ott vannak a szeren" az osztrák spekulánsok.

- Á, dehogy, magyar ügyvédek találták ki és intézik nekik az egészet! Na persze nem két forintért...

- Mindezek mellett itt az új támogatási rendszer, az SPS is, amely mintha megint csak arra lenne jó, hogy kiénekelje a gazdatársadalom tulajdonából a földeket. Nyugaton is úgy működik ez a rendszer, ahogy nálunk szeretné működtetni a Bajnai-kormány?

- Csak a mi változatunk ilyen célratörően cinikus. Nyugaton nem lehet elvinni az SPS-rendszerben egy-egy földterületről a támogatásokat, nálunk viszont igen. A lényeg az, hogy a magyar szisztéma. elválasztja egymástól a földet és az utána járó támogatást. Ha felhagy valaki egy területbérletével, akkor elviheti magával a föld után járó támogatási jogosultságot. Márpedig ez jelentősen leértékeli az adott területet. Támogatás nélkül ugyanis szinte behozhatatlan versenyhátrányba kerül a föld tulajdonosa, a területet pedig képtelenség lesz piaci áron eladni.

Miért ment bele ebbe az őrültségbe a szocialista kormány?

- Belement? Ezt a formát direkt saját holdudvarának találta ki. Ugye tudjuk, hogy az MSZP nagytőkés agrárklientúrája a legnagyobb földbérlő Magyarországon. Az SPS hazai változata tulajdonképpen az ő feltőkésítését szolgálja. Ára is van mára támogatási jogosultságnak, 150 ezer forint hektáronként. Igencsak feltűnő, hogy a szocialista kormány először nagy állami földbérletekhez juttatta klienseit, majd nem sokkal később előáll az SPS különös- a bérlőket egyoldalú előnyökhöz juttató - magyar változatával.

- Milyen jogi aggályok vetődhetnek fel az ügyben?

- Egyrészt az, hogy egyoldalúan és visszamenőlegesen változtatja meg a bérleti szerződések körülményeit. Összesen hárommillió hektárnyi földbérlemény van ma Magyarországon. Ennek a fele állami tulajdon, amelynek túlnyomó többsége tőkés társaságok kezében van. Ezek az SPS tulajdonképpeni kedvezményezettjei, vagyis az MSZP agrárklientúrájához tartozó társaságok, így az SPS bevezetésével körülbelül 450 milliárd forint tőketámogatást kapnának a kabinettől. Ez végül oda vezethetne, hogy a teljes magyar földvagyon a szocialista holdudvar kezébe kerül. Ez a közjó szempontjából érthetetlennek tűnő lépés persze tökéletesen megfelel a szocialista zsákmányszerzési céloknak.

Gráf József mezőgazdasági miniszter a minap jelentette be az Európai Uniónak az SPS-rendszer hazai bevezetését. Nem volt ez korai?

- Ez nemcsak elhamarkodott lépés volt, de jogsértő is. A jogszabályt Sólyom László alkotmányellenesnek tartja, nem is írta még alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra.

Ilyen viszonyokra, ilyen állapotokra számított a rendszerváltás idején?

- Nem, de sokakkal együtt nekem is gyorsan szertefoszlottak az illúzióim. Bíztunk a Nyugat segítségében, ez azonban elmaradt. A kárpótlás a földspekuláció melegágya lett. Megsemmisítették a termelési pálya hazai végpontjait, a feldolgozóipart. Kiárusították a magyar élelmiszerpiacot, a külföldi piacokról pedig kilökdöstek bennünket. Soroljam még?

- Ne, inkább azt mondja meg, hogy mi a Magosz, illetve a Fidesz stratégiája a jövőre nézve, hogyan akarják megmenteni a vidéket!

- Egyrészt tovább akarjuk vinni az új társadalmi szerződés ügyét, ami a vidék és a város közötti fizikai és spirituális kapcsolatok teljes kiépítését jelentené. Sajnos megfeneklett ez a folyamat a 2005-ös gazdademonstráció után, a szocialista kormányok pedig mindig is kifejezetten ellene dolgoztak, mert félnek mindenféle társadalmi - hogy ne mondjam, nemzeti - egységtől. Folyik a falurombolás, elveszik a falvak iskoláit, a vasutat, az orvosi rendelőt, a postát... Gyenesei István miniszterként már az 1500 lelkes településeket is életképtelennek tartotta. Mi éppen ellenkezőleg gondoljuk. A helyi gazdaság és társadalom, a helyi közösségek megerősítése érdekében egyfajta hálózati gazdaság kiépítésére törekszünk, ahol helyben zajlik a termelés, a feldolgozás és az értékesítés is, elsősorban belső erőforrásokra támaszkodva, és belső pályákon forgatva a pénzt is.

- Ez eléggé globalizációellenes ötletnek tűnik...

- Az is. A világ erőforrásainak túlnyomó többségét ma körülbelül kétezer multinacionális érdekeltség tartja a kezében. Ami multimilliárdosokból álló szocialista kormányaink saját nemzetük helyett őket szolgálja ki. Az ország közös kifosztásából származó hasznon pedig - jó rezidensként -megosztoznak e tőkeérdekeltségekkel. Ettől beteg ez az ország.